Kezességvállalási díj elszámolása

Kérdés: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a pénzügyi intézmény és a vállalkozás között kezességi szerződés jött létre. Az alapítvány kezességet vállal arra, hogy ha a vállalkozás a pénzügyi intézmény felé nem teljesíti a kötelezettségét. Az alapítvány kezessége fejében a pénzügyi intézmény évente kezességi díjat köteles fizetni, amelyet a pénzügyi intézmény a vállalkozásra áthárít. A vállalkozás bankszámlájáról évente a bank AVHGA kezességvállalási díj címen automatikusan leemeli. Ezt az évenkénti egyszeri díjat bankköltségként, egyéb szolgáltatásként vagy ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a vállalkozás kérdez. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi intézmény az alapítványnak fizetett kezességi díjat hárítja át a vállalkozásra, az áthárított összeg nem minősíthető bankköltségnek. De nem tekinthető egyéb ráfordításnak sem, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.

Hackertámadás következményei felszámolásának költségei

Kérdés: Gyártócégünket hackertámadás érte, amelynek következtében adataink jelentős része elveszett. A támadás miatt a rendőrségen feljelentést tettünk. Az adataink dekódolására különféle szakértő cégeket kértünk meg, akik biztonsági teszteket futtattak, hogy vannak-e még rejtett kémprogramok valahol a szerverünkön. A belső hálózatot újra kell építenünk, amelyben egyrészt saját alkalmazottak dolgoztak, illetve külső szakértőket is bevontunk a munkába. Az új belső hálózat kiegészítésének költsége, illetve a különféle szakértői költségek számottevők, és mivel az új belső hálózat a cég működését az elkövetkező években is szolgálni fogja, felmerült a kérdés, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket el lehet-e számolni, mint alapítás-átszervezés aktivált értéke, és maximum az elkövetkező 5 évben leírni?
Részlet a válaszából: […] Az alapítás-átszervezés aktivált értékének értelmező rendelkezését (fogalmát) az Szt. 25. §-ának (3) bekezdése tartalmazza. A kérdésben leírtak azonban nem a vállalkozási tevékenység indításához, megkezdéséhez, jelentős bővítéséhez, átalakításához,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Transzferár szabályai alapítványnál

Kérdés: A szokásos piaci ár és a transzferár szabályai vonatkoznak az alapítvány mint eladó által a kapcsolt vállalkozásának 100 millió Ft feletti értékesítésére? A Tao-tv. 18. § (5) bekezdésében nem találom felsorolva az alapítványt.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy mely adózóknak kell a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet (R.) előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Internetszolgáltatáshoz optikai kábel létesítése

Kérdés: A társaságnál gyár létesítése van folyamatban, amely során szükséges az internet-hozzáférés kiépítése, amelyet a szolgáltató végez el. A kiépítés annak érdekében történik, hogy az internetszolgáltatás a későbbiekben biztosítható legyen, a gyakorlatban ez optikai kábel létesítését jelenti. A kiépítési költség egy részét a szolgáltató egy egyszeri díj formájában áthárítja a társaságra. Helyes az az eljárásunk – mivel az internetcsatlakozás kiépítése hosszú távon szolgálja a vállalkozási tevékenység érdekeit –, ha annak a költségét a gyárépület bekerülési értékében vesszük figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy eljárásuk törvényellenes, tehát nem helyes. Az optikai kábel létesítése nem az épület (a gyár) rendeltetésszerű használata érdekében történik, hanem – mint a kérdező is írja – a vállalkozási tevékenységet fogja szolgálni.További probléma,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Kapott támogatás egyszeres könyvvitelt vezető egyesületnél

Kérdés: Nem közhasznú jogállású egyesület támogatást kap egy kft.-től, 2 millió forintot, készpénzben. A kapott támogatást külön munkaszámon könyveli, és a hozzákapcsolódó költségeket is. Hogyan kell szabályosan könyvelni ezeket a pénzmozgásokat, ha az egyesület egyszeres könyvvitel szerint könyvel? Kell-e külön adatszolgáltatást készítenie ezen támogatásról? Az egyszerűsített beszámolóban és közhasznú jelentésben ki kell-e külön térni a támogatás bemutatására, vagy elegendő az erre vonatkozó sorok kitöltése? Milyen igazolást kell adnia a támogatásról a kft. számára?
Részlet a válaszából: […] A nem közhasznú jogállású egyesület is a számviteli törvény hatálya alá tartozik akkor is, ha egyszeres könyvvitelt vezet. Ezért az Szt. 99–114. §-ai szerint kell az egyszerűsített beszámolóját elkészíteni, illetve a gazdasági eseményeket könyvelnie. A beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Egyesület társaságiadó-alapjának számítása

