Túraszervezőnél az szja 1%-a terhére a működési költség elszámolása

Kérdés: Egy természetjáró, túraszervező – közhasznú minősítéssel nem rendelkező – kettős könyvvitelt vezető egyesületnél működési költségként elszámolható-e:
a) Az szja 1%-os felajánlásokból kapott összeg a könyvelési díjra, ha külső megbízott könyvelő látja el számla ellenében, vagy csak ha a könyvelési díjat magánszemélynek megbízási díjként vagy munkabérként fizetjük ki, és személyi jellegű juttatásként könyveljük?
b) Az egyesület közgyűlésére nyújtott vendéglátás költsége, a vendéglátás ez esetben milyen adókötelezettséggel jár? A vendéglátás költségeit személyi jellegű juttatásként (reprezentáció) könyveljük?
Részlet a válaszából: […] beszerzéséhez kapcsolódó kiadások is.A közvetlenül a közhasznú tevékenységhez történő felhasználás mellett a civil szervezetnek lehetősége van arra is, hogy a felajánlott szja 1%-ból működésének egy részét fedezze. Erre azonban ebből a keretből nem költhet többet, mint az adott évi felhasználás (tehát nem a kiutalás!) 25%-a, de maximum 25 millió forintot. Még egy korlátozó szabályt is bevezettek, miszerint a reklámra és marketing céljából történő kifizetésre sem költhet többet, mint a felhasznált összeg 10%-a, de maximum 10 millió forint [Szftv. 7. § (8)–(9) bekezdés].A felhasználás során működési költségként különösen a következők vehetők figyelembe [Szftv. 7. § (10) bekezdés]:– a számviteli törvény 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások – ezek lehetnek azoknak az alkalmazottaknak kifizetett munkabérek, elszámolt megbízási és tiszteletdíjak, személyi jellegű kifizetések és az ezek után fizetendő bérjárulékok, akik a közhasznú tevékenységben közvetlenül nem vesznek részt, munkakörük, feladatellátásuk inkább a civil szervezet adminisztrációját, működését szolgálják;– a számviteli törvény 83. § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,– a székhely, működési hely fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak, kivéve, ha az ingatlan valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben;– postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja.Az, hogy egy adott kiadás a cél szerinti tevékenységet közvetlenül szolgálja-e, vagy inkább működési célú lehet, mindig mérlegelés kérdése.Érdemes a létesítő okirattal összhangban, a számviteli politika megalkotásával egyidejűleg, ahhoz szorosan kapcsolódva rögzíteni – például egy gazdálkodási szabályzatban – az egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Egyesületi sportverseny helyezettjeinek díjazása

Kérdés: Egy közhasznú minősítéssel rendelkező egyesület sportversenyt szervez, melynek helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek. A díjakat az egyesület fizeti ki versenykiírás szerinti helyezést elérő magánszemélyeknek. A kifizetett díjak a magánszemélyeknél egyéb jövedelemnek minősülnek. A kifizetőt szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A versenyen részt vevőket a versenykiírás szerint külön kategóriákban is díjazzák tárgyjutalmakkal (pl. ifjúsági, senior, legeredményesebb megyei stb.), pl. serleg, könyv, vásárlási utalvány, ajándékcsomag.
1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély érvényesíthet-e az szja-ban nyilatkozat alapján adómentes 10% költséghányadot? Nyilatkozhat-e a magánszemély e jövedelemtípusnál más költséghányad elszámolásáról az adóalap megállapítása szempontjából (pl. 40%)?
2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület esetén hogyan könyveljük (személyi jellegű ráfordítások vagy egyéb ráfordítások)?
3. A versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványoknak van-e adómentes értékhatára?
4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik-e szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? (A tárgyjutalmak értéke versenyzőként nem haladja meg a 30.000 Ft-ot.)
5. A tárgyjutalmak beszerzését a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél hogyan könyveljük (anyagköltség vagy személyi jellegű kifizetés), ill. az átadását kell-e dokumentálni (ha igen, akkor milyen adatokat kérjünk a tárgyjutalomban részesülő versenyzőtől)?
Részlet a válaszából: […] kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület személyi jellegű ráfordításként, mint személyi jellegű egyéb kifizetés könyvelheti. [Szt. 79. § (1), (3) bekezdések.]3. Adómentes a magánszemélynél az egyesülettől évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg. Eddig az értékig a versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványok adómentesek lehetnek. Ezen túlmenően összeghatártól függetlenül adómentes a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea. [Szja-tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.17., 8.18. alpontok.]4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége, mivel a tárgyjutalmak értéke versenyzőként magasabb, mint az adómentes értékhatár, de nem haladja meg a 30.000 Ft-ot. A tárgyjutalom adható csekély értékű ajándékként. 2024-től évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az egyesületnek a juttatás 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. [Szja-tv. 70. § (6) bekezdés a) pont, (9) bekezdés a) pont.] Több magánszemély számára szervezett, döntő részben szabadidőprogramra irányuló ingyenes vagy kedvezményes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.
Részlet a válaszából: […] szabályok szerint kell megállapítani, figyelemmel az Szja-tv. 10. és 11. számú mellékletében foglaltakra. A magánszemély az adóévről szóló adóbevallásában a megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyijövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét bevallja, és megfizeti az adót.Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19/C. §-a szerint korlátolt felelősségű társaságot alapít, tehát megvalósul a speciális jogutódlás, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésére tekintettel az egyéni vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan:a) leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást állít össze a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról – megjelölve az egyszemélyes kft. tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket a kft. alapító okiratában rögzít;b) egyéni vállalkozóként megállapítja az adókötelezettségét.Az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft. alapítása miatt történő megszűnése esetén:a) a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett – az egyéni vállalkozó döntése szerint –,b) az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjábólnem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.Az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft. alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:a) a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyszemélyes kft. tulajdonába adott eszközaa) alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek;ab) értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül;b) a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyszemélyes kft. tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaárfolyamok használata

Kérdés: Cégünk használt gépkocsik beszerzésével és továbbértékesítésével foglalkozik. Gyakran az EU-ból, használtautó-kereskedőtől szerezzük be az autókat, az eladótól eurószámlákat kapunk. Ezeket a számlákat a saját bankunk adott napi legmagasabb devizaeladási árfolyamával számoljuk át forintra a számlán lévő teljesítési dátummal. Ugyanakkor a saját bankunk egy napra megadja a deviza vételi, eladási és középárfolyamát 4 időpontra (6, 8, 11 és 16 órakor). Így egy napon belül 4 különböző eladási árfolyam is van. Ezek közül a legmagasabbat választom ki, órától függetlenül. Ez így helyes megoldás? Következetesnek kell lennem? Cégünk megteheti-e azt, hogy hol az MNB, hol a saját bankunk árfolyamával számol? Társaságunk a belső szabályzatában azt is megadhatná, hogy hol devizavételi, hol devizaeladási árfolyammal számol? Egy cég az adóhatóságnak történő bejelentése hiányában nem is használhatja az MNB-árfolyamot?
Részlet a válaszából: […] külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is.A törvényi előírásból következik, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra átszámításánál a felsoroltak közül csak egy (az egyik) árfolyam használható minden esetben. A cégnek tehát választania kell, és az Szt. 14. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint azt a számviteli politikájában rögzítenie kell, és attól nem térhet el.Az euró forintra átszámítási árfolyamának a számviteli politikában való rögzítésekor sem lehet eltekinteni a kapcsolódó számviteli előírásoktól. Egyrészt akkor indokolt az euró eladási árfolyamát választani, ha annak használatával a megbízható és valós összkép követelménye biztosabban teljesül, mint például az euró átlagárfolyama használata mellett teljesülne. (Ha a cég például a beszerzéseit euróban fizeti, és nincs euróban bevétele, vagy csak minimális euróbevétele van, az euróban fennálló kötelezettség teljesítéséhez a hitelintézettől vásárolja az eurót, akkor indokolt lehet az euró eladási árfolyamának a használata.) Másrészt, ha az euró eladási árfolyamát választották, akkor minden gazdasági műveletnél (így az euróért történő eladásnál is) az euró eladási árfolyamát kell használni.A konkrét kérdésekre a válasz:A számviteli előírásokból egyértelműen következik,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
Kapcsolódó címke:

Mérlegfordulónapot követő leltározás eltéréseinek az elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi társaság több ezer árucikket forgalmaz folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás mellett, évente egyszer leltároznak. A leltározás nem a mérlegfordulónapon (december 31-én), hanem év közben történik, várhatóan 2025. február első hetében (az előző leltározás 2024 januárjában volt). A társaságnál a mérlegkészítés időpontja február utolsó napja. A leltározás során felmerült többletek, illetve hiányok melyik év eredményét érintik? El kell-e határolni 2024. évre a bevételt, illetve a ráfordítást, mivel a leltáreltérések az előző leltározás óta keletkeztek, és a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté válnak, vagy a leltár napjára, azaz 2025. évre számolják el a leltáreltéréseket?
Részlet a válaszából: […] valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással kell a törvényben leírt módon meggyőződni.Sajátos – éppen a kereskedelmi tevékenységet végző társaságok által is használható – szabályokat fogalmaz meg az Szt. 69. §-ának (5) bekezdése. E szerint a vállalkozó az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni.Mit jelentenek az előbbiekben leírtak a kérdés szerinti esetben?Ha a társaság 2025. február 10-én mennyiségi felvétellel leltároz, akkor a leltárt ezzel a nappal kell összeállítani. A mérleg alátámasztásához azonban a december 31-i állapotot tükröző leltárra van szükség. Hogyan lehet ez utóbbihoz eljutni? Úgy, hogy a február 10-i mennyiségi adatokat egyrészt csökkentik a január 1-je és február 9-e közötti beszerzések mennyiségi adataival, másrészt növelik az ugyanezen időszak értékesítési (felhasználási) mennyiségi adataival. Így a február 10-i leltározással megállapított mennyiségi adatok korrekciójával jutnak el a december 31-i leltározással alátámasztott adatokhoz, amelyeket össze kell hasonlítani[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kölcsönzött munkavállalók által használt munkaruha részbeni megtérítése

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnél a kölcsönzött munkavállalók munkaruháját a kölcsönvevő vásárolja meg, és adja ki a munkavállalók részére. A kölcsönzési keretszerződésben a kölcsönadó és a kölcsönvevő abban állapodott meg, a munkavállalók a munkaruha átvételekor írásban hozzájárulnak ahhoz, ha bizonyos időn belül megszűnik a munkaviszonyuk, akkor a rendelkezésükre bocsátott munkaruha ára a kihordási idő szerint arányosított összegben levonásra kerül a munkabérükből. A munkabérből való levonást csak a kölcsönbe adó tudja megtenni, mivel a bérszámfejtéssel, bérutalással kapcsolatos teendőket a kölcsönbe adó látja el a kölcsönzési keretszerződésben megállapított kölcsönzési díj ellenében. A kilépő munkavállalók béréből levont, arányosított összeget (ki nem fizetett bért) a kölcsönvevő szeretné a kölcsönbe adótól megkapni. Hogyan jár el ebben az esetben a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő felé helyesen?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?
Részlet a válaszából: […] hogy a kölcsönvevő munkaruha-szolgáltatásról állítson ki áfás számlát a ki nem fizetett bérrel azonos összegben + áfa, amely számla alapján az áfát nem tartalmazó összeget árbevételként számol el, a kölcsönbe adó pedig a számla alapján az áfa nélküli összeget igénybe vett szolgáltatásként könyveli a kölcsönvevővel szemben (T 52 – K 454).A munkavállaló hozzájárulása alapján a ki nem fizetett bért – jelen esetben – a kölcsönbe adónál úgy kell tekinteni, mint a kölcsönvevő által nyújtott szolgáltatás költségét ellentételező tételt, és ezért azt az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 471 – K 9634), a költségek fedezetére kapott támogatásként.A második javaslat elszakad a valós gazdasági eseményektől. A munkaruha-juttatás arányosított összegének megtérítése nem része a kölcsönzési díjnak. A ki nem fizetett bérrel azonos összeg megtérítése (megtéríttetése) mindenképpen külön gazdasági eseményként kezelendő. Különösen azért, mert a kölcsönbe adó a munkavállalója helyett jár el, a munkavállalótól[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
Kapcsolódó címke:

Helyesbítő számla szerinti áfa a bevallásban

Kérdés: Az alábbi esetekben, ha egy cég helyesbítő számlát állít ki vagy fogad be (vagy sztornózza a korábban kiállított számláját, és újat állít ki helyette), akkor az adott bizonylatot mely időszakban köteles szerepeltetni az áfabevallásában? Továbbá, ha a cég azt a megoldást választja, hogy sztornózza a korábban kiállított számláját, és helyette újat bocsát ki, akkor az új számlán köteles feltüntetni a sztornózott bizonylat számlaszámát? Eseteinkben az eredeti számla teljesítési dátuma 2024. 10. 08., a 10. havi áfabevallás benyújtási dátuma 2024. 11. 15.
1. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 25-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 25-én.
2. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 05-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 05-én.
3. Bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 25-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 25-én.
4. A bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 05-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 05-én.
Részlet a válaszából: […] áll.Az Áfa-tv. 153/C. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.Végül az Áfa-tv. 153/C. § (2) bekezdése rögzíti, hogy ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, az adóalany – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat a személyes rendelkezésére áll.E rendelkezések alapján a kérdésben szereplő esetekben az alábbiak szerint kell eljárni.1. Ha az adóalany egy októberben teljesített ügylettel összefüggésben novemberben a bevallás benyújtását követően észleli, hogy az ügyletről kibocsátott számla módosításra szorul, úgy függetlenül attól, hogy a számlakorrekciót módosítás vagy érvénytelenítés és új számla kibocsátása formájában végzi el, ha– a fizetendő adó nő, önellenőrzést kell végeznie;– a fizetendő adó csökken, abban az időszakban kell a fizetendő adó csökkenését elszámolnia, amelyben az érvénytelenítő vagy módosító bizonylatot a számlabefogadó rendelkezésére bocsátja.2. Ha az adóalany egy októberben teljesített ügylettel összefüggésben novemberben a bevallás benyújtását megelőzően észleli, hogy az ügyletről kibocsátott számla módosításra szorul, akkor függetlenül attól, hogy a számlakorrekciót módosítás vagy érvénytelenítés és új számla kibocsátása formájában végzi el, illetve attól is, hogy a fizetendő adó nő vagy csökken, a korrekciót az októberi időszakról novemberben benyújtandó bevallásban veheti figyelembe, hiszen ebben az esetben még nem beszélhetünk benyújtott bevallásról, amelyet korrigálni kell.3. Ha az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
Kapcsolódó címke:

Készletek között lévő eszközök átsorolása és a fejlesztési tartalék

Kérdés: Egy kft. a 2020. évi beszámolóban fejlesztési tartalékot képezett. A társaság készletei között szerepel egy garázs és egy tároló, melyet a társaság 2020-ban saját beruházás keretében eladási célra épített. A könyvvizsgáló javaslatára most átsorolná a garázst és a tárolót a tárgyi eszközök közé, és a fejlesztési tartalékot ezen eszközökre használná fel. A könyvvizsgáló javaslata megfelel-e a számviteli és adózási jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.Az Szt. 24. § (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.Ha tehát az átsorolást követő egy éven belül a vállalkozó nem használja rendeltetésszerűen az eszközöket, vagy ezen időszakon belül ismét az értékesítés mellett dönt, akkor az átsorolás nem felel meg az Szt.-nek.A Tao-tv. 7. § (15) bekezdése szerint a fejlesztési tartalékot az adózó a következő esetekben nem használhatja fel:– a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás címen elszámolt beruházásra,– a térítés nélkül átvett eszköz címen elszámolt beruházásra,– az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.A forgóeszközök közül átsorolt eszközök miatt elszámolt beruházás nincs a tiltott jogcímek között. Ugyanakkor – ha nem valódi gazdasági ok alapozza meg az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
Kapcsolódó címke:

Bérelt ingatlan átalakítása

Kérdés: Bérelt ingatlan (gazdasági épület) átalakításába kezdett társaságunk, ami nem engedélyköteles beruházás, mert ilyen tevékenységek voltak tervezve. A bérelt ingatlan ezzel a beruházással jelenik meg a könyveinkben, mert eddig nem használtuk az épületet, több mint egy éve béreljük. Bérbeadási céllal több irodaegység kerül kialakításra mosdókkal. A főfalak nem változtak, de a belső átalakítás teljes, teljesen más belső helyiségfelosztással. Gipszkarton falazások, új belső nyílászárók, új burkolatok, új mosdók kialakítása, teljes villanyszerelés (erős- és gyengeáram), gépészet (hűtés-fűtés, víz, szennyvíz), minden külső nyílászáró cseréje, külső homlokzati szigetelés (szigetelés nem volt). Egy épület esetében értelmezhető-e, hogy az építési tételek megbontásra kerülnek beruházás, felújítás, karbantartás között? Amennyiben igen, mi sorolható számvitelileg a beruházások közé, mi a felújítások közé, és lehet-e bármit karbantartásnak tekinteni? Egy teljes átalakítás során értelmezhető-e a karbantartás a fenti munkálatok tekintetében?
Részlet a válaszából: […] vagy karbantartás, nem az dönti el, hogy a munka elvégzése engedélyköteles-e vagy sem, vagy csak bejelentési kötelezettség van, hanem az, hogy a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 7., 8., 9. pontja szerinti beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak minősül.A kérdésben leírt beruházással valójában az ingatlan (feltételezhetően épület) rendeltetése változik meg, gazdasági épületből az átalakítással irodákat alakítanak ki. A rendeltetésváltozással járó építési-szerelési munkák pedig számvitelileg beruházásnak minősülnek. Az átalakítás során természetesen lehetnek olyan munkák is, amelyek egyébként karbantartásnak minősülnek (például a festés, mázolás, takarítás), rendeltetésváltozással járó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
Kapcsolódó címke:

Mikrogazdálkodónál támogatások elszámolása

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaságnak 2024-ben támogatást ítéltek meg költségek fedezetére és fejlesztésre. Ezt hogyan könyvelem 2024-ben, vagy később, ha a következőek ismertek a kifizetésekkel kapcsolatban? Ebből 2024-ben elszámolt egy részével, amelynek kifizetése pénzügyileg is teljesült 2024-ben. Majd 2024. decemberben beadta a záró kifizetési kérelmet/beszámolót, amelynek pénzügyi teljesítése már 2025-ben fog realizálódni.
Részlet a válaszából: […] feltételezhetően jóváhagyott támogatást 2024-ben pénzügyileg rendezték, és az a költségek fedezetére szolgált, akkor a kapott támogatást egyéb bevételként kell kimutatni. (Ha nem hagyták jóvá írásban az elszámolást, akkor viszont a jóváhagyásig a kapott támogatást csak kapott előlegként lehet kimutatni.)Ha a 2024-ben benyújtott elszámolás a költségek fedezetére szolgáló támogatás, és azt a támogató a 2024. évi beszámoló készítése időpontjáig jóváhagyja írásban, akkor azt 2024. évre kell egyéb bevételként könyvelni, mint a támogatóval szembeni követelést, függetlenül attól, hogy pénzügyileg rendezték-e vagy sem. Ha az elszámolást a mérlegkészítés időpontjáig nem hagyja jóvá a támogató, akkor azt csak a 2025. évi jóváhagyás után lehet egyéb bevételként könyvelni.Ha a megítélt és 2024-ben elszámolt, jóváhagyott, pénzügyileg rendezett támogatás fejlesztésre (beruházásra) szólt, akkor a jóváhagyott és megkapott támogatást egyéb bevételként kell könyvelni, és az általános szabályoknak megfelelően időbelileg el kell határolni, az elhatárolást pedig a költségekkel arányosan lehet megszüntetni. (Ha a támogató nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
9