Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] Az értékvesztést és a társaságiadó-alap módosítását is követelésenként kell elszámolni, illetve érvényesíteni. A kérdésből úgy tűnik, hogy a társaságnak több követelése áll fenn a leányvállalatával szemben. Ezért a válasznál azt feltételeztük, hogy minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlanság kritériumait az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmazza. A kérdésben szereplő esetekben a következőket indokolt figyelembe venni.Az adós cégek esetén különösen fontos figyelemmel kísérni a Cégközlönyt, a csődeljárásról, a felszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címkék: