Igénybe vett szolgáltatások részletezése

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
Részlet a válaszából: […] A kérdés olvasása során egyértelműen megállapítható volt, hogy a szervizszolgáltatás könyvelése a számviteli előírásokkal nem egyeztethető össze. Több olyan követelmény van, amelynél a részletezett adatokra szükség van, mert nem azonos költségnembe tartoznak, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Terhelési értesítő alapján fizetés harmadik félnek

Kérdés: Cégünk egy lengyel munkája kapcsán lengyel alvállalkozót alkalmazott ("A" cég), amely a kivitelezéshez további alvállalkozót ("B" cég) bízott meg. Az "A" cég nehéz gazdasági helyzetbe került, így nem tudta kifizetni az alvállalkozóját. A lengyel megrendelőnk a lengyel törvényekre hivatkozva egy terhelési értesítőt küldött nekünk a "B" cég számára fizetendő összegről, amit mi ki is fizettünk. Számvitelileg hogyan kell helyesen könyvelnünk a "B" cég számára kifizetett díjat, illetve milyen adóvonzatai vannak ennek a tételnek? Társasági adó, áfa, illetve bármilyen egyéb adó kapcsolódik hozzá?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint valójában a kérdező cég átvállalta az "A" cég "B" céggel szembeni tartozásait, ellentételezés nélkül. A tartozás (kötelezettség) átvállalását szerződéssel (megállapodással) kellett volna alátámasztani. Jelen esetben azonban a tartozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Költségnemek, illetve ráfordítások

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Részlet a válaszából: […] A számvitel törvényi szabályozásának előkészítése során több alkalommal felmerült, hogy az akkor hatályos elő­írásoktól eltérően kell-e különbséget tenni a vállalkozói tevékenység során felmerült költségek és az értékesítéshez kapcsolódó ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Közhasznú tevékenység bevételének minősítése

Kérdés: Egy közhasznú alapítvány, amikor a közhasznú tevékenységéből kapja a bevételt, akkor azt az árbevételre vagy egyéb bevételre kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú alapítvány a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéb szervezet. A közhasznú alapítvány sajátosságai miatti különös szabályokat a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendeletben nem érintett esetekben pedig a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Csapatépítő tréning utazási költségének adózása

Kérdés:

Egy kft. csapatépítő tréninget szervez a dolgozóinak a Balatonnál. A tréningnek van szakmai (oktatási) része és szórakoztatási célú programja is. A csapatépítő helyszínére a cég a telephelyéről bérelt busszal viszi el a dolgozóit. A buszbérlésről – alanyi adómentes partnertől – áfamentes számlát kapott a cég. Egyszeri alkalommal két város közötti közlekedésként hajót vesz igénybe a cég. Ennek nyomán belvízi személyszállításról szóló számlát kapott a cég 27%-os áfakulccsal. Milyen speciális elszámolási szabályok vonatkoznak a fentiekre? A buszbérlés és a belvízi személyszállítás is elszámolható igénybe vett szolgáltatásként (52), ahol az áfa levonásba nem helyezhető?

Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a csapatépítő tréning helyszínére történő szállításhoz bérelt busz áfamentes összege és a belvízi személyszállítás áfával növel összege elszámolható igénybe vett szolgáltatásként (52). A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Létrehozott gép – elmaradt aktiválás

Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a gép előállítási költségeit az előállítás (létrehozás) befejezése időpontjával beruházásként kellett volna elszámolni, a pályázat keretében elnyert támogatást pedig csak az aktivált gép terv szerinti értékcsökkenési leírásával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Tárgyi eszközök értékesítésekor az értékcsökkenés bevallása

Kérdés:

A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódik a kérdésem. A tárgyi eszközök értékesítésének elszámolása 2021-től megváltozott. Eddig az időpontig amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerült a könyvekből, akkor a kikerülés időpontja szerinti könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kellett kivezetni, és az így kivezetett könyv szerinti értékkel növelni kellett a társasági adó alapját. 2021-től a tárgyieszköz-értékesítést nettó módon kell elszámolni a korábbi bruttó módon történő elszámolás helyett. Korábban egy értékesítéskor a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke egyéb ráfordításra került, a kapott ellenérték pedig egyéb bevételre. 2021-től viszont csak egyéb bevételen vagy csak egyéb ráfordításon kerül kimutatásra az ügyletből származó eredmény. 30 E Ft+áfa értékesítésű tárgyi eszközzel van-e teendőm a 2229-03-01 lap 04. sorában, illetve a 2229-04-01 lap 02. sorában, mivel értékesítéskor a könyv szerinti értéket nem könyveltem ráfordításként? Selejtezés esetén mi a szabály?

Részlet a válaszából: […] A 2229 bevallás– 03-01 lap 04. sorába be kell állítani a tao szerinti értékcsökkenési leírást a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pont szerint,– 04-01 lap 02. sorába az Szt. 52–53. §-a szerint elszámolt értékcsökkenést be kell állítani a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] A kft.-ből kilépő tagnak árfolyamnyereség címén keletkezik jövedelme [Szja-tv. 67. § (1) bekezdés]. Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Fejlesztési tartalék használt tárgyi eszköz beszerzésére

Kérdés:

Fejlesztési tartalék címen lekötött összeg feloldható-e nem új tárgyi eszköz beszerzésére, ha a beruházás megfelel a számviteli törvény fogalmainak? Mennyi időn belül értékesíthető a használtan beszerzett tárgyi eszköz? (Diófelszedő gépről van szó.)

Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja meghatározza, hogy az eredménytartalékból az adóévben a lekötött tartalékba átvezetett összeget mikor lehet fejlesztési tartaléknak tekinteni. A 7. § (15) bekezdése pedig azt szabályozza, hogy mire nem használható fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] 1. A külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése:Tekintettel arra, hogy a külföldi foglalkoztatónak nincs magyar adószáma, így esetében a Tbj-tv. 87. §-ában foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Ennek értelmében, ha a külföldi vállalkozás a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
1
3
4
5
88