775 talált cikk a terv szerinti kifejezésre

Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?

Kérdés: A kft. 2024-ben értékesített egy tárgyi eszközt. Az értékesítésről 2024-ben a számlát kiállította. Az adásvételi szerződés szerint a vevő 30 napon belül fizet, és azt követően szállítja el az eszközt. A bevételt és az eszköz kivezetését 2024-ben könyveltük. A vevő a mai napig (2025. szeptember) nem fizetett. Kezdeményeztük a szerződés érvénytelenítését, amit a vevő elfogadott. A kiállított számlát nekünk kell érvényteleníteni, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? Az eszköznek még volt nettó értéke. Mi történik az értékcsökkenési leírással a helyesbítésig? A számvitel-politika szerint az ügylet ellenértéke jelentősnek minősül. Az eszközt drágábban adtuk el, mint amennyi a nettó értéke volt. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást is? Háromoszlopos beszámolót kell készíteni?

Kérdés: Társaságunk üzemcsarnokot épít a leendő bérlő részére. A bérleti szerződésben rögzítésre került az épülő csarnok műszaki tartalma. Az építkezés folyamán a bérlő műszakitartalom-változtatásokat igényelt, amelynek a többletköltségeit a bérlő – megállapodás szerint – átvállalja. A beruházás még nem fejeződött be. A többletköltségek mindegyike építési-szerelési munka. Helyesen járunk-e el, ha a többletköltségekről kiállított számlát a fordított adózás szabályai szerint állítjuk ki? Ha a megállapodás alapján továbbszámlázott, társaságunknál felmerült többletköltségeket közvetített szolgáltatásként könyveljük annak ellenére, hogy a módosításokkal létrejövő ingatlanba beépülő beruházások a társaságunk tulajdonát fogják képezni?

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újra forgalomba helyezik. Vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé? Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?

Kérdés: Társaságunk új profilként szállodai üzemeltetésre és könyvelésre vállalkozott. A szükséges felszerelések, kellékek függvényében szeretnénk tárgyieszköz- és anyagköltség-kategorizálás szempontjából szakvéleményt kérni:
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?

Kérdés:

Vagyoni értékű jog témakörben kérem szíves állásfoglalásukat. Egy kft. szerződésen alapuló vagyoni értékű jogot kíván értékesíteni, ami nála kötelezettségvállalást, nálunk jogot jelent arra vonatkozóan, hogy a jogot értékesítő cég az általa kiépített csatornahálózaton keresztül fogadja és hasznosítja a jogot vásárló másik féltől érkező vizet 10 éven keresztül.
1. A jogosult cégnél a megvásárolt vízelhelyezési jogot lehet-e vagyonértékű jogként aktiválni?
2. A jogot értékesítő cégnél a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt el lehet-e határolni?
A számviteli törvény 45. § (5) bekezdése kimondja, hogy valamely befektetett eszköze tartós használati jogának átengedéséért kapott bevételt, pl. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt, halasztott bevételként kell kimutatni, és az alapul szolgáló szerződésben meghatározott idő alatt lehet megszüntetni. Mivel nem ingatlanhoz kapcsolódó szerződés alapján alapított jog értékesítéséről van szó, a számviteli törvény összemérés elve alapján van-e lehetőség a bevétel passzív időbeli elhatárolására?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely élni kíván a piaci értékelés lehetőségével, ezért ingatlanjait értékbecslővel felbecsülteti. Az értékbecslő külön értékelte az azonos címen található telket és felépítményt. A telek osztatlan közös tulajdon. A társaság könyveiben csak a felépítmény szerepel (8 éve). A telekre értékcsökkenés nem számolható el, viszont az nincs külön nyilvántartásba véve, így kvázi arra is értékcsökkenés lett a korábbi években elszámolva. Ilyen esetben mi a helyes eljárás a javítás vonatkozásában? A telek leválasztása a felépítményről az értékbecslő által meghatározott piaci érték alapján? Valamint az előző évek módosítása, vizsgálva, hogy a hiba jelentős-e vagy sem?

Kérdés: A kft. a bérelt telephelyére nagy értékű fákat telepített. Hogyan történik ennek a beruházásnak a könyvelése és az értékcsökkenés számítása?

