883 cikk rendezése:
11. cikk / 883 Kereskedelmi képviselet könyvvezetése és áfája
Kérdés: Egy horvát cég kereskedelmi képviseletet szeretne nyitni Magyarországon, mellyel kapcsolatosan kérdéseim merültek fel. A kereskedelmi képviselet saját nevében nem folytathat vállalkozási tevékenységet, de befogadhat számlákat, és telephelyet is bérelhet, bár a telephely bérlését egyelőre nem tervezik. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki rá. Kérdéseim a kereskedelmi képviselettel kapcsolatosan: Kötelezett-e bankszámlanyitásra? Ha nem kell alkalmaznom az Szt. paragrafusait, akkor milyen nyilvántartásra kötelezett? Állíthat-e ki számlát, és ha igen, akkor a szállító adatainál csak a horvát cég adatait kell szerepeltetnie? Áfabevallásra kötelezett?
12. cikk / 883 Mobilhálózat telepítésének minősítése
Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?
13. cikk / 883 Cégautó használata kiküldetésnél
Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Ha cégautót használ a munkavállaló, abban az esetben milyen adózási kötelezettséggel jár, és mik az ehhez szükséges dokumentációk (kötelező-e útnyilvántartást vezetni, vagy a kiküldetést hasonlóan a saját autóshoz kell nyilván tartani? Sorszámozottnak kell-e lennie? Mik a formai követelmények? Kérem, segítsenek ebben, mert sehol nem találok erre egyértelmű választ, vagy használható kész nyomtatványt.
14. cikk / 883 A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alany?
Kérdés: A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alanynak minősül? Ők ugye magánszemélyek, akik adószámot kérnek, például férj-feleség. Egy vidéki önkormányzati adóhatóság úgy gondolta, hogy hiányzik egy tulajdonostársi közösségnek az iparűzésiadó-bevallása. Jogos az önkormányzati adóhatóság igénye?
15. cikk / 883 Kiskorú örökös által bérbe adott ingatlan
Kérdés: Egyéni vállalkozó elhalálozása után az egyetlen vagyontárgy a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan, amelyet vállalkozási tevékenységben bérbe ad. Az örökös kiskorú magánszemély, így a vállalkozást nem folytathatja. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik? Az ingatlan-bérbeadás – esetében – nem tartozik az áfakörbe. Öröklés esetén milyen módon lehet az ingatlant bérbe adni?
16. cikk / 883 Egyéves szolgáltatásnyújtáshoz beszerzett eszköz minősítése
Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely szerződést kötött egy évre szolgáltatásnyújtásra. A tevékenységhez szükség van egy számítástechnikai eszközre, amelynek értéke 1,5 millió forint. Az eszközt az ügyfél vásárolja meg, és a tulajdonában is marad, de ki lesz helyezve a megrendelőhöz. Mivel elvileg 1 évig lesz használatban, jól gondolom-e, hogy a 2. számlaosztályban, a készletek közé kell könyvelni? Ezzel egyidejűleg el lehet-e számolni költségként, mivel a szolgáltatás díját is egy összegben, előre kifizeti a megrendelő? Hogyan kell eljárni, ha a megrendelő jövőre a szolgáltatás igénybevételének a meghosszabbításáról dönt?
17. cikk / 883 Kezességvállalási díj elszámolása
Kérdés: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a pénzügyi intézmény és a vállalkozás között kezességi szerződés jött létre. Az alapítvány kezességet vállal arra, hogy ha a vállalkozás a pénzügyi intézmény felé nem teljesíti a kötelezettségét. Az alapítvány kezessége fejében a pénzügyi intézmény évente kezességi díjat köteles fizetni, amelyet a pénzügyi intézmény a vállalkozásra áthárít. A vállalkozás bankszámlájáról évente a bank AVHGA kezességvállalási díj címen automatikusan leemeli. Ezt az évenkénti egyszeri díjat bankköltségként, egyéb szolgáltatásként vagy ráfordításként kell könyvelni?
18. cikk / 883 Hackertámadás következményei felszámolásának költségei
Kérdés: Gyártócégünket hackertámadás érte, amelynek következtében adataink jelentős része elveszett. A támadás miatt a rendőrségen feljelentést tettünk. Az adataink dekódolására különféle szakértő cégeket kértünk meg, akik biztonsági teszteket futtattak, hogy vannak-e még rejtett kémprogramok valahol a szerverünkön. A belső hálózatot újra kell építenünk, amelyben egyrészt saját alkalmazottak dolgoztak, illetve külső szakértőket is bevontunk a munkába. Az új belső hálózat kiegészítésének költsége, illetve a különféle szakértői költségek számottevők, és mivel az új belső hálózat a cég működését az elkövetkező években is szolgálni fogja, felmerült a kérdés, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket el lehet-e számolni, mint alapítás-átszervezés aktivált értéke, és maximum az elkövetkező 5 évben leírni?
19. cikk / 883 Transzferár szabályai alapítványnál
Kérdés: A szokásos piaci ár és a transzferár szabályai vonatkoznak az alapítvány mint eladó által a kapcsolt vállalkozásának 100 millió Ft feletti értékesítésére? A Tao-tv. 18. § (5) bekezdésében nem találom felsorolva az alapítványt.
20. cikk / 883 Internetszolgáltatáshoz optikai kábel létesítése
Kérdés: A társaságnál gyár létesítése van folyamatban, amely során szükséges az internet-hozzáférés kiépítése, amelyet a szolgáltató végez el. A kiépítés annak érdekében történik, hogy az internetszolgáltatás a későbbiekben biztosítható legyen, a gyakorlatban ez optikai kábel létesítését jelenti. A kiépítési költség egy részét a szolgáltató egy egyszeri díj formájában áthárítja a társaságra. Helyes az az eljárásunk – mivel az internetcsatlakozás kiépítése hosszú távon szolgálja a vállalkozási tevékenység érdekeit –, ha annak a költségét a gyárépület bekerülési értékében vesszük figyelembe?
