Üzembe nem helyezett könyvelőprogram könyvelése

Kérdés: Cégünk részére egy könyvelőprogramot számláznak szerződés szerint több ütemben. Részteljesítéssel 2024-re történt már számlázás, de a könyvelőprogramot csak 2025-től kezdjük el használni. A 2024. évre vonatkozóan a könyvelőprogrammal – mint immateriális jószággal – kapcsolatban számlázott érték könyvelhető a 16. beruházási számlára?
Részlet a válaszából: […] szerzővel, a készítővel, a tulajdonosával kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően – jellemzően szellemi termék, illetve mint szellemi termék felhasználási joga (vagyoni értékű jog) az immateriális javak közé tartozik, és már a beszerzés időszakában – részteljesítéskor – is az immateriális javak között vagyoni értékű jogként, illetve[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Devizás követelések értékvesztésének év végi értékelése

Kérdés: A zrt. devizában fennálló követelésére 100%-os mértékű értékvesztést számoltunk el az előző évben. Az év végi átértékelés keretében mind az alap-vevőkövetelés, mind az értékvesztés esetében elszámolásra került az átértékelési különbözet. Az értékvesztés átértékelése növeli a társasági adó alapját, mint értékvesztés-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] Természetesen át kell értékelni a devizában fennálló követelést is. Mivel a devizakövetelés teljes összegével azonos összegben számoltak el devizában értékvesztést, a devizakövetelés és a devizában kimutatott értékvesztés – ellenkező előjellel – azonos összegű, kiegyenlíti egymást, a forintban kimutatott eredményt nem változtatja meg. A másik érv arra, hogy az adóalapot a kérdés szerinti esetben az átértékelés nem érinti, az, hogy a követelés is, a követelés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszerűsített éves beszámoló tovább tagolása

Kérdés: A számviteli törvény 22. § (2) bekezdése így rendelkezik: „Az 1. számú mellékletben megadott mérleg tételeinek további tagolása megengedett.” Társaságunk egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett. Szeretnénk azonban informatívabbá tenni mérlegünket és eredménykimutatásunkat az egyszerűsített éves beszámoló tételeinek további tagolásával. Az IM OBR rendszer az egyszerűsített éves beszámoló kitöltése során nem teszi lehetővé a tételek (sorok) további tagolását. Ezért az IM OBR rendszer éves beszámoló formátumát választanánk, vagyis az éves beszámoló sorainak megfelelően tagolnánk tovább az egyszerűsített éves beszámoló tételeit (sorait). A kiegészítő melléklet címlapján hívnánk fel a figyelmet arra, hogy „Társaságunk egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett, de annak sorait az éves beszámoló sorainak megfelelően tovább tagolta”. Beszámolónkat egyébként az éves beszámoló formátumának használatától eltekintve, az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó előírások szerint készítenénk el, és tennénk közzé. Kérdésünk: elfogadható-e ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] számú mellékletben megadott mérleg tételeinek további tagolása valóban megengedett. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének e törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben az új tétel tartalmát, az elkülönítés indokait a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Az 1. számú mellékletben megadott mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül azonban összevonhatók, haa) azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek,b) azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését,c) az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítő melléklet tartalmazza.A számviteli törvény 96. § (2)–(3) bekezdéseinek az előírásai szerint az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet „A”, illetve „B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Ázsiós tőkeemelés könyvelése

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnak és a társaság tulajdonosának a következő esetekben? Jegyzett tőke emelése: 1000 egység, ázsió 2000 egység. Döntés az ázsiós tőkeemelésről: 2024. 12. 18. A Cégbíróság bejegyzési időpontja: 2025. 02. 15. A tőkeemelés összegének átutalása: 2025. 02. 01. A társaság és a tulajdonos mérlegzárási időpontja egyaránt 2025. január 31. Kérem válaszukban a számviteli törvény vonatkozó paragrafusait is szíveskedjenek megadni!
Részlet a válaszából: […] könyvelni: T 384 – K 355, az átutalás napjával.Ázsióval történő jegyzett tőke esetén, a jegyzett tőkét meghaladó ázsió összegét (a jegyzési érték és a névérték különbözetét) az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni, az Szt. 36. §-a (3) bekezdése szerint a cégbejegyzés időpontjával történik akkor is, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően történt. A kérdés szerint az ázsió átutalása is 2025. 02. 01. napjával, tehát a jegyzett tőke emelését megelőzően történt, ezért az átutalt 2000 egységet az érintett társaságnál kötelezettségként kell kimutatni (T 384 – K 4792), majd a cégjegyzékbe történt jegyzett-tőke-emelés bejegyzésének időpontjával, 2025. 02. 15-ével kell a tőketartalék javára könyvelni (T 4792 – K 412).Egyszerűbb a könyvelés a tulajdonos társaságnál. A tőkeemelésre szánt összeget is, az ázsiót is akkor kell könyvelni, amikor az összeg átutalásra kerül. Eltérés van azonban abból adódóan, hogy az átutalás a tőkeemeléssel érintett társaságnál a jegyzett-tőke-emelést a cégbíróságon a cégjegyzékbe bejegyezték-e vagy sem. Ez egyébként a 36. § hivatkozott előírásaiból következik. (Nyilvánvaló, hogy addig nem beszélhetünk befektetésről, amíg a befektetés a cégbíróságon a cégjegyzékben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:

