EPR-díj-kötelezettség, termékdíjváltozás

Kérdés: Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.
Részlet a válaszából: […] 14.) Korm. rendelet 16. §-a, a saját célú felhasználást a 17. § rendezi.Saját célú felhasználásnak minősül különösen a körforgásos termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, gazdasági tevékenység körében [bd) alpont] a számvitelről szóló törvényben meghatározott beruházás keretében való felhasználása vagy [c) pont] minden más, az a) és b) pontban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is – ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi –, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká.Az EPR szempontjából, a külföldi csomagolás lebontásakor a rendelet 17. § (3) bekezdését kell alkalmazni, mely értelmében saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől, amennyiben az elválasztott csomagolás belföldön csomagolási hulladékká válik.Mivel a berendezést külföldön gyártották, a fenti szabályok szerint megvalósul a forgalomba hozatal, az Ön cége – mint első hazai forgalomba hozó – válik EPR-kötelessé, továbbá EPR-kötelezettséget keletkeztet a külföldi csomagolás végleges elválasztása a terméktől, saját célú felhasználás jogcímén.A kötelezett a körforgásos termékkel végzett tevékenységének megkezdését megelőzően, az EPR-rendelet 3. melléklet szerinti adattartalommal kérelmezi az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételét, amelynek során nyilatkozik, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeit kollektív teljesítés útján vagy egyéni teljesítés keretében teljesíti. Az egyéni teljesítés választására a jogszabály meghatározott termékkörök esetében ad lehetőséget. Az elektromos és elektronikus berendezések, gépjárművek, elemek és akkumulátorok gyártója, betétdíjas termék gyártója a koncesszori társasággal egyedi szerződés keretei között állapodik meg. Ennek során rögzítésre kerül, mely anyagárak esetén, milyen módszerekkel kerül biztosításra – a körforgásos gazdaság alapelveit figyelembe véve – a termékek életútja során hulladékká válva azok kezelése, visszaforgatása, újrahasznosítása. A gyártó által fizetendő díj korrigálásra kerül a koncesszori társaság kötött szerződés szerint. A megállapított díj mértéke évente kerül felülvizsgálatra. Míg főszabály szerint a gazdálkodók kollektív teljesítéssel, azaz jogszabályban meghatározott egységnyi díjtétellel számítva tesznek eleget a fizetési kötelezettségeinek.]A fentieknek megfelelően cégét be kell regisztrálni a vonatkozó nyilvántartásokba, majd negyedévente be kell nyújtani az adatszolgáltatást, és vezetni kell a köteles termékekről szóló nyilvántartást. A regisztrációra és adatszolgáltatásra mind a MOHU Partner Portál, mind az OKIRkapu rendszerében szükség van.Regisztráció a MOHU és az OKIR rendszerekbe:– MOHU Partner Portál: Regisztrálja vállalata adatait a MOHU elektronikus felületén (Partner Portál). Ügyfélkapuval hozzon létre fiókot, töltse ki a cég alapadatait, majd válassza ki az EPR „gyártó/forgalmazó” szerepkört. Itt adja meg, hogy az Ön cége, mely körforgásos termékeket hoz forgalomba – például elektronikai berendezést és a hozzá tartozó csomagolásokat. [Amennyiben szükséges a hulladékkezelés körében szerződéskötés, a MOHU portálon nyílik közvetlen kapcsolat a vállalata és a koncessziós szervezet között.]– OKIRkapu (Országos Környezeti Információs Rendszer): Ha az Ön cége az EPR-rendelet hatálya alá tartozik, akkor nyilvántartásba vételi kérelmét és a negyedéves adatszolgáltatását is itt küldheti be. Ehhez belépés után igényelje meg az ún. KÜJ-azonosítót (környezetvédelmi ügyféljel). Ez azonosítja cégét az OKIR rendszerben. Ezután az OKIRkapuban válassza az „Új OKIRkapu bejelentkezés” funkciót, adja meg a kapott KÜJ-t, és válassza a KG: KGYF NÉ (negyedéves EPR) adatszolgáltatás típusát. Ezzel nyilvántartásba kerül az EPR kötelezettként: a rendszerben ekkor már elérhetők a negyedéves bevallási felületek.A fentieket teljesítve cégét felvették a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerébe. Innentől kezdve negyedéves bejelentési kötelezettsége keletkezik.Bevallási kötelezettség:A kérdésében szereplő esetben a második negyedév (2025. április–június) adatait 2025. július 20-áig kell benyújtani az OKIRkapun keresztül. A bevallás benyújtásához szükséges lépések a következők:1. Adatok előkészítése – Gyűjtse össze a 2. negyed-évben forgalomba hozott körforgásos termékeket és csomagolásokat érintő adatokat. (Jelen esetben egy elektronikai berendezést 6 kg-mal, valamint a csomagolóanyagokat: 2 kg papír és 0,4 kg műanyag.) Rögzítse minden tétel megnevezését, mennyiségét és a hozzá tartozó KF-kódot (körforgásos termékkód). [A KF-kódok meghatározásában elérhető a MOHU honlapján segédlet.]2. KGYF-NÉ XML készítése – Amennyiben igénybe vesz szoftveres támogatást, jelentkezzen be egy erre alkalmas rendszerbe (pl. a Körforgó portálon vagy más EPR-nyilvántartó szoftverben) a nyilvántartásaihoz. A „Nyilvántartás” → KGYF-NÉ adatszolgáltatás menüpontban válassza ki a megfelelő évet és negyedévet (2024. II. negyedév). Készítse el[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Felszámoló nem adott behajthatatlansági nyilatkozatot

