Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] Az új Szöv-tv. és Szöv-tv. is szabályozta, hogy a szövetkezeteknek mikor kellett, illetve kell fel nem osztható vagyont létesíteniük. Állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Át nem vett üzletrészek megszüntetése

Kérdés: Az ÁFÉSZ a Szöv-tv. alapján a tagság részére 218 millió Ft értékben szövetkezeti üzletrészt adott ellenérték megfizetése nélkül. Ennek 20 százalékát a tagság – többszöri értesítés ellenére – a mai napig nem vette át. Bevonhatja-e az ÁFÉSZ az így át nem vett üzletrészeket? Milyen teendők vannak annak érdekében, hogy az elszámolás megvalósítható legyen?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt szövetkezeti üzletrészek bevonását – a jegyzett tőke leszállításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával – úgy kell elszámolni, mint más üzletrészek bevonását.A Szöv-tv. szerint az adózott eredményből a közgyűlés döntése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. visszavásárolja tagjaitól üzletrészüket névértéken: 2170 ezer Ft, visszavásárlási érték 2250 E Ft. Egy év elteltével a kft. a visszavásárolt üzletrészeket a megmaradt tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadja. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (3) bekezdése szerint: a társaság úgy is határozhat, hogy a magához vont üzletrészt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadja.Ez esetben az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a térítés nélkül átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Lekötött tartalék visszavásárolt üzletrész miatt

Kérdés: Az új Szt. 38. §-a (3) bekezdésének c) pontja esetében arról van szó, hogy a visszavásárolt, de be nem vont üzletrész névértékét könyvelem az eredménytartalékból a lekötött tartalékba, miután bevontam, visszakönyvelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakra nem lehet sem igennel, sem nemmel válaszolni.Az új Szt. 38. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint: az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni a visszavásárolt saját üzletrészek névértékét, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 1999-ben átalakult kft.-vé, és az adózatlanul befektetett jövedelmét eredménytartalékba tette. Még ugyanebben az évben eladta az üzletrész 50 százalékát. Az eladási ár a törzstőke 50 százaléka volt. Árfolyamnyereséget nem realizált. Mikor keletkezett személyijövedelemadó-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély az üzletrész 50 százalékának elidegenítésével a vállalkozásból vagyona felét kivonta. Ezért az üzletrész névértéke 50 százaléka és az adózatlan befektetés 50 százalékának a különbsége minősül az értékpapír szerzési értékének, s amennyivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
1
…
8
9