125 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] vett eszközzel kapcsolatos könyvelést a lízingbe vevőnél:1. A lízingelt eszköz számlázott (számviteli bizonylattal dokumentált) bruttó értékének könyvelése (áfát nem kell felszámítani): T 131, 132 – K 448, legyen 10 millió forint.2. A számlázott lízingdíj, amely két részből áll, egyrészt a törlesztőrészlet (ez áfaköteles, ami jellemzően levonható), másrészt az esedékes kamat (ami áfamentes). A lízingdíjból:– a törlesztőrészlet (1500 E Ft), az áfa (405 E Ft) könyvelése: T 448, 466 – K 454 (1905 E Ft) és– a kamat (200 E Ft) könyvelése: T 8731 – K 454.3. A terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása belső bizonylat alapján (1400 E Ft): T 571 – K 139.4. A 2. és 3. tétel ismétlődik még háromszor, és utána:– a 131., 132. számla egyenlege továbbra is 10 millió Ft,– a 139. számla egyenlege: -5600 E Ft,– a 448. számla egyenlege: 4000 E Ft,– a terv szerinti értékcsökkenésként elszámolt összeg: 5600 E Ft.5. A lízingbe adó helyesbítő számlája (számviteli bizonylata) az elismert (a visszavételi) maradványértékről, könyvelése: T 448 – K 131, 132 (legyen 3000 E Ft), kapcsolódóan az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés: T 139 – K 131, 132 (5600 E Ft).6. A maradványérték könyvelése után:– a 131., 132. számla egyenlege: 1400 E Ft, amelyet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni: T 8664 – K 138, majd a 131., 132. számlát és a 138. számlát össze kell vezetni;– a 148. számla egyenlege 1000 E Ft, amelyet[…]

Részlet a válaszából: […] való átsorolást, valamint az adózó megszűnését is) napjáig számolja el. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt; – az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg. A jogutód a jogelőd által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás időpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét. Figyelembe kell venni a Tao-tv. 1. számú melléklet 4. pontjában foglalt azon előírást is, hogy nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében – a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél,[…]

Részlet a válaszából: […] költségvetés megtéríti, és a költség nem jelenik meg a munkaerőköltség egyik csoportjában sem, és így értelemszerűen nem része a keresetnek sem.Ha a KSH szerint az apasági szabadság idejére járó távolléti díj nem része a keresetnek, akkor azt bérköltségként nem lehet elszámolni. Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint személyi jellegű egyéb kifizetések azok a természetes személy részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartozik a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.A leírtakból következően az apának gyermeke születése esetén öt napra fizetett távolléti díjat és a távolléti díj után fizetendő közterhet is a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 553 – K 381), a központi költségvetésből megtérített összeget pedig az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 384 – K 9634), illetve a mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévre megtérített összeget (T 391 – K 9634).Az Mt. 146. §-ának (4) bekezdése szerint: A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.Az apasági szabadság öt munkanapjára járó távolléti díj megtérítésre kerül, elszámolásáról (könyveléséről) fentebb már[…]

Részlet a válaszából: […] bevételeket, költségeket és ráfordításokat így a bizalmi vagyonkezelőnek kizárólag a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében kell szerepeltetnie, a saját cégének, mint vagyonkezelőnek a könyvvezetésétől elkülönítve. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében nem jelenhet meg.A bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében a bizalmi vagyonnal kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a számviteli törvény általános szabályai szerint kell elszámolnia. Ebből következően, bár a vagyonkezelő állítja ki saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről –, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerinti értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a saját tőke (annak megfelelő eleme) terhére kell elszámolni.A vagyonrendelőnél a számviteli törvény 27. §-a (9) bekezdésének előírása alapján[…]

Részlet a válaszából: […] részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége.Az eredménykimutatásba a különbözetként a 8711. számlán, illetve a 9721. számlán jelentkező különbözetet kell beállítani. Az eredménykimutatásba beállított összeg az adózás előtti eredmény része, és így az adóalapba beszámít. (Ebből következően az árfolyamnyereséggel történő értékesítés esetén az árfolyamnyereséget is terheli a társasági adó!)Nagyon lényeges adózási szempontból, hogy a kft. a különböző jogszabályi előírások figyelembevétele mellett az üzletrészt magánszemély részére történő értékesítéskor is csak piaci értéken értékesítheti. Amennyiben az üzletrész eladási ára kevesebb, mint az üzletrész piaci értéke, akkor a különbözet [az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése szerint] a magánszemély jövedelme, amelynél az adókötelezettségének a jogcímét a magánszemély és az értékpapírt (üzletrészt) juttató között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetve a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (meghatározni, bevallani és megfizetni) teljesíteni.Ha a vevő-magánszemély az értékesítő kft. tagja, alkalmazottja, akkor az Szja-tv. 28. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a magánszemély által megszerzett jövedelem egyéb jövedelemnek minősül.[…]