Kérdés: A társaság 2025. 02. hóban kiállított egy számlát programhasználatról egy régebbi vevőjének (aki eddig fizetett), majd a vevő 2025. 05. hóban felszámolás alá került. A követelés friss, így értékvesztés nem került eddig elszámolásra. A társaság behajthatatlansági nyilatkozatot kér a felszámolótól, mivel a követelés kis összeg, és ezért nem éri meg a min. 20 E Ft nyilvántartásba vételi díjat megfizetni. A számviteli törvény szerinti behajthatatlan követelés miként számolható el a társasági adó, illetve a kiva rendszerében?
Részlet a válaszából: […] azokat az eseteket, amelyek bármelyike fennállása esetén a követelés behajthatatlan követelésnek minősül. A kérdésben leírtakból az következik, hogy a felszámoló nem adott írásbeli nyilatkozatot, hogy a követelésre nincs fedezet, mivel nem teljesítették a nyilvántartásba vételi díj – törvényben előírt – megfizetését.Ha a kérdés szerinti követelést – nem a számviteli törvény előírásainak megfelelő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Borravaló könyvelése

Kérdés: A bankkártyán keresztül vendéglátóegységnél kapott borravalót miként kell könyvelni, a borravaló beérkezését és kifizetését milyen módon kell a könyvekben rögzíteni? Lehetséges megoldások közül melyik a helyes?
1. A beérkező borravalót a K 479-en rögzíteni és kifizetéskor T 479-et csökkenteni, bizonylata a kapott borravalónak POS-terminálon külön gyűjtőben történő rögzítésekor, a borravaló kifizetésekor elég pénztárbizonylaton kiadni a dolgozónak vagy banki kivonaton utalás esetén, vagy
2. a beérkező borravalót K 96-ban kell rögzíteni a POS-terminálon beütött gyűjtő alapján, és a dolgozónak történő kifizetéskor T 55. személyi jellegű kifizetésként át kell futtatni a 471-en keresztül, és a bérjegyzéken is meg kell jeleníteni?
Részlet a válaszából: […] (árbevételének) és az ellenérték áfájának, továbbá a borravalónak (árbevételnek nem minősülő egyéb bevételnek) a fedezete. Így az eszközszámlához (a bankszámlához) három forrásszámla kapcsolódik (91-92, 467, 9645), amelyek között nincs (nem lehet) kötelezettség számla (mint az 1. megoldásnál).A vendég nem nevezi meg név szerint a vendéglátóegység azon dolgozóját, akinek a borravalót adja, a borravaló szétosztását a vendég „rábízza” az egység vezetőjére, és így a borravalók összesenjét ő osztja szét a dolgozók között, és ezáltal a cég az, amelyik adja a borravalót a vendégektől ilyen címen kapott összegből. Ezért sem minősíthető a borravaló címen kapott összeg a cégnél kötelezettségnek. Valójában a vendégek által a felszolgálóknak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés tagi kölcsönből