Leltározás során megállapított többlet

Kérdés: A 2024. évi leltározás során többletet állapítottak meg cégünk terménykészlete esetében. A fellelt készlet értékesítésére 2025-ben kerül sor. 2024. évben a fellelt készletet piaci értéken állományba vettük, és egyéb bevételt számoltunk el. Az egyéb bevételt a fellelt készlettel kapcsolatban el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] termelésű készlet többletének a könyvelése, készletre vétele: T 251 – K 581; a vásárolt anyag, áruk többletének könyvelése: T 211, 261 – K 964. Ez utóbbit az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint kell egyéb bevételként kimutatni, de azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Kérdésére a válasz az, hogy csak akkor egyéb bevétel, ha a többlet vásárolt anyagnak, árunak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:

Szállítmányozási szolgáltatás áfája

Kérdés: Egy belföldi (magyarországi) adóalany szállítmányozási szolgáltatást (áruszállítási szolgáltatás közvetítést) végez közösségi adóalany részére. A szállítmányozás útvonala harmadik országból az Európai Unió területére történik tengeren és közúton, azaz az áru a szállítmányozás során harmadik országból egy EU-tagállamba érkezik. A számlát a szállítmányozásról a magyarországi adóalany állítja ki a közösségi adóalanynak. A belföldi adóalany a szállítmányozási szolgáltatást megszervezi a vevő részére, de nem közvetlenül nyújtja azt, azonban közvetlenül annak a vevőnek, aki a megrendelője a szállítmányozásnak. A magyarországi adóalany által kiszámlázott szállítmányozási díjak a vámoláskor beépülnek a közösségi adóalany vámalapjába. Milyen áfatartalommal kell a magyar adóalanynak a szállítmányozási szolgáltatásról kiállítania a számlát a közösségi vevője felé? Milyen dokumentumok szükségesek a számla kiállításához? Mely EU-s előírásokat és magyar jogszabályokat, azok mely paragrafusait kell figyelembe venni a számla kiállításakor? A NAV Online adatszolgáltatásban melyik NAV áfakódon kell megjelennie ezeknek az ügyleteknek?
Részlet a válaszából: […] Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany felé nyújtott szolgáltatással összefüggésben belföldön adófizetési kötelezettség nem terheli, az ügyletről az Áfa-tv. hatályán kívüli megjelöléssel szükséges a számlát kiállítania, áfa felszámítása nélkül.Az Áfa-tv. 159. § (2) bekezdése szerint ugyanis az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybe vevője. Az Áfa-tv. 178. § (1) bekezdése pedig rögzíti, hogy minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illetőleg akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott, valamint a birtokában levő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okiratot legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Ezáltal az adóalany köteles valamennyi olyan dokumentumot (például szerződéseket, teljesítésigazolást) megőrizni, amelyek az adókötelezettségei megállapításához szükségesek, ezek azonban nem képezik a számlázás feltételét, a számlát ugyanis az ügylet teljesítésénél fogva szükséges kibocsátani.A korábbiakban kifejtetteknek megfelelően az adókötelezettségekre azon tagállam szabályait kell alkalmazni, ahol a teljesítés helye van, ugyanakkor az Áfa-tv. 158/A. § (2) bekezdése alapján a számlázásra a belföldi szabályok irányadók, ugyanis a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kapott támogatásból külföldi cégnél tőkeemelés

Kérdés: Könyvelt cégünk magyarországi székhelyű kft., amelynek külföldi tulajdonosa van. CED-pályázaton indult a cég, amelyet el is nyert. A pályázatból befolyt összeget tovább is utalta egy külföldi cégnek (amelyben van részesedése), ázsiós tőkeemelésként. Ennek a folyamatnak a könyveléséhez kérek segítséget.
Részlet a válaszából: […] könyvelni (T 384, 386 – K 412), amelyet a lekötött tartalékba kell átvezetni: T 412 – K 414.Amennyiben a pályázati anyagból nem állapítható meg, hogy mire adták, vagy az állapítható meg, hogy nem fejlesztésre adták, akkor a befolyt összeget egyéb bevételként kell könyvelni (T 384, 386 – K 9645), de az egyéb bevételt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 9645 – K 4832), az időbeli elhatárolást a befektetés ráfordításkénti elszámolásával arányosan kell megszüntetni.A továbbutalt összeget a külföldi cégbe befektetett eszközként kell könyvelni: T 171 – K[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt földterületen telkek kialakítása

