483 talált cikk az üzletrész kifejezésre

Kérdés: Adott két magánszemély, akinek 50-50% üzletrésze (együttesen 100%) van „A” és 50-50% (együttesen 100%) üzletrésze van „B” Kft.-ben. A magánszemélyek bizalmi vagyonkezelő kft.-t alapítanak, és a 2 társaságban meglévő kft.-üzletrészüket vagyonrendelőként, bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelő kft. kezelésébe adják. A Számviteli Levelek 954. kérdésre adott válasza szerint a számviteli tv. alapján a bizalmi vagyonkezelő kft. nem anyavállalata „A” és „B”-nek. A Kkv-tv. alapján „A” Kft. saját adatai alapján nem minősül kkv-nek (nagyvállalatnak), „B” Kft. saját adatai alapján kkv-nek minősülne. A két társaság nem azonos vagy szomszédos piacon működik. A Kkv-tv. alapján „A” és „B” partnervállalkozás-e, ezáltal adataik összeadódnak-e, azáltal a „B” kft. sem minősülne kkv-nek? Ha nem, ezáltal a „B” kft. is nagyvállalalat, akkor a számviteli tv. alapján „B” Kft.-nek is kell 2025-től a számviteli tv. szerint fenntarthatósági jelentést készítenie?

Kérdés:

1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)

Kérdés: A cég 100%-os üzletrészt vásárol egy másik cégben 100 egység értékben. A megvásárolt cég saját tőkéje 90 egység. A következő évben a tulajdonos cég 50 egység osztalékot kivon a megvásárolt cégből. A megvásárolt cég saját tőkéje lecsökken 40 egységre. Kell-e és mikor a tulajdonos cégnek a 100 egység részesedés után értékvesztést elszámolnia?

Kérdés: „A” cég a „B” cégben üzletrészt vásárol. „B” cégnél kötelezettség van „C” cég felé, amelyet adásvételi szerződés szerint „A” cég fizet meg. „A” cég nem követeli „B” cégtől ezt az összeget. „A” és „B” cégben hogyan járunk el helyesen, könyveléstechnikailag?

Kérdés: Adott egy „Eladó” Kft., egy „Vevő” Kft. és egy „Társaság” Kft. Az „Eladó” Kft. 5000 E Ft-os részesedéssel rendelkezik a „Társaság” Kft.-ben (mely üzletrész alapítás útján került a tulajdonába, mely 100%-os tulajdonjogot biztosít részére), továbbá kölcsönt adott 100.000 E Ft értékben. Ezen 100%-os (és 5000 E Ft-os névértékű) üzletrészt és a 100.000 E Ft kölcsönt a „Vevő” Kft. megvásárolja 5000 E Ft értéken az „Eladó” Kft.-től, mely szerint a „Vevő” Kft. az üzletrészt és a kölcsönkövetelésre jogosító hitelviszonyt megtestesítő jogokat a meghatározott 5000 E Ft értéken megvásárolja (tehát a szerződésben nincs kikötve, hogy az üzletrész és a követelés milyen értéket képvisel az 5000 E Ft értékből). Az adásvételi szerződés szerint a kölcsönkövetelést az „Eladó” Kft. a jelen szerződéssel kifejezetten és visszavonhatatlanul „Vevő” Kft.-re engedményezi. A szerződés vételár meghatározása pontjában az szerepel, hogy „Felek megállapodnak abban, hogy az üzletrész vételára 5000 E Ft”. A három társaság egymásnak a Tao-tv. alapján kapcsolt vállalkozása. „Eladó” Kft. időközben megszűnt (2018-ban). Az első kérdésünk az, hogy a „Vevő” Kft. esetében hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Véleményünk szerint a részesedés bekerülési értéke 5000 E Ft lesz, és a követelést csak a 0-s számlaosztályban mutatja ki. Amikor a követelésre befolyik az összeg, akkor a vásárolt követelésre befolyt összeget a számviteli törvény 84. § (7) bekezdésének m) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. A második kérdésünk, hogy mi a helyzet akkor, ha a „Vevő” Kft. konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, és a „Társaság” Kft.-t bevonja a konszolidálásba? Ez esetben a konszolidáció hogyan fog kinézni, ha a „Vevő” Kft. könyveiben 0 E Ft szerepel a követelések között, a „Társaság” Kft. könyveiben pedig 100.000 E Ft a kötelezettségek között?

