11 talált cikk az iparűzésiadó-alany kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2025. 10. 01. óta szünetelteti a vállalkozását. Tekintettel arra, hogy a 2025-ös évben a szüneteltetés időszaka nem érte el a 181 napot, ezért egész évre adóalanynak minősült, így a teljes 2025. évről (időszak: 2025. 01. 01. – 2025. 12. 31.) adtunk be HIPAK- (iparűzési adó) bevallást 2026. május 20-án. A 2026-os évben továbbra is szünetel – jelenleg is –, és minden bizonnyal el fogja érni a szünetelés időszaka a 181 napot, azaz június 30-án iparűzésiadó-alanyisága megszűnik.
– A mostani 25HIPAK iparűzésiadó-bevallásban kell-e fizetendő adóelőleget feltüntetni (2026. 09. 15., ill. 2027. 03. 15. dátumokra)?
– 2026. 06. 29-ét – azaz az adóalanyiság megszűnését – követő 30 napon belül kell-e soron kívüli záróbevallást benyújtani a 2026. évről, vagy majd csak 2027. 05. 31-ig, ha a szüneteltetés tovább folytatódik?
– Illetve kell-e soron kívüli záróbevallást benyújtani abban az esetben, ha később megszüntetné az egyéni vállalkozói tevékenységét?

Kérdés: A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alanynak minősül? Ők ugye magánszemélyek, akik adószámot kérnek, például férj-feleség. Egy vidéki önkormányzati adóhatóság úgy gondolta, hogy hiányzik egy tulajdonostársi közösségnek az iparűzésiadó-bevallása. Jogos az önkormányzati adóhatóság igénye?

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységet végez különböző településeken. Van, ahol a munkák időtartama rövidebb ideig, egy-két hónapig tart, más esetben viszont előre láthatóan több lesz, mint fél év vagy akár több mint egy év. Mikor kell bejelentkezni a településnél iparűzésiadó-alanyként? Be kell-e jelentkezni már akkor, ha az építési munka kezdetekor látható, hogy az hosszabb ideig fog tartani?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat a nyilvántartásba bejegyzett családi gazdaság helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségének keletkezésére (mely településen, kikre vonatkozik), értelmezésére vonatkozóan az alábbi esetekben! A Htv. 41. § (8) bekezdésének rendelkezése 2017. 01. 01-től érvényes, azonban az ezt megelőző időszakra is eltérő értelmezések merültek fel.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.

Kérdés: Székhelyváltozás esetén mikor kell az ipabevallást megküldeni a megszűnő székhely szerinti hatóságnak, év közben (mint kijelentkezett adóalany), vagy év végén, adóalap-megosztással?

Kérdés: Ügyfelem taxis egyéni vállalkozó, aki 2017. július 1-jével áll át a kata alkalmazására, előtte a személyi jövedelemadóban átalányadózó volt. Milyen bevallási kötelezettsége van az iparűzési adó tekintetében?

Kérdés: Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelők számára is könyvelek, s esetükben merült fel az a kérdés, hogy a különféle agrártámogatások (jellemzően területalapú támogatás, de lehet gépvásárlási támogatás is) beletartoznak-e a helyi iparűzési adó alapjába?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?