Kérdés: A vállalkozás földterületet vásárol, amelyen több építési telket alakít ki, amelyek egy részét értékesíti, másik részén pedig lakásokat, társasházat (lakóparkot) épít, amelyeket később értékesít. A telkek felosztása megtörtént. 35 db helyrajzi számon nyilvántartott telek jött létre, magánút, társasházi telek, lakóház besorolással. A telkek nem közművesítettek. A kérdező a már elvégzett munkákat 11 címszó alatt sorolta fel (amelyeket az ismétlés elkerülése érdekében a válasznál ismertetünk).
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?
Részlet a válaszából: […] fizetett egyéb összegeket) is az egyes telkek között megosztani. Legalább 35 helyrajzi számon nyilvántartott telek lesz a főkönyvi nyilvántartásban, amelyek nyilvántartás szerinti értéke – az eddigiek alapján – a telek bekerülési értéke, a telekmegosztással összefüggően felmerült költségek adott telekre jutó hányada, esetleg a telekhez kapcsolódó többletköltségek.2. Vízjogi eljárás engedélyezése, feltételezhetően a vásárolt földterület egészével függ össze, ezért a vízjogi eljárás engedélyezésével kapcsolatosan felmerülő költségeket a telekmegosztással kapcsolatos beruházási költségek között indokolt – azok felosztása előtt – számításba venni.3. Csapadékcsatorna kitűzése.Mivel a csapadék elvezetésére szolgáló csatornát majd egyéb építményként kell kimutatni, a csapadékcsatorna kitűzésével kapcsolatosan felmerülő költségeket beruházásként kell elszámolni, a beruházások között elkülönítetten kell kimutatni mindaddig, amíg a csatorna el nem készül, majd a csapadékcsatorna bekerülési értékét fogja növelni.4. Lakópark területén építési és társasházi telkek infrastruktúrájához szükséges közművezetékek, víz- és szennyvízcsatorna-hálózat elkészítése.A felmerülő költségek elszámolásánál abból kell kiindulni, hogy a lakóépületen kívüli közművezetékeket (víz-, villany-, gázhálózatot), a szennyvízcsatorna-hálózatot megépítése után az ezen hálózatot működtető cégnek tárgyi eszközként kell majd átadni. Ezért az ezek bekerülésével kapcsolatos költségeket is közművenként külön-külön kell nyilvántartani. Ehhez az szükséges, hogy már a felmerülő költségeket is elkülönítetten kell a beruházások között kimutatni, gyűjteni mindaddig, amíg azok üzemképes állapotban az üzemeltetőnek nem adhatók át.5. ÉMÁSZ áramhálózati kft. csatlakozási díj.A számviteli előírások szerint a tárgyi eszközök között elkülönítetten kell kimutatni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, így a csatlakozási díjat is, természetesen telkenként. Az ÉMÁSZ tájékoztatását kell kérni ahhoz, hogy a csatlakozási díjat mely telkek figyelembevételével számította fel, illetve a jövőben megépítésre kerülő épületeket mikor, mikortól veszi számításba az újabb csatlakozási díj megállapításánál. Ez utóbbiak a csatlakozási díj – telkenkénti – értékcsökkenési leírása elszámolásánál, esetleg a telek későbbi értékesítésénél fontosak.6. Lakóutcák, parkoló, út, gázellátás, víz-, szennyvízellátás engedélyezésének egyesített tervei:– az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket a 4. pont szerinti közművek bekerülési költségei között indokolt számításba venni, elsődlegesen beruházási ráfordításként elszámolni.7. Útépítési engedély (magánút).A lakóutcák megépítésével egyidejűleg vagy egyéb módon megépített utak költségeit is elkülönítetten kell kimutatni a beruházási számlán, addig nem lehet magánútról beszélni, amíg az üzemkész állapotban nincsen, és térítés nélkül a magánutat üzemeltetők rendelkezésére nem bocsátották. Így az útépítési engedélyezéssel kapcsolatos költségek is az útépítés költségébe tartoznak, azaz beruházásként számolandók el.8. Telkek (helyrajzi számonként) kerítésének elkészítése,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:

Kamat- és kezelésiköltség-támogatás lízingnél

Kérdés: Egy kft. Széchenyi Lízing Go konstrukció keretén belül zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. A lízinget finanszírozó cég által felszámított kamatra és kezelési költségre az 1368/21. (VI. 10.) Korm. határozat alapján a kft.-t állami kamat- és kezelésiköltség-támogatás illeti meg. A kft.-ben kamatra (T871), illetve kezelési költségre (T532) a lízingcég által a havi értesítőkön szereplő teljes kamat-, ill. kezelési költséget könyveljük a lízinggel mint kötelezettséggel szemben (K449), az állami támogatásokat pedig kötelezettségcsökkentő tételként egyéb bevételre (T449 – K967). (Ezek „Előlegezett kamat-, illetve kezelésiköltség-támogatás”-ként kerülnek feltüntetésre a havi értesítő mellékletében.) A lízingbe adó pénzügyi társaság felé a törlesztendő tőkével együtt a csökkentett kamat- és kezelési költség kerül megfizetésre, miközben a fizetési értesítőjükön mindig a teljes összeg szerepel, a fentiekben részletezett támogatásokat pedig csatolt mellékletekben vezetik le, és ott tüntetik föl az aktuálisan fizetendő összeget is. Helyes-e így a könyvelésünk? Vagy eleve a ténylegesen, tehát a támogatásokkal csökkentett fizetendő kamatot, ill. kezelési költséget kell T871-re és T532-re könyvelni? (A havi mellékletekben fizetendő nettó kamatot és kezelési költséget is külön oszlopban szerepeltetik.)
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?
Részlet a válaszából: […] ismerte a lízinggel kapcsolatos elszámolási szabályokat.A lízingbe vételt már bemutattuk. A lízingbe vevő a lízinget finanszírozó cégnek (a lízingbe adónak) számla alapján lízingdíjat fizet, jellemzően havonta, amely két részből tevődik össze: egyik eleme a törlesztőrészlet, a másik eleme pedig a kamat (kezelésiköltség-része nincs!!, még akkor sem, ha kezelésiköltség-támogatást is kap).A törlesztőrészlettel a hosszú lejáratú kötelezettséget kell csökkenteni: T 448 – K 454, a kamatot pedig kamatként kell könyvelni: T 873 – K 454. (Kezelési költség nem lehet, ezért tehát azt könyvelni sem lehet!)A lízingcég által feltüntetett kezelési költség – feltételezzük, hogy – a törlesztőrészlet lehetne, de törlesztőrészletről nincs szó!A lízingbe adónak tehát– a havonta törlesztendő részletet– és az esedékes kamatot kell közölnie,a kft.-nek pedig megfizetnie. A kezelési költség lízing esetében értelmezhetetlen. Mivel a lízingbe adó pénzügyi társaság, elképzelhető, hogy külön kezelési költséget is felszámít, amit bankköltségként indokolt elszámolni (T 532), de külön kell kezelni.A kapott támogatást, amennyiben az kamattámogatás is, és bankköltségnek minősülő kezelésiköltség-támogatás is, akkor nem kell megbontani, egy összegben könyvelendő, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolandó, az időbeli elhatárolást a kamat és a kezelési költség egészéhez viszonyított arányban kell megszüntetni.Egyéb esetben külön kell kimutatni a kamattámogatást, illetve az egyéb támogatást, mindkét összeget időbelileg elhatárolni, az elhatárolást pedig költség-, illetve ráfordításarányosan megszüntetni, feltételezhetően a lízing időtartama alatt.Összefoglalóan: Helytelen a könyvelésük! Egyrészt azért, mert a zárt végű lízing keretében könyvelendő tételek lényeges elemeinek a könyvelése hiányzik (beszerzés, törlesztés, aktiválás), másrészt a lízinggel kapcsolatosan könyvelt tételek gazdasági tartalma nincs meghatározva, nem utolsósorban azért, mert a támogatás elszámolása hiányzik, vagy jogszabályellenes.A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint akkor csökkenthető az adóalap a lízingelt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:

Halasztott adókövetelés, halasztott adókötelezettség az egyszerűsített éves beszámolóban

Kérdés: Az alábbi kérdésre kérem szakmai véleményüket. A számviteli törvény 96. § (2)–(3) bekezdések szerint: „Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet »A«, illetve »B« változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.” A hivatkozott mellékletekben viszont a halasztott adókövetelés római számmal jelölt (halasztott adókövetelés: A.IV.), míg a halasztott adókötelezettség (halasztott adókötelezettség: F.II.10 X) és adókülönbözet arab számmal (halasztott adókülönbözet: X.1. X). Az egyszerűsített éves beszámolóban a fentiek alapján szükséges feltüntetni a halasztott adóra vonatkozó sorokat, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] mellékletében szereplő mérleg- és eredménykimutatás-formák közül a vállalkozó által választott séma (mérleg „A”, „B” változat; eredménykimutatás összköltségeljárás „A”, „B”; forgalmiköltség-eljárás „A”, „B” változat) nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit kell tartalmaznia. Ebből következően az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének a Befektetett eszközökön belül az A.IV. Halasztott adókövetelés sort külön tartalmaznia kell,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4