334 talált cikk a vagyoni értékű jog kifejezésre

Kérdés: "X" kft. főtevékenysége a takarítás, "Y" kft.-nek a főtevékenysége más, de beletartozik a takarítás is. "X" kft. úgy döntött, hogy eladja vevői körét "Y" kft.-nek. Az ügyfélkör-értékesítés 2007. július 1-jével történne, azzal, hogy a számla csak 2008 januárjában kerülne kiállításra, ha az ügyfélkör legalább 75 százaléka "Y" kft.-nél megmarad. Minek minősül az ügyfélkör-értékesítés "X" kft.-nél? És "Y" kft.-nél? Milyen bizonylatot kell kiállítani?

Kérdés: Közös tulajdon megszüntetésével (házasságfelbontást követően) kapcsolatos szerződés esetében a felek megállapodnak abban, hogy "xy" megváltási árat fizet "z-nek" 1/2-ed hányadú ingatlanrészéért. Ez a megváltási ár jövedelem lesz-e "z-nek", ill. "xy"-nál beszerzési értéknek számít-e majd, ha értékesíteni kívánná az ingatlant? Illetékköteles-e ez az összeg?

Kérdés: Az illetékről szóló törvény 17. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés "kedvező" illetékfizetési kötelezettséget állapít meg "ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletre", ha a gazdálkodók egyazon személy 100 százalékos tulajdonában állnak. A törvény ajándékozási illetéket határoz meg ajándékozás esetére. Mi az ingyenes eszközátadás, s miben különbözik a kettő egymástól? Elképzelhető-e olyan ügylet 100 százalékos tulajdonban álló cégek között, ami ajándékozás, de nem tartozik az ingyenes eszközátadás fogalmába, s ezért más illetékelbírálás alá esik? Az ajándékozás fogalmába beletartozik-e a követelés elengedése, a boltnyitási hozzájárulás, a fejlesztési hozzájárulás?

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?

Kérdés: A cégek részéről az elengedett kötelezettség és az APEH által ingyenes pénzeszközátadásnak minősített esetek is illetékkötelesek?

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlant ingyenes használatba kívánja adni. Az átvevőnél ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog keletkezik. Az ingatlan ingyenes használatba adását az Áfa-tv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja vagy a 8. § (3) bekezdése alapján kell szolgáltatásnyújtásnak minősíteni?

Kérdés: "A" kft. bolti üzlete kialakult vevői körrel rendelkezik. A bolt további bérlését átvette "B" kft. A vevői körről való lemondást az "A" kft. ügynöki jutalékként számlázta. Helyes ez így? Hogyan kell könyvelni, illetve helyes-e a számla megnevezése?

Kérdés: Cégünk eddig a mobiltelefon-szolgáltatótól 640 Ft-ért kapta a belépési díjakat. A jövőben, megnövekedett forgalmunkra tekintettel, 0 Ft-ért, amelyről számlát is kapunk. Hogyan tartsuk nyilván, könyveljük ezeket a belépési díjakat?

Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A társaság apartmanokat épít értékesítési céllal. A felmerült ráfordításokat az árukészletszámlán gyűjtik. A társaság számviteli politikájában rögzítették, hogy a közvetlenül felmerült ráfordítások között szerepel a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözet. Az építkezést a társaság hitelből valósítja meg, és az még nem fejeződött be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a számviteli törvény előírásait?