Kérdés: Egyesület társaságiadó-alapjának számításához kérem segítségüket. Sportegyesület közhasznú tevékenysége iskolások sportra való nevelése, sportrendezvények szervezésével, valamint sporteszközök biztosításával. Bevételeinek kiegészítésére bérbe ad sporteszközöket. Saját tulajdonú ingatlanát is esetenként bérbe adja sportcélra, többnyire magánszemélyeknek. A bérbeadáson kívül más gazdasági tevékenységet nem végez. A bérbeadás bevételét a mérlegben a vállalkozási tevékenység oszlopban kell szerepeltetni? Meg kell fizetni a bérbeadás után a társasági adót, akkor is, ha összességében az egyesület nem nyereséges? Az egyesület nem rendelkezik közhasznúsági fokozattal.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 20. § (1) bekezdés ea) és fb) pontja szerint alapcél szerinti bevétel a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jog átruházásának, illetve átengedésének ellenértéke (itt a sporteszközök bérbeadása), valamint – figyelemmel a Ctv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Partnertalálkozón adott saját gyártású termék

Kérdés:

Partnertalálkozó keretében adott saját gyártású termék adózása hogyan alakul, ha az adott terméket meglevő és jövőbeni üzleti partner is kaphatja, egyéni vállalkozók is, magánszemélyek is, akik még egyáltalán nem vásároltak tőlünk. Az átadott termék az adott termék legkisebb kiszerelése. A szokásos bruttó piaci ára ennek a kiszerelésnek 5000 Ft alatti. Ilyenkor a rendezvényen átadott termék minősülhet-e árumintaként szja szempontjából adómentesnek? Áfa szempontjából pedig szintén adómentesnek? Tao-tv. alapján elismert költségnek? Hogyan alakul a teljes adózása?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.14. pont b) alpontja alapján áruminta esetében az adómentesség feltétele, hogy az üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából történjen a termék juttatása. Árumintának minősül a képviselt termék olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Munkaerő-foglalkoztatáshoz szükséges vízum díjának elszámolása

Kérdés:

Cégünk harmadik országbeli munkaerőt foglalkoztat. Az országban való tartózkodáshoz vízumot kellett igényelni. A cég számlázta mint közvetített szolgáltatást. Hogyan kell ezt könyvelni?

Részlet a válaszából: […] A harmadik országbeli munkaerő foglalkoztatása a cégnél a vállalkozási tevékenység érdekében történik. A harmadik országbeli munkaerő foglalkoztatása Magyarországon vízumköteles, ezért a vízumdíjat az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell kimutatni, azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Leírási kulcs alkalmazása (33%-os vagy 14,5%-os)

Kérdés:

A társasági adóról szóló törvény 1. sz. mellékletének 9. pontja szerint 50% értékcsökkenési leírás alkalmazható a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a törvény 2. sz. mellékletének IV. pontja szerint 33%-os vagy 14,5%-os leírási kulcs alá tartozó tárgyi eszközök esetében. Ezen feltételeken kívül szükséges még egyéb, speciális feltétel érvényesülése is a törvény 9. pontjában hivatkozott 50%-os leírási kulcs alkalmazhatóságához?

Részlet a válaszából: […] Más speciális szabályt nem tartalmaz a Tao-tv. Az általános szabályokat azonban ebben az esetben is be kell tartani. Például, a Tao-tv. 1. számú melléklet 2–3. pontjában foglaltakat, amely szerint az adózó az értékcsökkentési leírást– az immateriális jószág, a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése

Kérdés: Társaságunk 2023-ban szerződést kötött egy új integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésére, mivel a korábban használt rendszerre a Microsoft már nem biztosította a licencet. Az új program bevezetésére és testreszabására szerződött a cég, meghatározott mérföldkövenként a részteljesítés arányában számlát állít ki. A program nem minden modulja került átadásra 2023-ban, illetve az utolsó mérföldkő átadására, számlázására várhatóan 2024. 04. 30-ig kerül sor. A program működő modelljei lehetővé tették, hogy a 2024. évre vonatkozó gazdasági eseményeket már az új rendszerben tudjuk rögzíteni. A 2023. évi mérföldkövek számláit hogyan kell könyvelni, illetve a programot milyen dátummal lehet aktiválni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy nem a programot, hanem a modulokat kell külön-külön aktiválni. Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a terv szerinti értékcsökkenést a rendeltetésszerű használatbavételtől kell elszámolni. Az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
1
2
3
88