334 talált cikk a vagyoni értékű jog kifejezésre

Kérdés: 2008-ban a tulajdonosok által a cég javára elengedett osztalék után kell-e illetéket fizetni? (Evás kettős könyvvitelt vezető társaságnál az evás időszak előtti osztalékáról van szó, amely után a 25 százalékos evát az elengedéskor a társaság megfizeti!)

Kérdés: Részaránytulajdonként 1994. évben visszakapott külterületi termőföldterület 2008. évi értékesítése nem mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély részére – mely jelenleg is osztatlan közös – hogyan adózik, mi számít szerzési értéknek, a jövedelem sávosan csökkenthető-e?

Kérdés: A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján – szerintem – egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?

Kérdés: Igaz, hogy 2008. január 1-jétől úgy változott az illetéktörvény, hogy az elengedett tagi kölcsön után a kft.-nek ajándékozási illetéket kell fizetnie?

Kérdés: Cégünk bérelt területen lévő saját tulajdonú épületben végzi tevékenységét. A bérleti szerződést 3 évenként újították meg. A cég bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. 2007. október 1-jétől hosszú távú, tartós bérleti szerződést kötött a cég. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként felvehető-e a nyilvántartásba, és mi a könyvelés módja?

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?

Kérdés: A társaság megvásárolta a több ezer előfizetői szerződést jelentő internetszolgáltató üzletágat a munkavállalókkal, a hardverekkel együtt. Az átvétel időpontja december 1-je. A szerződött vételár 50 százaléka kerül csak teljesítésre decemberben, előlegszámlával, a másik 50 százalékot a következő évben 10 havi egyenlő részletben számlázza az eladó. A tizedik részlet csökkentésre kerül azon előfizetői ügyfelek miatt, akikkel a szerződést nem sikerült megújítani. A vevő nem szeretné aktiválni decemberben az első kifizetett 50 százalékot. Mi a helyes eljárás? Az immateriális javak között hol és mikor helyes aktiválni? A hardverek, illetve az átvett munkavállalók bére és annak járulékai decemberi költségként elszámolásra kerültek. Aktiválás után alkalmazható-e progresszív értékcsökkenési leírás? 3, 6, illetve 11 hónap elteltével újabb hasonló akvizíciókat hajt végre a vevő, kisebb ügyfélkörrel. Ezek ráaktiválandók az elsőre? Elszámolhatók esetleg egy összegben? Ha az első ügyfélkör értékcsökkenés-elszámolása progresszív, lehetnek-e az utóbbiak lineáris elszámolásúak?

Kérdés: Egy FVM-nél regisztrált, erdőgazdálkodási tevékenységet folytató őstermelő erdőt vásárolt. A vásárolt erdőt haszonbérbe adással – határozott időtartamra kötött szerződéssel – hasznosítja, és a haszonbérlet időtartama meghaladja az öt évet. A haszonbérbe adás esetén élhet-e az őstermelő az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. §-a (1) bekezdésének p) pontjában megfogalmazott illetékmentességgel?