Kérdés: Adott egy cég, amelynek a tulajdonosa tagi határozatában 2025. 04. 15-én pótbefizetést rendel el a veszteségek fedezetére. A pótbefizetést egy korábban adott tagi kölcsönből kívánja teljesíteni. A tagikölcsön-befizetés 1000 euróban történt. A tagi kölcsön nyilvántartásba vételi árfolyama 409,84 forint volt. A pótbefizetés könyvviteli elszámolásának mi a szabályos menete, kontírozása?
Részlet a válaszából: […] kölcsönre kamatot is kikötöttek, akkor azt is el kell számolni.Könyvelés a tulajdonosnál az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján: az eredménytartalék terhére, az eszközmozgással egyidejűleg: T 413 – K 321 (Követelés az anyavállalattal szemben), 1000 euró a jogszabály szerinti árfolyamon. [A tagi kölcsönt eredetileg T 321 – K 386 tétellel kellett könyvelni!]Könyvelés a cégnél: T 386 – K 4792, a tagi kölcsön folyósításakor. A pótbefizetés könyvelése: az Szt. 38. §-ának (4) bekezdése szerint: T 321 – K 414, az eszközmozgással egyidejűleg, az átadónál kimutatott forintértékben. Mivel a 4792. számlán lévő, illetve a 321. számlára kerülő összeg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Leltárkülönbözet rendezése

Kérdés: Év végén kiderült, hogy tápgyártás alkalmával alapanyagcsere miatt leltárkülönbözet (mind hiány, mind többlet) alakult ki egyes alapanyagokat illetően. A pontos alapanyagcserékről nincs tudomásunk, csak sejtésünk van arról. Hogyan kell ezt év végén korrigálni, hogy a tényleges mennyiség és a nyilvántartás szerinti mennyiség egyezzen?
Részlet a válaszából: […] kell egyeznie. Ehhez a nyilvántartás szerinti mennyiséget a ténylegesre kell helyesbíteni – a csere feltételezésével – az anyagköltséggel szemben, azaz a többlet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Folyósított támogatás visszafizetése

Kérdés: Adott egy kft., amely GINOP támogatást vett igénybe. Az igényelt összeget folyósították, a beruházás meg is valósult. Nem sokkal később egy pályázati ellenőrzés során szabálysértést állapítottak meg, amely miatt elképzelhető (nem teljesen biztos), hogy a folyósított támogatást vissza kell fizetni. Ez az információ a mérlegkészítés időpontja előtt már kiderült. Ebben az esetben a támogatást nyilvántartásba kell venni halasztott bevételként, és el kell kezdeni az értékcsökkenés elszámolásával arányos feloldást? Vagy mivel nem tudunk megbizonyosodni arról, hogy ez valóban vissza nem térítendő támogatás, így a kötelezettségek között kell nyilvántartani bevétel elszámolása nélkül?
Részlet a válaszából: […] beruházás megvalósulása előtt a támogatott rendelkezésére bocsátja a támogató, nem számolható el kapott támogatásként, csak támogatási előlegként mutatható ki: T 384 – K 4794.A kérdésben leírtakból az következik, hogy a folyósított támogatás felhasználása utáni jóváhagyása még nem történt meg. Feltételezhetően a jóváhagyást megelőző ellenőrzés történt, amely szabálytalanságot állapított meg. Ez már tény, és így lehet, hogy a folyósított támogatást vissza kell fizetni (részben vagy egészen). Ezért a végleges döntés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó beszerzése támogatásból

Kérdés: Egyéni vállalkozó elektromos autó beszerzését tervezi. Erre HEE RRF-REP-10.10.1-24 pályázaton 4.000.000 Ft támogatást kapott.
− Hogyan kell egyéni vállalkozónál elszámolni ezt a támogatást?
− A korábbi években képzett fejlesztési tartalékot felhasználhatja-e ezen elektromos személyautó beszerzésére?
− Egyéni vállalkozó hogyan számolja el az amortizációt erre az eszközre?
Részlet a válaszából: […] eszköz üzembe helyezésének időpontjában értékcsökkenési leírásként kell elszámolni. Így a kérdésben szereplő esetben a kapott 4 millió Ft minősül bevételnek, de ezzel párhuzamosan ezt a 4 millió Ft-ot értékcsökkenésként kell elszámolni.2. A korábbi években képzett fejlesztési tartalék felhasználható az elektromos személyautó beszerzésére is, ha a személyautó kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, de csak a 4 millió forinttal csökkentett összegben, tekintettel arra, hogy ez a rész ingyenes szerzésnek minősíthető. A személygépkocsi akkor minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, ha az egyéni vállalkozó személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytat, és más célra részben sem használja az elektromos személyautót, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.3. Az egyéni vállalkozó a kizárólag üzemi célt szolgáló elektromos személyautó állami támogatással és a fejlesztési tartalék felhasználásával csökkentett beszerzési ára erejéig számolhat el 20%-os[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Többes munkaviszony létesítése

Kérdés: A betéti társaság beltagja a bt.-ben munkaviszonyban látja el a feladatait napi 8 órában. A továbbiakban más cégnél szeretne elhelyezkedni 8 órás munkaviszonyban. A bt.-ben hogyan alakul a munkaviszonya, kell-e neki munkabért megállapítani, vagy díjazás nélkül látja el a teendőit?
Részlet a válaszából: […] esetén a dolgozóra irányadó minimálbért vagy garantált bérminimumot meg kell kapnia. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a másik munkaviszonyában is kap munkabért.A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy a munkavállalónak a szabadság párhuzamos munkaviszony esetén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár. Nem lehet a szabadságokat összeszámítani a munkaviszonyok között. Így előfordulhat, hogy a dolgozó az egyik munkahelyén a szabadságát tölti, és ugyanekkor a másik munkahelyén dolgozik. Szintén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár a betegszabadság és a táppénz is.Figyelembe kell venni viszont például, hogy:A munkavállalónak be kell jelenteni a munkáltatónak, hogy további munkaviszonyt kíván létesíteni.Ha a munkavállaló a munkaviszonyával párhuzamosan egy olyan másik munkáltatónál kíván[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Átalakulás, vagyonmérleg-tervezet, könyvvizsgálat

