Nyílt végű lízing lezárása

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A lízing a futamidő lejárata előtt lezárult, és a lízingbe vevő 3. személyt jelölt ki, aki a személygépkocsit megvásárolja. Több helyen olvasom, hogy a lízingbe adó ad egy módosított számviteli bizonylatot. Ez meg is történt, a maradványértéket módosítja rajta, kb. 1 millió forinttal több, mint az eredeti. De mi a teendő ezzel? Más módosító dokumentumot én nem kaptam. Kellett volna? Azt értem, hogy ki kell vezetni a tőketartozást, meg az autó bekerülési értékét, az eddig elszámolt értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. De milyen szerepet játszik ez a módosító számviteli bizonylat? Az világos, hogy a maradványérték nagyobb 3 év elteltével, mint az 5 éves futamidő végén. A különbözetet kell könyvelni? Szeretnék egy levezetést a zárásról, rövid példán keresztül, könyvelési tételekkel.
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi lízinggel kapcsolatos cikkekbe, anyagokba nem elegendő csak beleolvasni, azt részletesen át kell tanulmányozni, különösen akkor, ha korábban pénzügyi lízinggel még nem találkozott. Ezek alapján nem lenne gond az, hogy a módosított maradványértéket tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Telefonvásárlás kedvezménnyel

Kérdés: Cégünk 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, egyre pedig 70% kedvezményt kapott. A számlán a nulla forintért kapott telefonoknál telefononként részletezésre került a "nettó + áfa = bruttó érték", majd rögtön a telefon alatt a kedvezmény is szerepel "nettó + áfa = bruttó érték". Helyesen járok-e el, ha a nettó érték összegében könyvelek beruházásra és egyéb bevételre, majd az eszközök nettó értékét halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolásként elszámolom (melyet majd az értékcsökkenés arányában feloldok)? Vagy ezeket az eszközöket az engedménnyel csökkentett értéken, adott esetben nulla forinton kell aktiválnom?
Részlet a válaszából: […] A 100%-os kedvezménnyel vásárolt telefonokat a cég valójában térítés nélkül kapta. A térítés nélkül kapott eszközöket pedig a számviteli törvény 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint az egyéb bevételekkel szemben állományba kell venni. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés:

Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020–2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt?

Részlet a válaszából: […] A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért – a terjedelem korlátozott voltára tekintettel – az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.Általános szabály, hogy a kapott támogatással történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Díszpénzek, pénzérmék nyilvántartása

Kérdés: Az utóbbi időben – jellemzően évfordulókhoz kapcsolódóan – díszpénzek, pénzérmék kerültek kiadásra. Ezek között vannak olyanok, amelyek fizetőeszközként is használhatók, bár bekerülési értékük meghaladja az érmén lévő névértéket. Vannak olyanok, amelyek az emlékérem névadójára emlékeztetnek. Hogyan kell ezeket nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Ha a díszpénz, a pénzérme nem fizetőeszköz, akkor eszközbeszerzésként kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ha a díszpénz, a pénzérme tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet (barátságosabbá teszi az igazgató szobáját, csökkenti az ügyintézésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Szoftverek selejtezése

Kérdés: Cégünk tevékenysége során különböző szoftvereket használ, amelyek azonban már egyrészt elavultak, másrészt nem felelnek meg a jövőbeni követelményeknek. Ezért az a döntés született, hogy azok helyett újakat kell beszerezni. Mi legyen a régi szoftverekkel? A használt szoftverek előállítói azokat már nem veszik vissza, azokat eladni sem lehet. Vannak olyan szoftverek, amelyeket azért nem lehet használni, mert a számítógépet már korábban selejtezték, amihez kapcsolódtak.
Részlet a válaszából: […] A szoftvereket – akár szellemi termék, akár vagyoni értékű jog – az immateriális javak között kell kimutatni, bekerülési értéküket (a bruttó értéket) a várható hasznos élettartam alatt terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásával kell csökkenteni.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Ingatlanok piaci értéken történő értékelése

Kérdés:

Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?

Részlet a válaszából: […] Az Szt. 14. §-ának (3)–(12) bekezdései tartalmazzák a számviteli politikával szembeni követelményeket, azaz a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő végrehajtási módszereket, eszközöket. A számviteli törvény hivatkozott előírásainak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Munkaruha költségkénti elszámolása

Kérdés: Hogyan és mikor kell költségként elszámolni a munkavállalóknak adott munkaruhát? Ha év közben kapja a munkavállaló, és a használatának a lejárata a következő évben van, akkor a költségként elszámolt összeg időbelileg elhatárolható?
Részlet a válaszából: […] A munkaruha eszközök közé való besorolásánál is az Szt. 23. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a munkaruhát, ha a vállalkozási tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálja, a használatba vételig készletként kell kimutatni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Tárgyi eszköz korábbi értékesítését rosszul könyvelték

Kérdés: A kft. a 2022-es adóévben tárgyi eszközt értékesített, amely értékesítést árbevételként könyvelte. A tárgyi eszköz nem került kivezetésre, egész évre értékcsökkenés került elszámolásra. A hibát 2023-ban vettük észre. Hogyan javítom ki a hibát, ami jelentős összegű?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nemcsak rosszul könyvelt, illetve nem könyvelt, de a számviteli törvény 2021. 01. 01-től hatályos előírását sem vette figyelembe.A számviteli törvény 2021. január 1-jétől hatályos 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja és 81. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Vagyonkezelésbe vett eszközök státusza

Kérdés: Vállalkozásunk vagyonkezelésbe kapott állami tulajdonú eszközöket. Az Szt. 23. § (2) bekezdése szerint a vagyonkezelésbe vett állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket eszközként, az ezen eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget pedig az Szt. 42. § (5) bekezdése alapján egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Ezek alapján az átvett eszközök állományba vételének elszámolása a következő: T 1-3. Eszközök – K 4491. Kincstári, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségek. Aktiválást követően ezen eszközökhöz kapcsolódóan elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A vagyonkezelési szerződés alapján vállalkozásunkat visszapótlási kötelezettség nem terheli. Az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg kell-e csökkenteni a hosszú lejáratú kötelezettséget, ha igen, akkor mivel szemben? Amennyiben nem kell csökkenteni, és az eszközöket a későbbiek során vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak, hogyan kell majd elszámolni a kivezetést?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak önmaguknak ellentmondanak. A főszabály szerint a vagyonkezelésbe vett eszközök értékét meg kell őrizni. Ezért van visszapótlási kötelezettség. Ha viszont nincs visszapótlási kötelezettség a vagyonkezelési szerződés szerint, akkor fel sem merülhet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Felújítás alatt álló épület értékesítése

Kérdés:

Az "A" kft. keretszerződés keretében elvállalta "B" kft. épületének a felújítását, a részteljesítés számlázásában is megállapodtak. A felújítási munkák végzését "A" kft. megkezdte, már részszámlát is benyújtott, amelyet a "B" kft. elfogadott, elismert. A megkezdett felújítás első részszámlájának a kiegyenlítése után azonban a "B" kft. a felújítás alatt lévő épületet értékesítette "C" zrt. részére azzal, hogy a felújítás az új tulajdonosnál is folytatódik. Természetesen a folytatódó felújítás költségeit már "C" zrt. viseli. Hogyan kell a fentieket a három szervezetnél elszámolni, könyvelni?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy egy konkrét épület felújítását nem lehet keretszerződés keretében elvégeztetni. Az épület tulajdonosának (jelen esetben a "B" kft.-nek) és a kivitelezőnek (jelen esetben az "A" kft.-nek) a konkrét épület felújítására a Ptk. előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.
1
2
3
4
74