Ügynöki szolgáltatás tartalma

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.
Részlet a válaszából: […] A KSH Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása (TEÁOR '03) szerint:51.1 Ügynöki nagykereskedelem: Ebbe az alágazatba tartozik– a más nevében és javára végzett bizományosi ügylet, ügynöki, árubrókeri tevékenység és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Üzletkötők részére járművek biztosítása

Kérdés: Cégünk kereskedelmi kft., amely termékeit az egész ország területén értékesíti. A megrendelések felvételét és az áruk eladását üzletkötők végzik, különböző vállalkozási formában (nem alkalmazottak). Havonta állítanak ki részünkre az ügynöki jutalékról számlát. Tevékenységükhöz eddig a saját, illetve vállalkozásaik tulajdonát képező gépjárműveiket használták. Cégünk úgy döntött, hogy a kft. tulajdonát képező személygépkocsit, illetve kisteherautót biztosít ezen vállalkozások részére a feladat elvégzéséhez. A járművekkel kapcsolatos költségeket könyvelésünkben számoljuk el, a cég nevére szóló számlák alapján. A megtett kilométerekről menetlevelet, illetve útnyilvántartást vezetnek ügynökeink. Ezen nyilvántartásainkat csak megőrizzük, hogy az üzleti célú használat bizonyítható legyen. Van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy egy másik vállalkozásnak gépjárművet biztosítsunk a megbízási szerződésben foglalt feladatok elvégzéséhez? Mire kell ügyelni a megbízási szerződésben foglaltaknál? Nem merülhet fel a munkaviszony vélelmezése? Cégünknek elismert költsége lesz-e a gépkocsikkal kapcsolatos költség? Megfelelők-e a vezetett nyilvántartások? Más adónemre van-e hatással a költségek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A válasz el ő tt röviden: a kft. a kérdésben leírt esetben megalapozatlanul döntött, nem vette figyelembe az alapvet ő számviteli, továbbá az adózás rendjére vonatkozó követelményeket, de a Ptk. szerz ő désre vonatkozó el ő írásait sem.Menjünk sorjában!Azzal, hogy a kft. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Iparűzésiadó-alap csökkentése a repülőjegy értékével

Kérdés: Ügyfelem repülőjegy-értékesítéssel foglalkozik (veszi és eladja). Az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában továbbértékesített repülőjegyek bekerülési értéke levonható-e adóalap-csökkentő tételként, és ha igen, milyen jogcímen, közvetített szolgáltatásként vagy elábéként...? Szeretnénk, ha válaszuk kitérne arra a problémára, hogy a repülőjegy ez esetben szolgáltatásként vagy áruként kezelendő, illetve hogy az a könyveléstechnikai megoldás lenne-e esetleg a megfelelő, ha a társaság nem is tenné be a nettó árbevételébe azt az összeget, amit egy az egyben tovább kell utaljon az utazásszervező vagy a repülőtársaság felé.
Részlet a válaszából: […] Ha a kérdés arra utal, hogy lehetséges-e könyveléstechnikai úton úgymond "kivarázsolni" a jegyértékesítés árbevételét az eredményelszámoló számlákról, azaz "okosban" kizárni az iparűzési adózást, akkor a válasz az, hogy ez nyilván nem lehetséges. A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Szerencsejáték-forgalom könyvelése

Kérdés: A dohányboltban a dohányáru értékesítésén túlmenően várhatóan italt, újságot, lottószelvényt árusítanak, és lehetőség lesz lóversenyfogadásra is. A szerencsejáték körébe tartozó tevékenységeken kívüli árbevétel rögzítése a pénztárgépben valósul meg. Külön pénztárnak tekintsük a szerencsejáték-forgalommal összefüggő bevételeket és kiadásokat? Hogyan kapcsoljuk össze a pénztárgépet – ahol bankkártya elfogadása is lehetséges – az egyéb pénztárakkal?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz, a dohánybolt adottságai mellett megoldható a pénzbevételek-pénzkiadások számbavétele egyetlen pénztárgép használatával is (többel is!), ha a pénztárgéphez megfelelő nyilvántartás tartozik.A kérdés alapján a pénztárgépben rögzítik a dohányáru, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszából: […] Jövedelemszerzés érdekében végzett tevékenység lehet az a vállalkozási tevékenység is, amikor nem számítanak fel hasznot, de az egyébként vállalkozási tevékenység ellenértékeként számlázott összeget változatlan összegben továbbszámlázzák. Így egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a számviteli elszámolásalapvetően az adott ügyletet alátámasztó szerződéses kapcsolatokra épül. AzSzt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja ezt a követelményt a következőképpenfogalmazza meg: a teljesítés időszakában elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Utazásközvetítői tevékenység

Kérdés: Ügyfelünk utazásközvetítői tevékenységet végez, ügynöki jutalékot számláz az utazásszervező cég felé. Van néhány olyan út, amikor komplett utat vesz meg az utazásszervezőtől, és azt magasabb áron változatlan formában az utasnak adja tovább. Ez utazásszervezési szolgáltatásnak minősül, vagy közvetített szolgáltatás? A cég az árrésadózásra vonatkozó különös adózási mód alkalmazását az adóhatóság felé bejelentette. Szerintünk a közvetítői iroda semmilyen utazásszervezői tevékenységet nem végez.
Részlet a válaszából: […] A válasz elejénutalnunk kell arra, hogy az Áfa-tv.-nek az utazásszervezési szolgáltatásokravonatkozó különös szabályai 2009. február 1-jétől érdemileg változtak. Emiatt akérdező véleménye nem helytálló.Az Áfa-tv. 206.§-ában foglalt fogalommeghatározások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Viszonteladói tevékenység áfája

Kérdés: Egy autókereskedelemmel foglalkozó társaság az Áfa-tv. előírásainak megfelelően alkalmazza a 214-227. §-ban előírtakat. Kérdésünk az, hogy az áfa felszámítása mellett beszerzett járműveket neki is áfa felszámítása mellett kell értékesíteni? Az APEH-árverés keretében beszerzett autókról számlát nem kap, csak a befizetés és az árverezési jegyzőkönyv áll a könyvelés rendelkezésére. Helyes-e ez így? A tevékenységéhez (ami így vegyes, normál és viszonteladói adózás) kapcsolódó beszerzések (pl. könyvelési díj, ügynöki jutalék, tárolási díj) áfája levonásba helyezhető-e? A Közösségen belüli értékesítés tekintetében az Áfa-tv. alapján elfogadható az a gyakorlat, hogy a szerződésben magyarországi teljesítés van, a számlázás áfa felszámítása nélkül, a kiléptetést alátámasztó CMR kiállítására csak hónapokkal később kerül sor? Tehát az árut a Közösség más tagállamába kiszállítják, csak nem a számla szerinti teljesítés időpontjában.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a társaság részére egy olyan adóalany ad elszemélygépkocsit, amely az általános áfaszabályok szerint adózik, és ennek okánaz értékesítése után áfát számított fel, akkor a társaság ezen személygépkocsitovábbértékesítésekor szintén köteles áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Lottóforgalmazás

Kérdés: A betéti társaság a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A bt. nyitott egy bizományosi számlát, ahonnan hetenként leemelik a költségeit. A zrt. a pénzügyi elszámolásról hetente pro forma számlát bocsát ki, a számla végösszegét a vállalkozó befizeti a bizományosi számlára. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. A bt.-nél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolást jellemzően a felek közöttiszerződéses kapcsolat, a felek közötti szerződésben foglaltak támasztják alá,illetve határozzák meg.A bizományi ügyletek könyvviteli elszámolására – a felekközötti szerződésben rögzítettek figyelembevételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Német cég magyar képviseletének adózása (áfa)

Kérdés: Egy német cég magyarországi képviselete vagyunk magyar tulajdonosokkal (nem leányvállalat). Évek óta bonyolítunk le egymás között ügyleteket. Importálunk anyagot (a közösségi beszerzés szabályai szerint itthon számítjuk fel és vonjuk le az áfát), szolgáltatásimportot veszünk igénybe (gépjavítás), kifelé számlázunk ügynöki jutalékot a gépeik eladása után, közvetítünk részükre magyarországi hirdetési szolgáltatást, melyek az áfa területi hatályán kívüli értékesítések. A napokban véletlenül szereztünk róla tudomást, hogy a fenti német cégnek van Magyarországon adószáma (az APEH felszólította áfabevallás benyújtására), be van jelentkezve nálunk. Kérdésünk az, hogy változik-e emiatt a fent vázolt áfaelszámolási és számlázási gyakorlatunk? Különösen a szolgáltatások tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés! Zavaró a kérdés felvezetőmondata, külföldi cég magyarországi képviselete nem végezheti a kérdésben leírttevékenységet, különösen azért nem, mert a kereskedelmi képviseletnek nemlehetnek magyar tulajdonosai. Valójában egy magyar társaságról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.
1
2