Üzemeltetésre átadott intézmény üzemeltetési költségei

Kérdés: Az üzemeltetésre átadott intézmény üzemeltetése során az üzemeltető által igénybe vett szolgáltatások költségei az üzemeltetőnél elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként? Az intézmény üzemeltetését az üzemeltető végzi. Az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátásáért, az állandó összegben meghatározott üzemeltetési átalányt havi rendszerességgel számlázza. A megfizetett üzemeltetési átalány az üzemeltető árbevétele. Az üzemeltetési szerződésben rögzítették, hogy az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátása során felmerült kiadásait az üzemeltető saját költségén köteles megfizetni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A bevezetőben feltett kérdésre egyértelmű a válasz: az üzemeltetés során vásárolt szolgáltatások (takarítás, mosás, szemétszállítás, őrzés-védés, kártevő-mentesítés stb.) költségei nem minősíthetők az üzemeltetőnél közvetített szolgáltatásnak, azokat az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel – vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti – egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza (lényegében hasonló módon fogalmaz a Htv. is).Hogy a kérdésben leírt konstrukcióról véleményt lehessen kialakítani, a konstrukció ellentmondásait kell tisztázni. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. március 7.

Működési támogatás utáni áfa

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. az önkormányzat tulajdonában álló uszodát üzemelteti. A működési támogatási szerződés szerint: a létesítmény üzemeltetése folyamatos és állandó pénzügyi hátteret igényel, ezért az önkormányzat működési támogatást nyújt a kft. részére. A működési támogatás kizárólag a létesítmény üzemeltetésére használható fel. A működési támogatást negyedévente utalják. A kft.-nek el kell számolnia a felhasznált részről, a fel nem használt összeget pedig vissza kell utalnia. áfás-e a tevékenység? Kell-e bármilyen arányosítást végezni? A kapott támogatást hova kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A válaszadáshoz ismerni kellene a következőkérdésekre a választ: egyrészt az üzemeltetett uszodának van-e díjbevétele, ésha igen, akkor azt az önkormányzat állapította-e meg, másrészt a működésitámogatás konkrétan milyen üzemeltetési költségekre használható fel,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:    

Vállalati üdülő hasznosítása

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Már az üdülőingatlan beszerzését megelőzően el kell dönteni,hogy azt kizárólag a társaság munkavállalói részére biztosítja, vagy azkereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtását szolgálja. Mivel az ingatlan(ingatlanrész) bérbeadása az Áfa-tv. 86. §-a (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. december 17.

Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerint a bérleti díjon felül a bérlő kötelesüzemeltetési közös költséget is fizetni, amelyet a bérbeadónak az egyesfeladatokra szakosodott cégek számláznak. Az üzemeltetési közös költségekmagukban foglalják a külön fogyasztásmérővel nem mért közös áram-,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 26.

Háziorvosi tevékenység cégautóadó-mentessége

Kérdés: Betéti társaságunk háziorvosi tevékenységet lát el, amely – tudomásunk szerint – a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/D. §-ának f) pontja alapján mentesül a gépjárműadó alól. A mentesség magával vonza-e azt a tényt, miszerint a mentesség következményeként a gépkocsi működtetésével kapcsolatban nem számolható el költség. Ezt egy előadáson ismertették. Amennyiben a személygépkocsi működtetésével (a háziorvosi teendők ellátása érdekében) kapcsolatban a felmerült költségek elszámolhatók, maradhat-e az adómentesség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés a felmerült költségek elszámolhatóságának pontatlanértelmezésére utal. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.)17/D. §-ának f) pontja alapján mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyetkizárólag az egészségbiztosítási szerv által...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 11.

Üdülőingatlan költségeinek áfája

Kérdés: Hivatkozva a 3718. kérdésre adott válaszukra, kérdésünk az lenne, abban az esetben is meg kell az áfát fizetni az ingyenesen nyújtott szolgáltatás után, ha az üdülővel kapcsolatos üzemeltetési költségek előzetesen felszámított áfáját nem vonjuk le?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz az, hogy igen.Az üdülési szolgáltatás nem tartozik az Áfa-tv. VI. fejezetealá, mert nem minősül a tevékenység közérdekű jellegére (85. §), illetve atevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az adó alól mentestevékenységnek....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Üdülőingatlan költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a vállalati üdülőbennyújtott szolgáltatás piaci értéke teljes összegében természetbeni juttatásnakminősül: az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.33. pontjának megfelelő részeadómentes, az ezt meghaladó része adóköteles. Az Szja-tv. 1....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Térítésmentes kölcsönzés

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ az egyszerűbb kérdés megválaszolásával kezdjük. A nyugdíjas tag és a kft. a tehergépkocsi bérbeadására,kölcsönzésére bérleti szerződést kötött, amelyben rögzítették – többek között -a bérleti időszak időtartamát, a bérleti díjat (ez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Teherautó aktiválása átírás nélkül

Kérdés: A kft. 2006. április 1-jén 2 db teherautót vásárolt. Az átírás még nem történt meg. Mikor lehet aktiválni? Elszámolható-e aktiválás előtt az üzemanyagköltség?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. előírásaiból az következik, hogy a tárgyi eszközt(így a teherautót is) a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezésidőpontjával kell aktiválni, azaz a beruházási számláról a megfelelőtárgyieszköz-számlára átvezetni (T 132 – K 161).A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék: