490 talált állásfoglalás az üzletrész kifejezésre

Kérdés: Egy 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon számviteli elszámolásával és a kedvezményezettek részére történő kifizetésekkel kapcsolatban kérjük szakmai álláspontjukat. A kezelt vagyonba adott, 5 milliárd forint könyv szerinti értékű üzletrészt 2026 nyarán értékesítettük. A maximális vételár 4 milliárd forint, amelyből 2,9 milliárd forintot megfizettek, 0,3 milliárd forintot három évre visszatartottak, további legfeljebb 0,8 milliárd forint pedig feltételes earn-out. Jelenlegi értelmezésünk szerint az értékesítésen 1,8 milliárd forint számviteli veszteség keletkezik. Az alábbi kérdésekben kérjük megerősítésüket, illetve szükség esetén értelmezésünk helyesbítését:
1. Az értékesítés elszámolása: Helyes-e az 1,8 milliárd forintos veszteség megállapítása? Hogyan kell elszámolni a visszatartott és a feltételes vételárrészt, valamint az értékesítés veszteségét?
2. A veszteség és a későbbi hozamok: Helyes-e, hogy a veszteség a tárgyévi eredményen keresztül a tartalékot csökkenti, az induló tőkét közvetlenül nem érinti? Következik-e ebből, hogy a későbbi nyereségek – beleértve a kapott osztalékot és kamatot – először a negatív tartalékot ellentételezik, és annak rendezéséig hozamkifizetés nem teljesíthető?
3. Vagyonkiadás az induló tőke terhére: Ha az induló tőke 5 milliárd forint, a tartalék –1,8 milliárd forint, és más korlátozó tétel nincs, teljesíthető-e legfeljebb 3,2 milliárd forint vagyonkiadás? Ez az induló tőkét csökkenti, miközben a negatív tartalék változatlanul fennmarad?
4. A kifizetések sorrendje: Pozitív, hozamkifizetésre felhasználható tartalék esetén is dönthet-e a vagyonkezelő az induló tőke terhére történő vagyonkiadásról, vagy van kötelező számviteli elszámolási sorrend?
5. Évközi kifizetések: Hozamkifizetéshez, illetve az induló tőke terhére történő vagyonkiadáshoz mikor szükséges közbenső mérleg, és ugyanaz a mérleg meddig, illetve hány kifizetési döntéshez használható fel?
Kérjük, válaszukban térjenek ki az alkalmazandó jogszabályhelyekre, különösen a számviteli törvény 40/A. §-ára!

Kérdés: „A” társaság 100%-os tulajdonosa a „B” társaságnak, amely részesedést „A” társaság az adóamnesztia keretében 2024. május 31-ig bejelentett a NAV felé. „A” társaság a 100%-os tulajdonosa továbbá a „C” társaságnak is, amely nem minősül bejelentett részesedésnek. 2026 nyarán a két társaság határozott az egyesüléséről oly módon, hogy a „C” társaság (törzstőke 3 M Ft) beolvad a „B” társaságba (törzstőke 46 M Ft), a beolvadást követően a „B” társaság törzstőkéje 49 M Ft. Amennyiben a jövőben a „B” társaság üzletrésze értékesítésre kerül, akkor továbbra is bejelentett részesedésnek tekinthető a „B” társaság 100%-os üzletrésze? Tekinthető-e a beolvadás az üzletrész értéknövekedésének, amit nem kell bejelenteni, mivel a részesedés mértéke (100%) nem változott? Ha nem, akkor milyen elvek alapján kell megosztani az árfolyamnyereséget?

Kérdés: „A” kft. egyik magánszemély tulajdonosa eladja a 20%-os részesedését a másik tulajdonos kapcsolt „B” kft.-nek 1 Ft-ért, a 20%-os részesedésének névértéke 10 M Ft. Hogyan könyveljük ezt a tulajdonosváltást? Üzletrész-adásvétel? Jelenleg a 411-en a névértéken szerepel ez a 20%-os rész. „A” kft. megvásárolja a „B” kft. további 20%-os részesedését 1 Ft-ért egy magánszemély tulajdonostól, melynek a névértéke 10 M Ft. Ezt a részesedésvásárlást hogyan könyvelem?

Kérdés:

Egy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: „A” kft.) tulajdonosi szerkezete az alábbi:
– egy természetes személy 50%-os üzletrésszel és szavazati joggal rendelkezik;
– egy másik korlátolt felelősségű társaság („B” Kft.) szintén 50%-os üzletrésszel rendelkezik.
A természetes személy egyben a másik „B” Kft. 100%-os tulajdonosa is, továbbá ezen természetes személy mindkét kft. ügyvezetője (önálló képviseleti joggal). Nem áll rendelkezésre információ olyan tagi megállapodásról, szavazati megállapodásról vagy egyéb szerződéses rendelkezésről, amely a szavazati jogok gyakorlását, az ügyvezetés kijelölését vagy az irányítás módját befolyásolná. A kérdés kizárólag a tulajdonosi struktúra alapján történő számviteli besorolásra és annak beszámolóban történő bemutatására irányul (mert az egyértelmű, hogy az adótörvények szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek).
Kérdések:
1. A számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási minősítés szempontjából az „A” Kft. és a „B” Kft. milyen kapcsoltsági viszonyban van egymással? Ha „B” Kft. és „A” Kft. is éves beszámolót készít, akkor az „A” Kft.-nek, ha 100 egység kötelezettsége van a „B” Kft.-vel szemben, akkor azt „A” Kft. és „B” Kft. hol kell szerepeltesse?
2. A fenti tulajdonosi struktúra alapján az „A” Kft. részesedését a „B” Kft. a könyveiben hol szerepeltesse a befektetett pénzügyi eszközök között? A részesedés a számviteli törvény szerint:
– közös vezetésű vállalkozásnak,
– társult vállalkozásnak,
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak,
– vagy egyik kategóriába sem tartozik?

