78 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie. E beszámoló elkészítése során meg kell állapítani a Katv. 28. § (4a) bekezdése szerinti ún. áttérési különbözetet. Ha az áttérési különbözet pozitív, akkor a vállalkozás dönthet úgy, hogya) az eredménytartalék terhére ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így képzett lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben – a társaságiadó-alanyokra vonatkozó előírások szerinti – fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a lekötést követő négy adóévben beruházást kell eszközölni,b) lekötött tartalékot nem képez, akkor ezen összegre a kivaalanyiság utolsó napján hatályos Tao-tv. 19. §-a szerinti adókulccsal társasági adót kell megállapítani, a kivabevallásban bevallani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.A kivaalanyiság megszűnése miatt a vállalkozásnak az Art. 52. § (1) bekezdés c) pont alapján soron kívüli adóbevallásokat kell benyújtania. Az Art. 52. § (2) és (3) bekezdése írja elő, hogy a soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról (a kiva ilyennek minősül) és az általános forgalmi adóról, valamint azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról is a kötelezettséget kiváltó eseményt (a megszűnést) követő 30 napon belül kell benyújtani.A kivaalanyiság kiválás miatti megszűnését követően a Katv. 19. § (8) bekezdése szerint a kivaadózás az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban ismételten nem választható. Kivételt fogalmaz meg azonban a Katv. 19. § (8a) bekezdése, amely szerint, ha a kiválása) nem minősül a Tao-tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak, ésb) könyv szerinti értéken történik, akkora kiválás napját követő 15 napon belül a vállalkozás a NAV-hoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság a kiválás napját követő nappal jön létre.Ha a vállalkozás él (élhet) ezzel a lehetőséggel, akkor a kivaalanyiság megszűnése miatt lekötött tartalékba helyezett áttérési különbözetet a Tao-tv. 7. § (15) bekezdése alapján beruházásra kell a képzést követő négy adóévben felhasználnia. Ha ez nem történik meg, akkor a Katv. 28. § (1) bekezdése szerint társasági adót kell megállapítani és megfizetni az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában. Eltérően azonban a Tao-tv. 7. § (15) bekezdésben foglaltaktól, a Katv. 28. § (4b) bekezdése szerint a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.4. Átalakulás (kiválás) során a magánszemély – az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése szerint – értékpapír formában szerez jövedelmet, amely az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből azzal a résszel egyezik meg, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Kivételt fogalmaz meg azonban az Szja-tv. 77/A. (2) bekezdése. E bekezdés c) pontja a kivételek között sorolja fel azt az esetet, amikor az értékpapírt a magánszemély átalakuló, egyesülő, szétváló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte. Ennek alapán a magánszemélyeknek szja-fizetési kötelezettségük a vagyonszerzéskor nem merül fel.Az Szja-tv. 77/A. § (4) bekezdésében foglaltak alapján azonban a jogutódnak adatot kell szolgáltatni a NAV felé az adóévet követő január 31-éig a juttatott értékpapírról,[…]

Részlet a válaszából: […] írható le behajthatatlan követelésként az Szt. 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának c) alpontja szerint, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, illetve a d) pont szerint a felszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet. Ha a felszámolótól nem kaptak, nem kértek az előbbiek szerinti nyilatkozatot, vagy a felszámolás nem fejeződött be, akkor a követelést nem lehet behajthatatlan követelésként leírni. Elengedett követelés lehet, de azzal az adózás előtti eredményt növelni kell.Ha a követelés behajthatatlanságának az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjában előírt követelményei teljesülnek, akkor a követelés behajthatatlan követelésként leírható az egyéb ráfordításokkal szemben. Könyvelése: T 8691 – K 311 (a követelés eredeti összege) és T 315 (a követelés elszámolt értékvesztése) – K 8691. A kérdésben leírtak alapján az eredményre gyakorolt hatása nulla. Így nincs mivel módosítani az adózás előtti eredményt.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenteni … a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, … de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés.Ha a követelés bizonyítottan (dokumentáltan) – és nem a tulajdonos döntésétől függően – behajthatatlanná vált, akkor az értékvesztés elszámolásakor az adózás előtti eredményt[…]

Részlet a válaszából: […] (természetesen devizában), és a fennmaradó összeget a teljesítés napján érvényes árfolyammal kell forintosítani a levonható áfa alapjának meghatározásához. A könyveléshez viszont a szolgáltató végszámláját kell az Szt. 60. §-a (5a) bekezdése szerint forintosítani, hogy abból az előleg levonásával meghatározott áfaalap könyvelésre kerüljön.A kérdésben leírt gondolatmenetből az következik, hogy a devizában adott előleget sem jól könyvelték: az átutalt devizaelőleg könyvelése forintban: T 354 – K 386 (ha vásárolták a devizát, akkor T 354 – K 384), de könyvelni kell az előleghez kapcsolódó levonható áfát is: T 466 – K 368. (A forintra átszámítás az Áfa-tv. szerint.)A végszámla könyvelése forintban (a forintra átszámítás könyvelése az Áfa-tv. szerinti árfolyamon): T 52, 466 – K 454, az előleg beszámítása devizában, könyvelése az előleg árfolyamán: T 454 – K 354 (az árfolyamok eltérése esetén a 454. számlán árfolyam-különbözet lehet), de le kell vonni az előleghez kapcsolódó áfát is: T 368 – K 466, és amennyiben a bevallásra kerülő áfa eltér az előlegáfa levonása utáni 466. számlán lévő összegtől, a különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni (az előlegnyújtáskori, átértékeléskori és a teljesítéskori árfolyamok különbözete).Természetesen[…]

Részlet a válaszából: […] költségeit, akkor a különbözetet a tulajdonos biztosítja az erdőkezelő számára. A felek erre vonatkozó megállapodása alapján a tárgyidőszakot követő időszakban felmerülő költségek fedezetét a tulajdonos úgy is biztosíthatja az erdőkezelő számára, hogy az erdőkezelő az (5) bekezdésben foglalt kifizetés során a felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatartja.A számviteli törvény 23. §-a (2) bekezdésének az előírása szerint csak az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező vagyonkezelésbe átvett eszközöket lehet kimutatni a könyvekben, azt is külön jogszabályi felhatalmazás alapján.Így az erdőkezelő kft.-nél eszközként nem lehet nyilvántartásba venni a kezelésbe átvett erdőt értékkel (a 0. számlaosztályban azonban indokolt kimutatni). Az erdőkezelőnél az erdőkezelés során felmerült ráfordításokat és bevételeket a számviteli törvény általános előírásai szerint kell bevételként és költségként elszámolni, mivel a törvény hivatkozott előírása alapján az erdőkezelő saját nevében jár el. A számviteli törvény 26. §-a (1) bekezdésének előírása szerint a tárgyi eszközök között kell kimutatni az erdő bekerülési értékét. Számviteli szempontból beruházásként – és így tárgyi eszközként – az erdőtelepítéssel kapcsolatosan az erdő üzembe helyezéséig (aktiválásáig) felmerült költségek vehetők figyelembe. Amikor az erdőtelepítést az illetékes hatóság (erdészeti hivatal) befejezettnek nyilvánítja, akkor kerül sor az aktiválásra (a beruházásból a tárgyi eszközök közé történő átvezetésre). Az aktiválás után felmerülő állománynevelési tevékenységek költségeit (erdőápolás, tisztítás, nyesés stb.) felmerüléskor költségként kell elszámolni, a számviteli törvény 48. §-a (2) bekezdésének előírása szerint ezen költségeket nem lehet aktiválni. Ezen előírás szerint az erdőművelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munkák költségeit sem lehet a tárgyi eszköz (az erdő) bekerülési értékében figyelembe venni, ezért azokat felmerüléskor költségként kell elszámolni.A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, az a felek különmegállapodásán alapul. Így például a törvény hivatkozott előírása alapján a tulajdonosok közreműködhetnek az erdőkezelésben. Ha a közreműködés díja kerül a magánszemély tulajdonosnak kifizetésre, azt a számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontjának és 78. §-a (3) bekezdésének az előírása alapján személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni (de minden más magánszemélynek kifizetett[…]

Részlet a válaszából: […] eredmény 27.772 E Ft, amelyet társaságiadó-fizetési kötelezettség terhel. Ha nincs adóalap-korrekció, akkor az adófizetési kötelezettség (9%-a) 2500 E Ft, ahhoz, hogy ezt a kft. befizesse, a tulajdonosnak előzetesen 2500 E Ft tagi kölcsönt kell nyújtani.A számviteli előírások szerint azonban ingatlant a vagyonfelosztáskor nem lehet kiadni. Ezért még a beszámoló előtt azt értékesíteni kell: T 311 – K 961 (az áfa felszámításával, ha az az Áfa-tv. szerint indokolt), a könyv szerinti érték kivezetése: T 961 – K 123. A vagyonfelosztási javaslatban a követelés összege szerepel, esetleg pénzeszköz az eszközoldalon: 32.000 (+áfa) + 8= 32.008 (+áfa) E Ft.A forrásoldalon az értékesített ingatlan nettó eladási árának társasági adóval csökkentett összege (27.772–2500 = 25.272 E Ft + saját tőke (az előbbi nélkül): 4369 E Ft+tagi kölcsön: 2625 E Ft, együttesen 32.266 E Ft. (Eltér a kérdésben is szereplő összegben!)A tulajdonosnak járó összeg: 25.272+4369 = 29.641 E Ft, mint vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt azonban nem a jegyzett tőkével kell összehasonlítani, hanem a kft.-üzletrész megszerzésére a magánszemély által dokumentált összeggel. Amennyiben az üzletrész megszerzésére fordított összeg több, mint a 29.641 E Ft, akkor nincs szja- és szochofizetési kötelezettség. (Fordított esetben van!)A tulajdonosnak vissza kell „fizetni” a tagi kölcsön összegét is: 2625 E Ft-ot. Összesen a tulajdonost megillető összeg: 29.641+2625 = 32.266 E Ft. Ezen kötelezettség teljesítésébe be kell számítani az ingatlan értékesítése miatti követelés (32.000 E Ft) összegét is, és a különbözetet kell pénzügyileg rendezni. (Itt az eltérés a kérdésben szereplő adatok pontatlanságából adódik.)A[…]

Részlet a válaszából: […] számviteli törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell teljesítenie.Az általános forgalmi adót illetően elmondható, hogy az adókötelezettségek meghatározása során kiindulópontot képez a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2. § c) pontja, ugyanis ez határozza meg a kereskedelmi képviselet jogállását. E jogszabályhely szerint a kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi nyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely – a külföldi vállalkozás nevében és javára – szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el.A kereskedelmi képviselet tehát nem rendelkezik önálló adóalanyisággal, és gazdasági tevékenységet nem végez, csupán a külföldi cég belföldi jelenlétének megtestesítője. Ugyanakkor az Áfa-tv. 259. § 2. pont második fordulata alapján a kereskedelmi képviselet is állandó telephelynek tekintendő, ha az Áfa-tv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások igénybevételében legközvetlenebbül érintett. Hangsúlyozandó, hogy a kereskedelmi[…]

Részlet a válaszából: […] cégbíróságnak. A végelszámolásról való döntést a cégbíróság közzéteszi (hitelezők részére történő felhívással).A végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a kft. ügyvezetésének el kell készíteni a számviteli törvény előírása szerint a tevékenységet lezáró beszámolóját, amelyet elfogadása után közzé kell tenni.A tevékenységet lezáró beszámoló elfogadott mérlegének az adatai képezik a végelszámolásra kerülő kft. nyitó adatait. Ezt követően kezdődhet el a végelszámolással összefüggő feladatok elvégzése (a tartozások, a hitelezői igények kielégítése, az eszközök piaci értékének meghatározása stb.), majd a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése a számviteli törvény, a cégtörvény, a végelszámolási kormányrendelet előírásai szerint.A végelszámolást lezáró számviteli beszámoló elfogadott adatai alapján kell elkészíteni a vagyonfelosztási javaslatot, amelynek a bal oldala tartalmazza a kft.-nek a végelszámolás befejezésekor meglévő eszközeit piaci értéken, jobb oldala pedig a kötelezettséget tulajdonosonként. A kötelezettségek között kell tagonként kimutatni a kft.-nek a saját tőke felosztásából az egyes tagokat megillető összeget (ideértve a 3000 E Ft jegyzett tőkéből is a tagonkénti összeget a tulajdoni hányad arányában, függetlenül a kötelező tőkeemelés[…]