Részlet a válaszából: […] mértéket. [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja.] Ha az előzőekben részletezett feltételek teljesülnek, akkor az ügyvezetőnek a költségtérítésként kapott bevételt nem kell bevallania. A kiküldetési rendelvény akkor felel meg a jogszabályi előírásoknak, ha az tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). Kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával őrzi meg [Szja-tv. 3. § 84. pont]. 2. Útnyilvántartással történő elszámolás Az ügyvezető sajátszemélygépkocsi-használatára tekintettel fizetett költségtérítés elszámolására alkalmazható útnyilvántartás alapján történő elszámolás is. Az útnyilvántartás az ügyvezető bizonylata lesz, amely alapján majd az éves adóbevallás során megállapítja, hogy lesz-e véglegesen adóköteles jövedelme. Az ügyvezető a saját tulajdonú személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel kapott költségtérítés összegéig az Szja-tv. 3. számú melléklet IV. Járművek költsége fejezetben lévő szabályok szerint számolhatja el az üzemi célú használatra eső költségeket (az üzemanyag-felhasználásának, valamint számlával/bizonylattal történő elszámolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége). Ha az éves szinten kapott költségtérítés összege megegyezik az elszámolható költségekkel, akkor az ügyvezetőnek nem keletkezik adóköteles jövedelme. Az útnyilvántartás vezetésének szabályait az Szja-tv. 5. számú II. 7. pontja tartalmazza. Ebben az esetben is az ügyvezető sajátszemélygépkocsi-használata hivatali, üzleti utazásnak kell, hogy minősüljön. A[…]

Részlet a válaszából: […] – devizaárfolyammal kell számolni;– a NAV-folyószámla jóváírása esetén is kell a bankkivonaton értéknapnak szerepelnie, és így az általános szabály alkalmazandó.Esetek:1. Az OTP-s bankszámlakivonaton a tranzakció értéknapja 2023. 12. 30., a kivonat kelte 2024. 01. 02. A 2024. 01. 02. dátumú kivonaton a tranzakció 2023. 12. 30. értéknap és 2024. 01. 02. könyvelési nap megnevezéssel szerepel.Az ügyfélnél 2023. 12. 30-i nappal kell könyvelni.Ugyanez az utalás a korábbi Budapest Bank-kivonaton csak értéknappal szerepel 2024. 01. 02-i dátummal. (Valami nem jó, ugyanaz az utalás egyidejűleg nem szerepelhet, legfeljebb akkor, ha az OTP – külön tranzakció keretében – továbbutalta a pénzt a BB-nek.)2. A bankszámlakivonaton a tranzakció értéknapja 2024. 01. 02.A tranzakció ideje csak az utalás megnevezésének soraiban szerepel, ami 2023. 12. 30. Itt nincs könyvelési nap megnevezés.Az ügyfélnél 2024. 01. 02. nappal kell könyvelni.3. A bankszámlakivonaton az értéknap[…]

Részlet a válaszából: […] mindjárt tegyük hozzá, hogy azon az árfolyamon [a kérdés szerint 370 Ft/euró], amilyenen a könyvekben szerepel, függetlenül attól, hogy az euróval történő fizetéskor az euró árfolyama 390 Ft/euró. Ha a devizaszámlához folyószámlahitel kapcsolódik, és 40 euró a terhelés, akkor sem lehet a devizaszámláról többet leemelni, mint amennyi rajta van [a kérdés szerint: 30 eurót], és természetesen a könyv szerinti (itt átlag) árfolyamon, azaz 370 Ft/euróárfolyamon, függetlenül attól, hogy az euróval történő fizetéskor az euró árfolyama 390 Ft/euró. Mivel a devizaszámla, ha a terhelés meghaladja a rajta lévő összeget, akkor a többletterhelés összegében "átmegy" folyószámlahitel-számlába, azaz új kötelezettségszámla lesz [a kérdés szerint 10 euró összegben], amelyet az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint a bekerülés napján érvényes [itt 390 Ft/euró] árfolyamon kell – mint hitelt – nyilvántartásba venni. A[…]

