Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...(T 454 – K 466 és T 529 – K 454). Amennyiben a felmerülés időszaka 2015. üzleti év volt (az átvilágítás 2015-ben történt), és a helyesbítés a 2015. évi üzleti évről készített beszámoló elfogadását megelőzően megtörténik, akkor ennek további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Áfahiány könyvelése

Kérdés: Az adózó terhére, illetve javára az áfabevallásban szereplő összeghez képest eltérést, adótöbbletet-adóhiányt állapított meg az APEH. Helyesen könyveltünk-e, ha az adóhiányt költségként, az adótöbbletet egyéb bevételként számoltuk el?
Részlet a válaszából: […] ...összeg: T 384 – K 468.Meg kell jegyezni: a számlában szereplő áfával kapcsolatos korrekciókhoz általában hozzátartozik a számla helyesbítése is.A b) pontban leírt esetekben, amennyiben a szállító helyesbítő számlája megérkezik, és azt a társaság elfogadta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék: