A betéti társaságot külföldi tulajdonosa elajándékozza

Kérdés:

Egy osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű betéti társaság. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Szeretné az üzletrészét osztrák állampolgárságú lányának ajándékozni, aki szintén csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, és az év nagy részében Ausztriában tartózkodik. Felmerül-e az említett ajándékozás után illetékkötelezettség Magyarországon? Esetleg mire kell még figyelni?

Részlet a válaszából: […] Az Itv. 11. § (1) bekezdése határozza meg az ajándékozási illeték tárgyát, ami lehet magyarországi székhelyű gazdasági társaság vagyoni betétjének ajándékozása is (ingyenes részesedésszerzés gazdasági társaságban). Az Itv. 11. § (2) bekezdése alapján azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Csoportos társaságiadó-alany létrehozása

Kérdés: Az A társaságban 58%-os részesedéssel rendelkezik Y természetes személy, míg 20%-os részesedéssel rendelkezik X természetes személy. Ugyanezen két személy részesedése B és C társaságban 70-20%, illetve 70-10%. A szavazati jogok a tulajdoni részaránynak megfelelően oszlanak meg a felek között. Y és X természetes személyek nem egymás közeli hozzátartozói. A társaságok maradék üzletrészein más személyek osztoznak különböző részarányban. Az érintett társaságok vonatkozásában fennállnak a Tao-tv. 2/A. § (2) bek. b) és c) alpontjában rögzített feltételek. A, B és C társaság létrehozhat-e csoportos társaságiadó-alanyt, azaz Y és X személyek tekinthetőek-e egy személynek a Tao-tv. 2/A. § (2) bek. a) alpontjában és (3) bekezdésében rögzített 75%-os feltétel megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] Nem hozhatnak létre csoportos társaságiadó-alanyt, mivel, ha Y és X nem közeli hozzátartozók, akkor a szavazati joguk nem adható össze, azaz nem tekinthetők egy személynek. Ezért ugyan A, B és C kapcsolt vállalkozások a Tao-tv. 4. § 23/c) pontja alapján, mivel Y mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Üzletrész értékének kimutatása – leányvállalat beolvadása

Kérdés:

A gazdasági társaság leányvállalata beolvad a 100%-os tulajdonos anyavállalatba kedvezményezett átalakulással. A leányvállalat jegyzett tőkéje 3000 E Ft. Az anyavállalatnál a 3000 E Ft jegyzett tőkéjű leányvállalati üzletrész nyilvántartási értéke 170.000 E Ft. Az anyavállalat eredménytartaléka 500.000 E Ft. Az átalakulás során a jogutód átalakulás utáni vagyonmérlegében a különbözetek oszlopban a befektetett pénzügyi eszközök soron –170.000 E Ft-ot, a jegyzett tőke soron –3000 E Ft-ot és az eredménytartalék soron –167.000 E Ft-ot kell feltüntetni?

Részlet a válaszából: […] ...lévő adatok között szerepel a jegyzett tőke soron a leányvállalati jegyzett tőke 3000 E Ft-tal, a befektetett pénzügyi eszközök soron az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke 170.000 E Ft-tal, az eredménytartalék soron az anyavállalat eredménytartaléka 500.000 E Ft-tal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél

Kérdés:

Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve – mint vagyonrendelők – részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli – a társaság vagyonát negatívan befolyásoló – eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. A szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben – korábbi tulajdoni részesedés alapján – osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.

Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a saját vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről el kell különítenie a kezelt vagyonra vonatkozó nyilvántartását, hogyan tudja a gyakorlatban megvalósítani ezt az elkülönítést az "A" bizalmi vagyonkezelő társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Több részletben beszerzett üzletrész részbeni értékesítése

Kérdés: Magánszemély több részletben szerzi meg egy kft. üzletrészeit. Az első 10%-ot 1 millió forintért, a második 60%-ot 2 millió forintért. Így összesen 70% tulajdona lesz. Ebből elad 30%-ot 10 millió forintért. Mennyi a bekerülési értéke az eladott üzletrésznek? Változik-e a bekerülési érték számítása, ha nem magánszemély, hanem kft. az üzletrész tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 3:161. §-ának (2) bekezdése szerint a tagnak több törzsbetéte is lehet. Ebből következően több üzletrésze is, azzal a törvényi megjegyzéssel, hogy a társasággal szemben akkor is egy tagnak számít. Az, hogy a tagnak hány üzletrésze van, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...nem derül ki, hogy ki kivel cserél, mert átadásról írnak.CSP1 a jegyzett tőkéjéből nem adhat át, a jegyzett tőkét megtestesítő üzletrész felett a CSP1 tulajdonosa rendelkezik.A tagi kölcsönök vonatkozásában a kérdésben nem szerepel az, hogy a CSP1 kapta vagy adta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Térítésmentesen kapott üzletrésszel tőkeemelés

Kérdés: Jelen kérdésem a 9188-as kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódik. Amennyiben a társaság tagjai a térítésmentesen kapott üzletrészt a saját tőke emelésére fordítják, keletkezik-e közteherfizetési kötelezettség a magánszemélynél vagy a társaságnál? Alkalmazhatók-e 2023-ban a Számviteli Levelek 2015. évi 326. számában, a 6689. számú kérdésre adott válaszban megfogalmazottak?
Részlet a válaszából: […] ...társaság tagjai a térítésmentesen kapott üzletrészt a saját tőke emelésére nem tudják fordítani, mivel az ingyenesen kapott üzletrészek jegyzett tőke formájában már a saját tőke részét képezik. A Számviteli Levelek 2015. évi 326. számában, a 6689. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Tőketartalékot hogyan lehet megszüntetni?

Kérdés: Az X cégben 2006. évtől tőketartalékként van nyilvántartva egy nagyobb összeg, amelyet akkor a tulajdonosok mint befektetést fizettek be a jegyzett tőkén felül. A befizetett összeg nem került felhasználásra, és az X cég jelenlegi magánszemély tulajdonosai szeretnék megszüntetni a tőketartalékot. A jegyzett tőke leszállításán és a leszállítás arányában történő tőketartalék-csökkentésen kívül van-e más lehetőség a tőketartalék csökkentésére, illetve teljes megszüntetésére? Van-e adóvonzata a tőketartalék csökkentésének?
Részlet a válaszából: […] ...be.Kevésbé veszélyes, ha javaslatunk szerint járnak el, bár ez esetben a tőkeleszállítás során a magánszemély tulajdonosok az üzletrész értékének csökkenésénél nagyobb összeghez jutnak, amely összeg után, mint vállalkozásból kivont jövedelem után,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Lehet-e névértéken visszavásárolni a saját üzletrészt?

Kérdés: "A" cég tulajdonos "B" cégben. "A" cég részesedésének értéke 382.000 E Ft, a "B" cég jegyzett tőkéje 1.382.000 E Ft. "B" cég saját tőkéje 6.245.221 E Ft. A "B" cég visszavásárolja "A" cégtől a saját üzletrészét névértéken, azaz 382.000 E Ft értékben. A cég két társasági csoportalany, és az ügylet után is az marad. Lehet-e névértéken visszavásárolni a saját üzletrészt? Ha nem, milyen jogszabályi környezet vonatkozik a saját üzletrész visszavásárlásának vásárlási értékének meghatározására? Milyen adózási szempontokat kell vizsgálni az ügylet kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész vételárában a felek szabadon állapodnak meg. Ha az nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe (Art. 1. §), nincs hatása a társaságiadó-fizetési kötelezettségre, ha a jogügylet csoportos társaságiadó-alany tagjai között, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Saját üzletrész névértéken történő eladása

Kérdés: Egy kft. 2022. évben visszavásárolta egyik tagjától saját üzletrészét (visszavásárlási érték: 26 M Ft, névérték 1 M Ft). A társaság jelenlegi saját tőkéje 158 M Ft (jegyzett tőkéje 5 M Ft). A társaság azt tervezi, hogy a visszavásárolt üzletrészt névértéken eladja a bent maradt tagoknak egyenlő részben (4×250 E Ft-ért). A társaság a kiva hatálya alatt adózik.
1. Az ügylet után milyen adófizetési kötelezettség terheli az egyes tagokat és a társaságot?
2. Az ügylet hatással lesz-e az értékesítésévi kivaadóalapra?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély tagnak az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése alapján keletkezik jövedelme, amely azonos az üzletrész megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ár és a megszerzésére fordított igazolt ki­adás (érték) és a kapcsolódó járulékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.
1
2
3
4
47