Kérdés: A cég a tulajdonában lévő irodaházát bérbeadás útján hasznosítja. Mivel az eladással kapcsolatos tárgyalások még 2024. év végén is folyamatban voltak, és a tranzakció nem volt fix, 2024. év végén még az irodaház a benne lévő eszközökkel együtt a tárgyi eszközök között szerepelt a főkönyvben és a beszámolótervezetben is. A társaság ezen épületet piaci értéken tartja nyilván a könyvekben, tehát értékhelyesbítés és értékelési tartalék is szerepelt a könyveiben. Ezen épületet a 2024. évi nyilvántartott piaci értékkel (a könyv szerinti érték és az értékhelyesbítés összegével együtt) át kell-e sorolni a készletek közé 2024. év végével, figyelembe véve, hogy a mérlegkészítés dátuma 2025. január 5-e, az eladás pedig ezt követően 2025. tavasszal történt meg? Esetleg a forgóeszközök közé történő átsorolást a bérbeadás ténye kizárhatja, hiszen a bérleti szerződések is hosszú távra köttettek? További amennyiben a készletek közé történő átsorolást végre kell hajtani, akkor az megtehető-e az ingatlan piaci értékén, vagy előtte az eddig elszámolt értékhelyesbítést vissza kell írni, és a készletek között csak könyv szerinti értéken kimutatott tárgyi eszköz szerepelhet? Az átsorolás tényét befolyásolhatja-e, hogy a beszámoló nem a vállalkozás folytatásának elve szerint készül?

Kérdés: Egy alanyi áfamentes közhasznú egyesület 2024-ben bérbe vett egy ingatlant határozatlan időre havi 250 E Ft bérleti díj mellett egy szervezettől. A bérleti szerződésben a felújításra vonatkozóan külön megállapodtak, mely szerint a bérbevevő 12 M Ft értékben felújítást végez. A bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségébe beszámíthatja ezt oly módon, hogy bérlőnek a havi bérleti díjat nem kell ténylegesen megfizetnie a bérbeadó számára mindaddig, ameddig az esedékes bérleti díjak összege a beszámítás összegét el nem éri? Amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, mielőtt a beszámítási összeget az addig esedékes bérleti díjak összege elérné, úgy a beszámítási összegből fennmaradó hátralék megtérítésére a bérlő nem jogosult. A felújítás 2024-ben megtörtént. Az ingatlan még nem került üzembe helyezésre, mivel további felújításra van szükség (pl. mosdó kialakítása), melyre várhatóan 2025-ben kerül sor. A felújítást a bérbevevő kapott támogatásból valósította meg. A teljes felújítás értéke 14 M Ft volt. A támogatási szerződésben az szerepel, hogy a beruházással létrehozott, felújított vagyon a megvalósítási időszak végétől számított öt éven belül az általános szerződési feltételeknek megfelelően nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe, vagy más használatába, vagy hasznosítható a támogatási céltól eltérő módon.
A bérbe vevő egyesületnél egyelőre az első öt évre látszik a fenntarthatóság.
A kérdéseink:
1. A bérbe vevő egyesületnél hogyan könyveljük helyesen a fenti gazdasági eseményeket, a felújítást, aktiválást, a havi bérleti díjakat, továbbá a beszámításokat?
2. A bérbe vevő egyesületnél, ha a felújítást idegen ingatlanon végzett felújításként kell nyilvántartani, az értékcsökkenésnél alapvetően a fenntartási időhöz igazodnánk. Ez helyes megoldás, vagy más szempontra is figyelnünk kellene?
3. Szükséges-e kiszámlázni a bérbeadó felé a felújítás összegét? Ha igen, melyik időpontban és milyen jogcímen kell a számlákat kiállítani?
4. Amennyiben a bérleti jogviszony a beszámítási összeg előtt véget érne, hogyan helyes a könyvelésben ezt kezelni?
5. A felújításon túl 1 M Ft értékben konyhabútort építettek be, mely szintén a támogatásból valósult meg. Ez a felújításhoz hasonlóan könyvelendő, és az értékcsökkenése is aszerint történhet?
6. A bérbeadónál hogyan kell helyesen könyvelni a fenti eseményeket: felújítás, bérleti díjak, beszámítások, bérleti jogviszony idő előtti megszűnése?