Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...(a kibocsátásra kerülő részvények névértéke) közötti különbözetet kell az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a tőketartalékba helyezni.A tagi követelés rendelkezésre bocsátásával, a jegyzett tőke emelésével, a tőketartalékba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményt 3 millió forinttal, a társaság 2000-ben a véglegesen kapott 2 millió forintos fejlesztési támogatást a tőketartalékba helyezte, holott ezt jogszabály kötelezően nem írta elő (tehát nem tehette volna meg), a fejlesztés még nem valósult meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.