Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...az igénybe vett szolgáltatások költségei közötti elszámolással (T 454 – K 171 és T 529 – K 454). Ezt követően kell a levont, de le nem vonható áfát helyesbíteni (T 454 – K 466 és T 529 – K 454). Amennyiben a felmerülés időszaka 2015. üzleti év volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Áfahiány könyvelése

Kérdés: Az adózó terhére, illetve javára az áfabevallásban szereplő összeghez képest eltérést, adótöbbletet-adóhiányt állapított meg az APEH. Helyesen könyveltünk-e, ha az adóhiányt költségként, az adótöbbletet egyéb bevételként számoltuk el?
Részlet a válaszából: […] ...számláját nem tartotta megfelelőnek, vagy a szállító az áfa mértékét helytelen kulcs használatával állapította meg, akkor az így le nem vonható áfa az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján egyéb ráfordítás: az adóellenőrzés által megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
Kapcsolódó címkék: