Kiszerelés költségei

Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.
Részlet a válaszából: […] ...amegfelelő költségnemszámlán kell elszámolni, kivéve azt a göngyöleget, amelyetaz egységrakat-csomagoláshoz göngyölegként – visszaváltási kötelezettséggel -felhasználnak. Az előbbiek alapján a kiszereléshez felhasznált flakon,kupak, címke, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.
Kapcsolódó címke:

Betétdíjas göngyölegek értékvesztése

Kérdés: Társaságunk tevékenysége során belső anyagmozgatásra görgős konténereket használ, amelyeket tárgyi eszközként tartunk nyilván. Itt értékcsökkenést számolunk el. Vannak olyan konténerek, amelyeket göngyölegként mutatunk ki, mert elhagyják telephelyünket, partnercégünk és cégünk közötti oda-vissza szállítást szolgálják. Csak az esetleges hiányt számlázzuk. A partnercég a göngyöleg árát az általa vásárolt termék árában fizeti meg, 4 év alatt. Ez idő alatt a göngyölegekkel kapcsolatosan költség nem épül be a termék önköltségébe. 4 év elteltével a göngyöleg nem használható tovább, értékvesztésként a 4. év végén elszámoljuk. Így az árbevétel elszámolása és a költség elszámolása eltér egymástól. Hogyan oldható fel számvitelileg ez az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...óvja, és rendeltetési céljának megfelelően többször isfelhasználható, továbbá amelyre vonatkozóan a kibocsátónak, a forgalmazónakvisszaváltási kötelezettsége van. A kérdésben szereplő – tárgyi eszköznek nemminősülő – göngyölegek megfelelnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...hasonlóan jelennek meg.A visszavásárolt visszaváltható részvényt – az Szt. 30. §-a (4) bekezdésének kiegészítése szerint – a visszaváltási értéken a saját részvények között kell a megszerzéstől az alaptőke leszállításának cégbírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke:

Értékpapír elszámolási szabályai (eva)

Kérdés: Társaságaink rendelkeznek kincstárjeggyel, amely a jövő nyáron lejár. Miként lesz ennek lejártakori hozadéka és értéke figyelembe véve az evába átlépő kft.-nél, ha az az Szt. szerint számol el, és annál a bt.-nél, amelyik a bevételi nyilvántartást választja? Vajon a lejáró kincstárjegy bevételnek tekintendő-e?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, és a bevétel megszerzésének időpontja is az Szt. szerinti időpont. Így az evaalany kft. kincstárjegyének beváltásakor a visszaváltáskori ár és a könyv szerinti érték különbözete jelenik meg az eredménykimutatás pénzügyi műveletek bevételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3