Részlet a válaszából: […] követelményének teljesülése érdekében a tárgyi eszközöket egyedileg kell nyilvántartani, az egyedi nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adott tárgyi eszközre jellemző műszaki és értékadatokat.Ha a vállalkozás egyidejűleg több tárgyi eszközt szerez be, azokat egyidejűleg használatba veszi, a beszerzés könyveléséhez és aktiválásához célszerű, ha a beszerzett tárgyi eszközök bekerülési értékét analitikus nyilvántartásban rögzíti, összesíti és könyveli a főkönyvi számlára az 1. számlaosztályban a 4. számlaosztállyal szemben.A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása alapján állapítja meg a vállalkozó az egyedi tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenését is, majd az értékcsökkenési leírás analitikus nyilvántartásban tételesen (tárgyi eszközönként) rögzíti negyedévenként, összesíti és könyveli az 5. számlaosztályban az 1. számlaosztály megfelelő számlájával szemben.A kamatmentes hitelek esetében az analitikus nyilvántartás vezetése akkor indokolt, ha egyidejűleg több ilyen[…]

Részlet a válaszából: […] díjának megállapításakor, a számlázásra kerülő összeg számításakor. (Ezen keresztül kapja meg a külföldi szállás díját, természetesen akkor, ha azt a kft. elismeri.)Ha az alvállalkozó társaság, akkor a külföldi szállás számláján a társaság ügyvezetője igazolja a kifizetendő összeg jogosságát, a magánszemély külföldi munkára történt kiküldetésére hivatkozással.Ha az alvállalkozó egyéni vállalkozó, akkor a kft.-nek – mint az alvállalkozót a külföldi munkára meghívónak – kell igazolnia a külföldi szállás igénybevételének jogosságát ahhoz, hogy azt az egyéni vállalkozó költségei között elszámolhassa.Az alvállalkozó szállásköltségét – főszabályként – a kft. nem számolhatja[…]

Részlet a válaszából: […] beszerzéséhez kapcsolódó kiadások is.A közvetlenül a közhasznú tevékenységhez történő felhasználás mellett a civil szervezetnek lehetősége van arra is, hogy a felajánlott szja 1%-ból működésének egy részét fedezze. Erre azonban ebből a keretből nem költhet többet, mint az adott évi felhasználás (tehát nem a kiutalás!) 25%-a, de maximum 25 millió forintot. Még egy korlátozó szabályt is bevezettek, miszerint a reklámra és marketing céljából történő kifizetésre sem költhet többet, mint a felhasznált összeg 10%-a, de maximum 10 millió forint [Szftv. 7. § (8)–(9) bekezdés].A felhasználás során működési költségként különösen a következők vehetők figyelembe [Szftv. 7. § (10) bekezdés]:– a számviteli törvény 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások – ezek lehetnek azoknak az alkalmazottaknak kifizetett munkabérek, elszámolt megbízási és tiszteletdíjak, személyi jellegű kifizetések és az ezek után fizetendő bérjárulékok, akik a közhasznú tevékenységben közvetlenül nem vesznek részt, munkakörük, feladatellátásuk inkább a civil szervezet adminisztrációját, működését szolgálják;– a számviteli törvény 83. § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,– a székhely, működési hely fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak, kivéve, ha az ingatlan valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben;– postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja.Az, hogy egy adott kiadás a cél szerinti tevékenységet közvetlenül szolgálja-e, vagy inkább működési célú lehet, mindig mérlegelés kérdése.Érdemes a létesítő okirattal összhangban, a számviteli politika megalkotásával egyidejűleg, ahhoz szorosan kapcsolódva rögzíteni – például egy gazdálkodási szabályzatban – az egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat[…]