Telephely (fióktelep) létesítése

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldiek magyarországi gazdasági célú letelepedésénekfeltételeit, formáit a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. éviXXIV. törvény rendezi. E törvény 2. §-ának c) pontja szerint a külföldiekgazdasági célú letelepedései: olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Elengedett kötelezettség illetéke

Kérdés: A cégek részéről az elengedett kötelezettség és az APEH által ingyenes pénzeszközátadásnak minősített esetek is illetékkötelesek?
Részlet a válaszából: […] Az ajándékozási illeték tárgya az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény (Itv.) 11. §-a alapján az ingatlan ajándékozása, az ingóajándékozása, a vagyoni jognak ingyen alapítása, a vagyoni értékű jogrólellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Használati jog vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlant ingyenes használatba kívánja adni. Az átvevőnél ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog keletkezik. Az ingatlan ingyenes használatba adását az Áfa-tv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja vagy a 8. § (3) bekezdése alapján kell szolgáltatásnyújtásnak minősíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti használatba adás – feltételezzük – aztjelenti, hogy az ingatlant a használatba vevő ténylegesen használja,hasznosítja, az ingyenes használatba adással megszerezte az ingatlan használatijogát a használatba adó és a használatba vevő közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Vevői körről való lemondás számlázása

Kérdés: "A" kft. bolti üzlete kialakult vevői körrel rendelkezik. A bolt további bérlését átvette "B" kft. A vevői körről való lemondást az "A" kft. ügynöki jutalékként számlázta. Helyes ez így? Hogyan kell könyvelni, illetve helyes-e a számla megnevezése?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem helyes! A kialakult vevőikörről való lemondás olyan egyszeri szolgáltatásnyújtás, amikor az üzlethezkapcsolódó vevők szolgáltatásaira (vásárlásaira) az "A" kft. nem tart igényt.Az ügynöki jutalék pedig az ügynöknek járó díjazás azért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Mobiltelefon belépési díjának elszámolása

Kérdés: Cégünk eddig a mobiltelefon-szolgáltatótól 640 Ft-ért kapta a belépési díjakat. A jövőben, megnövekedett forgalmunkra tekintettel, 0 Ft-ért, amelyről számlát is kapunk. Hogyan tartsuk nyilván, könyveljük ezeket a belépési díjakat?
Részlet a válaszából: […] A mobiltelefonok belépési díjait, mint a telefonhálózathasználatáért fizetett összegeket, az immateriális javak közé tartozó vagyoniértékű jogként indokolt állományba venni. Ezen vagyoni értékű jogokat is azáltalános szabályok szerint (a hasznos élettartam és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Tagi kölcsön mint nem pénzbeli hozzájárulás

Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának(2) bekezdése szerint: a nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkelrendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog -ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapulókövetelést is – lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Apartmanépítés árfolyam-különbözete

Kérdés: A társaság apartmanokat épít értékesítési céllal. A felmerült ráfordításokat az árukészletszámlán gyűjtik. A társaság számviteli politikájában rögzítették, hogy a közvetlenül felmerült ráfordítások között szerepel a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözet. Az építkezést a társaság hitelből valósítja meg, és az még nem fejeződött be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a számviteli törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy sérti.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint abekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz, a vagyoni értékűjoghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nemfedezett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Csatlakozási díj elszámolása

Kérdés: Saját tulajdonú ingatlanunknál többlet-villamosenergiaigénnyel kapcsolatos csatlakozási díjat fizetünk az áramszolgáltatónak. Az áramszolgáltató értesítése alapján a csatlakozási díj 50 százaléka terheli társaságunkat. Az új hálózat az áramszolgáltató tulajdonába kerül. A fenti tétel végleges pénzeszközátadás, vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint: az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet éshasználat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerűhasználatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Vagyoni értékű jogok értékcsökkenése (ingatlan)

Kérdés: A kft. ipari zóna területen a városi önkormányzattól beépítetlen földterületet vásárolt. A telekvásárlással egyidejűleg megállapodást kötöttünk útszolgalmi jog alapítására és vagyoni értékű jog megszerzésére. Az útszolgalmi jogra vonatkozó megállapodás szerint az ingatlan megvásárlója biztosítja az önkormányzat "saját használatú út" használatához a telken való átjárást a szükséges mértékben. A vagyoni értékű jog megszerzésére kötött szerződés alapján a szolgáltató kft. a közműkiépítést (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) elvégzi az ingatlanok használatához szükséges mértékig. A felek a szerződésben rögzítették, hogy ezen közműhasználati jog örökös, ingatlanhoz kapcsolódó jog. Álláspontunk szerint a megszerzett jogokkal a megvásárolt ingatlan értéke megnőtt. Elszámolható-e az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok után értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre viszonylag rövid a válasz, de a válasz nemlehet sem igen, sem nem. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közétartozik az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján – többek között – azingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Stancforma, szita, filmkészítés elszámolása

Kérdés: A gyártó cég dobokon kívül stancformát, szitát és filmkészítést is számláz cégünknek. A stancformát és a szitát szerszámként, vagy kis értékű tárgyi eszközként vegyük nyilvántartásba? A filmkészítést igénybe vett szolgáltatásként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A stancforma és a szita besorolásánál a számviteli törvényazon előírásából kell kiindulni, hogy azok tartósan, legalább egy éven túlszolgálják a működést, a tevékenységet, vagy ennél rövidebb ideig.Amennyiben a stancforma, a szita a tevékenységet, a működésttartósan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
1
24
25
26
33