Áfa: kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszköz elszámolásának értékhatára, az 50 ezer forint áfával vagy áfa nélkül értendő?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint: az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyieszköz-vásárlás magánszemélytől

Kérdés: Ha adószámmal nem rendelkező magánszemélytől történik a tárgyi eszköz vásárlása, az adásvételi szerződés elfogadható-e a könyvelés alapjául szolgáló bizonylatként? Mi a teendő áfa, szja szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Ha adószámmal nem rendelkező magánszemélytől történik a tárgyi eszköz beszerzése, vásárlása, a beszerzés bizonylata az adásvételi szerződés, amely tartalmazza az eszközre vonatkozó legfontosabb adatokat és az eladási-vételi árat. Az adásvételi szerződésben rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:      

Jogtiszta szoftverek használati joga

Kérdés: Társaságunk 36 hónapig jogosultságot szerzett jogtiszta szoftverek használatára. A 36. hónap leteltével lehetőség van az önálló licenc kivásárlására. A szolgáltatást nyújtónak milyen számlát kell kiállítania, hogyan kell könyvelni, s ennek milyen áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a jogtiszta szoftverek használati jogát a kérdező mikor szerezte meg, és a 36 hónap használati jogát előre, egy összegben megfizette-e, vagy részletekben fizette azt.A jogtiszta szoftverek használati jogát a szolgáltatást nyújtónak mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződésállomány értékesítése

Kérdés: Számítástechnikai cég tevékenységét befejezi, a vállalkozás 2001-ben megszűnik. Átalánydíjas szerződéseit (a megbízók beleegyezésével) átadja egy hasonló profilú cégnek 5 millió forintért. A szerződésállomány értékesítése milyen KSH-besorolású szolgáltatás, milyen áfa terheli? Mi a helyes számviteli elszámolás a vevőnél, illetve az eladónál?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szolgáltatásnyújtás-definíciója eltér a hagyományos, statisztikai értelemben vett szolgáltatás fogalmától. Abból indul ki ugyanis, hogy minden adóztatható, ami forgalomképes. Ezért az Áfa-tv. 8. §-ának (1) bekezdése alapján minden tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:  

Belépési díj elszámolása

Kérdés: Egy bt. bérelt irodájába Matáv-telefonvonalat szereltek be a bt. nevére. Kérdésünk az, hogy a belépési díjat és a különféle kártyaköltségeket vagyoni értékű jogként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanhoz nem kapcsolódó jogokat (idesorolva a belépési díjat is, mint a telefonhálózat használatáért fizetett összeget, továbbá a különféle, a telefonhálózaton elérhető kapcsolatokért fizetett csatlakozási díjakat, kártyaköltségeket) az immateriális javak közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. a selejtezésre vonatkozóan nem tartalmaz fogalmat, értelmező rendelkezést. Valójában selejtezésről akkor beszélhetünk, amikor az eszköz eredeti rendeltetésének már nem felel meg, és ezért az adott eszközt az állományból ki kell vezetni.Az új Szt. 23. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Beruházás devizahitelének árfolyamkülönbözete

Kérdés: A 2000 januárjában megkezdett beruházás szállítói számláinak kiegyenlítésére 2000. június 1-jén devizahitelt vettünk igénybe. Az első részlet törlesztése 2001. június 1-jén esedékes. Hogyan kell elszámolni a beruházáshoz kapcsolódó devizahitel árfolyam-különbözetét, ha a beruházás üzembe helyezése 2001. decemberében megtörténik, illetve ha erre csak 2002. márciusában a mérlegkészítés időpontja után kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához idézzük a számviteli törvény konkrét előírását. Az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint: az eszközök "bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi ... a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Közműfejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: 2001-től az Szt. szerint az ingatlanhoz kapcsolódó közműfejlesztési hozzájárulás nem rendkívüli ráfordítás, hanem a beszerzési ár része. A 2000-ben megkezdett, befejezetlen beruházásnál a 2000-ben rendkívüli ráfordításként elszámolt közműfejlesztési hozzájárulást 2001-ben történő aktiváláskor a beszerzési árba át kell-e vinni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés felvetése arra utal, hogy a kérdező nem pontosan ismeri az Szt. megváltozott előírásait. Az Szt. 47-51. §-ai tartalmazzák az eszközök bekerülési értékében figyelembe veendő tételeket. Ezek között nem szerepel a közműfejlesztési hozzájárulás.Az Szt. 26....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Immateriális javak időbeli elhatárolása

Kérdés: A számviteli törvény [a 24. § (5) bekezdése] szerint az immateriális javak közé nem tartozó programtermékeket időbelileg el kellett határolni, és mint időbeli elhatárolást kellett "amortizálni". Mi a teendő 2001-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésfeltevés nem pontos. A régi Szt. 24. §-ának (5) bekezdése szerint a 22. § (5) bekezdése szerint az immateriális javak közé nem tartozó vagyoni értékű jogok beszerzési értékét kellett időbelileg elhatárolni olyan összegben, amelyet költségként csak a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Többlettejkvóta számviteli minősítése

Kérdés: A Tejterméktanácstól többlettejkvótát igényeltünk a 2000. évre, amelynek ellenértékét 6 hónap alatt kellett kifizetni, 2000. 10. hó és 2001. 04. hó között. Ezzel sok évre jogot szereztünk a kvóta szerinti tejmennyiség eladására. A kvóta a piacon eladható, forgalomképes. Elszámolható-e a 2000. évben az immateriális javak között, és hány év alatt kell azt költségként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre – sajnos – nem lehet egyértelmű választ adni.A 2000. évre igényelték a többlettejkvótát, amelyet alapvetően utólag fizettek, fizetnek meg. Ha ez úgy értelmezhető, hogy a 2000. évre megvásárolt többlettejkvóta alapján sok évre jogot szereztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
32
33
34