Részlet a válaszából: […] összegéig. Ha a tőketartalékot a tulajdonossal szembeni kötelezettségként számításba kell venni, akkor annak összege a magántulajdonost terhelő rész adóalapjába beszámít. A tőketartalék belső igénybevétele: T 412 – K 413.A tőkekivonással – a Ptk. szerinti legfőbb szerv által hozott határozat alapján – történő jegyzett tőke leszállításakor:– a jegyzett tőke leszállítása: T 411 – K 4792;– a jegyzett tőkével arányosan a tőketartalék kivonása: T 412 – K 4792;– a jegyzett tőkével arányosan az eredménytartalék kivonása: T 413 – K 4792; ha az eredménytartalék negatív, akkor a jegyzett tőkével arányosan az eredménytartalék nő: T 4792 – K 413;– ha készült közbenső mérleg, akkor az adózott eredményt célszerű az eredménytartalék részének tekinteni.A fentieket azonban csak akkor lehet könyvelni, ha a legfőbb szerv által kezdeményezett tőkekivonással történő tőkeleszállítást a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.A 4792. számlára könyvelt együttes összeg vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül. Ha a tulajdonos magánszemély, akkor a társaságnak kell megállapítania a vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelem­adóját, szociális hozzájárulási adóját, azoknak a tulajdonost megillető összegét csökkentő tételekként bevallania [T 4792 – K 462, T 4792 – K 463-8] és befizetnie. Amennyiben a 4792. számlán a tulajdonost megillető nettó összeget a társaság nem tudja kifizetni, mert a tulajdonos telket és ingatlant kér, akkor az adók címén befizetendő összeget a tulajdonosnak a társaság részére meg kell térítenie.Az Áfa-tv. kérdésben hivatkozott előírásaiból is, de a számviteli előírásokból is következik, hogy a szóban forgó telek és ingatlan átadása a tulajdonosnak csak az értékesítés szabályai szerint történhet, jellemzően az áfa felszámításával (figyelembe veendő az Áfa-tv.[…]

Részlet a válaszából: […] adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illesse meg.A fenti feltételekből az első kettő a leírt esetben, az ingyenes tulajdonba adással nyilvánvalóan megvalósul, így csak az a kérdés, hogy az adott eszközök beszerzésekor a vállalkozást megillette-e az adólevonási jog. Kiemelendő, hogy – amint az a törvény szövegéből látszik – nem annak van jelentősége, hogy az adóalany élt-e a levonási jogával, hanem hogy az megillette-e. Elképzelhető ugyanis, hogy az adóalany annak ellenére nem él a levonási jogával, hogy ez a joga fennáll, ugyanakkor ez a tény önmagában megalapozza az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdésének alkalmazhatóságát.A személygépkocsi tekintetében az Áfa-tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja levonási tilalmat fogalmaz meg. Ez alól kivételt jelent, ha a 125. § szerinti valamilyen feloldási tényállást lehet alkalmazni (például a személygépkocsi igazoltan továbbértékesítési célt szolgált, vagy azt igazoltan egészében vagy túlnyomó részben taxiszolgáltatás nyújtása érdekében használták). Mivel a kérdés ilyenre nem utal, ezért feltételezzük, hogy a személygépkocsi beszerzését terhelő áfa az általános szabályok szerint levonási tilalom alatt állt, így annak ingyenes átadásakor az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdése nem alkalmazható, vagyis az átadással áfafizetési kötelezettség nem merül fel.Az utánfutó abból a szempontból más megítélés alá esik, hogy arra vonatkozóan levonási tilalom nincs. Ugyanakkor, ha azt nem áfaalany magánszemélytől szerezték be, akkor annak beszerzése kapcsán áthárított adó nem lehetett, így levonási jog ahhoz nem kapcsolódhatott. Ebből következően az Áfa-tv. 11. § (1) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség ennek kapcsán sem állhat fenn.A garázs esetén a kérdés megfogalmazásából ("melynek szintén nem vontuk le az áfáját") azt feltételezzük, hogy a beszerzéskor az eladó számított fel áfát, azonban azt nem helyezték levonásba. Itt tehát már lehetett levonható adó, az a kérdés, hogy a vállalkozás élhetett-e ezzel. Az Áfa-tv. 120. §-a szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Ebből következően, ha a garázs a vállalkozás adóköteles tevékenységét szolgálta, akkor annak beszerzéséhez megillette a levonási jog. A kérdésből nem állapítható meg, hogy a garázs áfáját azért nem vonták le, mert az nem a vállalkozás adóköteles[…]