Kérdés: A kft. tulajdonosa értékesíti üzletrészét. Az évek alatt sok millióra nőtt értékénél csak a bevitt törzstőke részét számolhatja el költségként? Milyen költségelszámolási lehetőségei lehetnek még?

Kérdés: Kft.-nk („A” cég) tulajdonosa egy másik kft.-nek („B” cég). A „B” cégnél rendelkezésre álló közel 40 millió forintot fel lehet adómentesen használni „A” cégben? Pl. szállítói kötelezettségek vagy adókötelezettség kiegyenlítésére? „B” cég nem szeretne kölcsönt nyújtani. Milyen egyéb lehetőségei vannak adómentesen a pénz kihelyezésére, és „B” cégnek a gazdasági tevékenysége során való felhasználására? Ha ez nem lehetséges, milyen adókötelezettség terheli „A” és „B” céget a fenti kötelezettségek kifizetésekor?

Kérdés: A bizalmi vagyon alapításakor az induló vagyonba piaci értékkel (értékelés könyvvizsgálattal alátámasztva) üzletrész vételéhez kapcsolódó opciós jog került kimutatásra, kvázi az opciós jog is részét képezte a bizalmi vagyon induló vagyonának. A bizalmi vagyont kezelő élt az opciós joggal, és vételi ajánlatot tett az üzletrészre, az opciós szerződésben szereplő vételáron. Egyebekben az opciós jogot alapító szerződés az opciókötést is ellenérték megfizetéséhez rendelte. Hogyan alakul a bizalmi vagyon „eredménye” az ügylethez kapcsolódóan, és igaz-e a következő könyvelési metódus: Az opciós jog értékét (ami követelésként volt kimutatva) pénzügyi műveletek ráfordításaként kivezetjük, majd a vételáron a befektetett eszközök közé bekerül az üzletrész értéke? Az opciós jog kivezetése tehát veszteséget okoz a kezelt vagyonnak, kvázi hozam típusú jövedelmet a kedvezményezettek nem tudnak kivenni ebben az évben, ha feltételezzük, hogy csak ez az egy gazdasági esemény volt az üzleti évben? Egyebekben a vagyon is csökken, ha az opciós jog értéke magasabb volt, mint az üzletrész vételára. Vagyis ezzel a gazdasági eseménnyel mind a hozamként (egyáltalán nem vehető ki), mind a tőkeként való kivétel lehetősége minimalizálódik a kezelt vagyonban?

Kérdés: 3 M Ft jegyzett tőkéjű és 500 M Ft eredménytartalékkal rendelkező kft. tőkeleszállítást hajt végre tőkekivonással. A leszállítás mértéke 2 M Ft, ilyen arányban az eredménytartalék is kivonásra kerül. A cégbírósági bejegyzés napjával a könyvelés: T 411 Jegyzett tőke – K 47 Alapítóval szembeni kötelezettség 2 M Ft. T413. Eredménytartalék – K47 Alapítóval szembeni kötelezettség 333 M Ft (2/3×500 M Ft). Azonnal megtörténik a jegyzett tőke visszaemelése is (tekintsünk el a bejegyzéstől), de végeredményként a könyvelés az alábbi a tulajdonos bizalmi vagyon utalása miatt: T 38 Pénzeszközök – K 411 Jegyzett tőke 2 M Ft. A tulajdonos bizalmi vagyon, akinek a számviteli nyilvántartásában a jelzett 3 M Ft névértékű üzletrész 300 M Ft értékben került a bizalmi vagyon létrehozásakor meghatározásra. A számviteli törvény alapján helyes-e a tulajdonos bizalmi vagyonnál az alábbi könyvelés?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).

Kérdés: „A” cég az eredménytartalékából 50 M Ft-tal megemelte a törzstőkéjét 2021-ben. A tőkeemelésről a K71-es adatszolgáltatást határidőben beküldte. Ha 2025-ben „A” cég beolvad „B” cégbe, keletkezik-e adókötelezettsége az adózatlan jövedelemből (eredménytartalékból) megemelt 50 M Ft törzstőke összege után? Milyen eset(ek)ben keletkezik adókötelezettsége az „A” cégnek az 50 M Ft után?