Visszaküldött termék könyvelése

Kérdés: A vállalkozás 2023. december 18-án értékesítette a termékeit, amelyek egy részét minőségi kifogás miatt a vevő 2024. január 15-én visszaküldte. Az eladó helyesbítő számlát állított ki a visszáruról a teljesítés időpontjának 2023. december 18-át megjelölve. Melyik időszak (2023 vagy 2024) árbevételét fogja csökkenteni a visszáru értéke, illetve helyesen állapította-e meg az eladó a teljesítés időpontját?
Részlet a válaszából: […] ...... számlában... rögzített - áfát nem tartalmazó - értéke az értékesítés nettó árbevételét csökkenti, a helyesbítés a visszaszállítás, visszavétel időpontjára vonatkozik. Így az eladó a helyesbítő számlán helytelen teljesítési időpontot jelölt meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Göngyölegdíjak devizában

Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.
Részlet a válaszából: […] ...szállítás során. Ha ezen feladatát teljesítette, az árut, a terméket például kirakták belőle, akkor vissza kell juttatni az eladóhoz. A visszaszállítást a jól meghatározott betétdíj összege garantálja.Bár a betétdíjas göngyöleg betétdíját számlázni kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Visszáru, raklap bizonylatolása

Kérdés: Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?
Részlet a válaszából: […] ...a visszakeresése túlzottan magas adminisztratív terhet jelent a számlakibocsátónak, elfogadható az a megoldás, hogy a legutolsó, visszaszállítással még el nem számolt árut (göngyöleget) értékesítő számlára hivatkoznak. Amennyiben a visszaszállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: A vevő cég a visszaküldött terméket számlázza, és nem helyesbítő számlával küldi vissza. Így az eredeti eladónál a visszaküldött termék új beszerzésként jelenik meg, és nem az árbevételt csökkenti. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja tartalmaz, amely alapján a visszaküldött áruról az eladó helyesbítő számlát állít ki, és a helyesbítő számla alapján a visszaszállítás, a visszavétel időpontjával mindkét fél helyesbíti számviteli nyilvántartásait (árbevételét, beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Készletdifferenciák könyvelése

Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
Részlet a válaszából: […] ...készlettel a könyv szerinti értéket nem csökkentették, vagy csökkentették, de később visszaszállították, és a raktárba történő visszaszállítást ténylegesen nem bizonylatolták stb.Az adminisztrációs, elszámolási hibából adódó eltéréseket a megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: a kérdésben nincs szó arról, hogy a bizományos a megbízó termékeit megvásárló vevők felé hogyan számláz. Úgy tűnik, hogy a saját nevében. Így a vevőknél eladóként a bizományos jelenik meg, a bizományos nem a megbízótól átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Külföldre szállított megromlott kutyaszalámi

Kérdés: A társaság nagyobb tételben szállít olasz partnerének kutyaszalámit. Sajnos a nyári melegben többször előfordult, hogy a nem megfelelően hűtött kamionban az áru megromlott, és az olasz partner ezt utólag jelezte. A magas szállítási, illetve a köztes kinti tárolási díjak miatt egyszerűbbnek tűnt, hogy a kinti partner intézkedett a megsemmisítésről, erről azonban csak egy általuk küldött táblázatos felsorolás készült. Hogyan számoljunk el ezekkel a tételekkel? Készíthetünk úgy sztornószámlát, hogy ahhoz árumozgás nem kapcsolódik? Nem került vissza az áru, nem készül EKÁER. Állítsunk ki olyan számlát, amelyen utólagos engedmény szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...cégnél a ráfordításként elszámolt értéken készletre kellene venni.Célszerűségi okokból (költségmegtakarítás érdekében) azonban a visszaszállítás elmarad. A könyvelésben azonban nem maradhat el a visszavétel könyvelése [bizonylata a tételes táblázatos felsorolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Törékeny áru kis hibával

Kérdés: Cégünk webshopon keresztül értékesít törékeny árukat (fényforrásokat). Az értékesítéseket számlával bizonylatoljuk. A garanciális ügyintézésnél kétféle eset fordul elő: az egyik esetben a hibás árut a vevő visszajuttatja, és a hibás áru helyett újat küldünk, a másik esetben a garanciális reklamáció után a jellemzően kis értékű árukat nem kérjük vissza az ügyfelektől (többe kerülne a szállítás, mint az áru értéke), ennek ellenére – a reklamációt elfogadva – küldünk egy másik terméket. Hogyan bizonylatoljuk a fenti eseteket, illetve milyen adójogi hatásai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételként elszámolni.A számlahelyesbítések közvetlenül érintik a fizetendő áfát, de nem visszamenőlegesen, mivel a visszavétel a visszaszállítás időpontjára vonatkozik.A károsult termékek selejtezése a vállalkozási tevékenység velejárója, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Törött áruk pótlása

Kérdés: Cégünk termékeket értékesít, év közben mennyiségben és értékben is nyilvántartjuk készleteinket. Van olyan eset, hogy a termék a vevő részére történő szállítás közben eltörik. Ezt pótoljuk. Ilyenkor a készletre vett árut milyen főkönyvi számlára kell kivezetni? Nem kell-e – ez esetben – az ingyenes átadás után áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...261.A törött árut pótolni kell – újabb kiszállítás keretében -, amelyet értékesítésként kell elszámolni (ha az eredeti számlát a visszaszállításkor, a törött áruk megállapításakor már helyesbítették, akkor ez újabb számlahelyesbítést jelent), és ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Beszerzés belföldi partnertől termékdíj-átvállalással

Kérdés: Keletkezik-e, illetve mikor keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha az újrahasználható új csomagolószert belföldi partnertől szerezzük be, nem regisztráltuk, sem újrahasználható nyilvántartásba, sem betétdíjas rendszerbe, de a Ktdt. 14. §-ának (5) bekezdése ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk, és ezen csomagolóeszközt belföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy a tulajdonjog nem száll át, hanem a vevőtől elszámolás mellett visszaszállításra, majd újból kiszállításra kerül? Ezen átvállalás mellett lehetséges-e számlán a göngyölegnek az árutól elkülönített módon külön soron történő megjelenítése, számlázása?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítés napján keletkezik. Ezt követően már nem első belföldi forgalomba hozatal a göngyölegként történő használat és visszaszállítás.Meg kell jegyezni, a bizonylati elvből következően a belföldi vevő felé történő számlázáskor a számlán akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
1
2
3
4