Kérdés: Adott egy „A” társaság, amely rendelkezik ingatlan vagyonnal, és az adott adóévben ezt az ingatlant apportként átadja a „B” társaságnak, később ennek a „B” társaságnak a vagyoni részesedését megszerzi egy harmadik társaság még az adott adóévben. Mivel a „B” társaságban az adott évben apportként megszerzett ingatlan nem szerepel az utolsó rendelkezésre álló beszámolóban, és így az ingatlanok mérlegértéke nem éri el az ltv.-ben meghatározott arányt, így nem tekintendő ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak. Tekintve, hogy az ltv. 18. § (2) bekezdése tételesen felsorolja azon ingó és vagyoni értékű jogokat, amelyek megszerzése illetékkötelezettséget keletkezhet, az egyéb vagyoni betét megszerzése utána ezen kötelezettséggel nem kell számolni. Jól gondoljuk, hogy ha a harmadik társaság megszerzi a „B” társaság vagyoni részesedését, és az előzőekben felsorolt dolgok megtörténnek az adóévben, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A T Kft.-t könyvelem, amely tulajdonosa volt a QT Kft.-nek. A QT Kft. beolvadt a QM Zrt.-be. A QT kft.-nek voltak QM részvényei, amiket a beolvadás után megkapott a T Kft., a részvényeket jóvá is írták a részvényszámlán. Hogyan kell könyvelni a T Kft. részvényszámláján megjelenő QM részvényeket?

Kérdés: Társaságunknak egy kazahsztáni székhelyű kft. leánycégében 2016 óta 49 százalékos üzletrésze van, amelyhez 50 százalék szavazati arány jár. Az üzletrész könyv szerinti értéke a befektetett eszközökön belül 2,8 millió Ft. A leányvállalat vezetője kazah. A leányvállalat már 5 éve nem szolgáltat adatot társaságunk mint anyacég felé, az éves beszámolót sem küldi meg. A korábbi évek információi alapján a leánycég valószínűleg nem folytat érdemleges tevékenységet. Társaságunk már többször kereste e-mailben és levélben a leánycéget, amelyekben a működéséről kért információt, kérte az éves beszámolókat, illetve javaslatot tett a cég végelszámolására, de érdemleges hivatalos válasz nem érkezett. Szükséges-e az üzletrészre értékvesztés elszámolása, ha igen, milyen mértékű? Esetleg szükség lehet az üzletrész kivezetésére? Milyen alapbizonylatok kellenek ehhez? Milyen számviteli és társaságiadó-vonzata lehet a fentieknek?

Kérdés: Adott egy kft. két belföldi magánszemély tagja. A tagok kiléptek a kft.-ből, és eladták az üzletrészüket más belföldi magánszemélyeknek. Létrehoztak egy-egy (magánvagyon vonatkozásában) bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (továbbiakban: BVK), és az üzletrészük eladásának ellenértéke ebbe a BVK-ba folyt be. A magánszemély-alapú BVK-nak lett adószáma, alanyi adómentességet választott. Az egyik magánszemély ebből a már BVK-ban lévő pénzből szeretne egy új személygépkocsit vásárolni. Költséget nem szeretne elszámolni, csak az autót megvásárolni ebből az összegből.
– Ha egy személygépkocsit vásárol a vagyonkezelő a BVK-ban lévő összegből, akkor az autó kinek a tulajdona lesz, a BVK-é? Kell-e cégautóadót bevallani, fizetni utána a vagyonkezelő magánszemélynek? Gépjárműadót kinek a nevére fognak kivetni, a BVK-s magánszemély nevére?
– A bizalmi vagyonkezelőnek a KBIZ nyomtatványon túl, ha bevételt nem szerez, akkor taobevallást nem, csak hipabevallást kell készítenie? Más bevallási kötelezettsége nincs tehát?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelésben lévő társaság értékesítésével, illetve annak könyvelésével kapcsolatban kérem szakmai véleményüket. Az érintett gazdasági társaság magánszemély tulajdonosai az üzletrészük 100%-át bizalmi vagyonkezelésbe adták. Ezt követően a bizalmi vagyonkezelő a társaságot egy független harmadik fél részére értékesítette. Az üzletrész-átruházási szerződés tartalmazza a vételár összegét. A szerződés egy külön pontjában rögzítik, hogy az értékesített társaságnál a korábbi ügyvezető/tulajdonos a tranzakciót követően további két évig ellátja az ügyvezetői feladatokat, és meghatározott EBITDA-célok teljesülése esetén a vevő úgynevezett earn-out jogcímen további kifizetést eszközöl a bizalmi vagyonkezelő részére. Kérdésem, hogy álláspontjuk szerint az earn-out kifizetés a vételár részének minősül-e, vagy attól elkülönülten kezelendő?

Kérdés: Saját üzletrész tőkeleszállítással kerül rendezésre, amelynek a dokumentuma 2025. 12. havi. Ha a változást a cégbíróság 2026. 01. hónapban jegyzi be visszamenőleges hatállyal, akkor számvitelileg melyik évben kell a saját üzletrészt kivezetni?