Kérdés: Két társaság összeolvadását tervezi. Az átértékelés lehetőségével nem szeretnének élni. Egyik sem kötelezett jogszabály szerint könyvvizsgálatra. Egyikük önként, tulajdonosi döntés alapján mégis választott könyvvizsgálót, mely a cégjegyzékbe is bejegyzésre került. A 2024. évi beszámoló közzététele késedelmes, június 30-ig sem fog megtörténni, főleg a könyvvizsgálat csúszása miatt. A társaságok azonban szeretnének 2025. 06. 30-ig átalakulási tervet készíteni, amelyhez 2024. 12. 31-i dátumú vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet készülne. Nem a 2024. évi végleges, auditált beszámolót vennék ehhez alapul, hanem a még nem auditált, aktuális 2024. 12. 31-i adatokat. Kötelező-e a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket is könyvvizsgálni, abban az esetben is, ha a társaság nem jogszabályi kötelezettség miatt, de választott könyvvizsgálót? Vagy ez esetben a tervezeteket nem szükséges könyvvizsgálóval ellenőriztetni?
A kérdéshez kapcsolódóan hivatkozik az átalakulási törvény 4. §-ának (6) bekezdésére: akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló, jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Készíthet-e 2024. 12. 31-i aktuális adatok alapján az átalakuláshoz vagyonmérleg-tervezetet a társaság, ha az még nincs könyvvizsgálóval ellenőrizve, és ez alapján benyújthatja 2025. 06. 30-ig az átalakulási tervet?
Az átalakulási törvény 4. §-ának (3) bekezdése csak lehetőségként említi, hogy vagyonmérleg-tervezetként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható. De ezenkívül más évközi zárás alapján sem tilos az átalakulást megindítani. Az átalakulási törvényben a főszabály az, hogy 3 hónapnál nem régebbi fordulónapi tervezet fogadható el [idézi a 6. § (1) bekezdését és a kivételt jelentő 4. § (3) bekezdését]. A kivételnek nem felel meg a társaság, mivel 2025. 06. 30-ig nem lesz közzétett beszámolója.
Idézi az átalakulási törvény 8. §-ának (1) bekezdését is: a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet szerepelhet. Ez alapján elfogadható a nem auditált 2024. 12. 31-i beszámoló is a tervezet alapjaként?
Részlet a válaszából: […] vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni...”Ezen előírás alapján az üzleti év bármely napjára elkészíthető a vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezet (nem kötődik a mérlegfordulónaphoz), természetesen az éves (az egyszerűsített éves) beszámoló mérlege elkészítésére vonatkozó, kötelező előírások szerint.A számviteli előírások ismeretében nyilvánvaló, hogy értelmetlen 2024. 12. 31-i könyvviteli adatok alapján vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet készíteni, a legfőbb szervvel (szervekkel) elfogadtatni, ha egyébként ugyanezen mérlegfordulónappal a számviteli törvény szerinti éves, egyszerűsített éves beszámolót (annak a mérlegét) is el kell készíteni, el kell fogadtatni, a megbízott könyvvizsgálóval ellenőriztetni.Az Szt. 136. §-ának (9) bekezdése alapján „...a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet, a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet, a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni az átalakulási törvény alapján.Az átalakulási törvény – Ön által is hivatkozott – 4. §-ának (6) bekezdése alapján könyvvizsgálóval akkor kell ellenőriztetni, ha a számviteli törvény előírásai alapján az átalakuló jogi személy könyvvizsgálatra kötelezett.A megkeresés szerint az összeolvadó társaságok egyike sem kötelezett könyvvizsgálatra, de az egyik cégnél a tulajdonos döntése alapján választottak könyvvizsgálót. Nyilvánvaló a kérdés, hogy ez kötelező könyvvizsgálatnak minősül-e? (A válasz előtt egy megjegyzés: az összeolvadással létrejövő társaságnak is kell vagyonmérleg-tervezetet készítenie, tehát az összeolvadás utáni adatokat is figyelembe kell venni a kötelező könyvvizsgálat kérdésében. Nem lehet, hogy a két átalakuló társaságnál nem kötelező, az összeolvadással létrejövőnél pedig kötelező!)Visszatérve a kérdésre. Az Szt. 155. §-a (2) bekezdésének előírásából az következik, ha nem kötelező a könyvvizsgálat, de a vállalkozó úgy dönt, hogy a beszámoló könyvvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg, akkor a könyvvizsgáló a kötelező könyvvizsgálat szabályai szerint köteles eljárni. Ezáltal a megbízás alapján lefolytatott könyvvizsgálat is[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítésigazolással kapcsolatos követelmények

Kérdés: Teljesítésigazolással kapcsolatban kérdezem: a megrendelő által kiállított teljesítésigazolást mindkét félnek kötelezően alá kell-e írnia? Törvényi hivatkozást erre vonatkozóan nem találtam, de a számviteli törvény 29. § (1) bekezdése és 72. § (2) pontja, az áfatörvény 163. § (2) pontja alapján egy későbbi jogvita miatt célszerű lehet. A megrendelő a teljesítésigazolás kiállításával és aláírásával elfogadja a teljesítést, a vállalkozó pedig aláírásával tudomásul veszi azt, így határidőn belül számlázni tud. Szeretném megkérdezni továbbá, hogy szükséges-e az eredeti aláírt teljesítésigazolás, vagy elfogadható az, ha az általunk aláírt teljesítésigazolást elektronikusan aláírjuk, de a partner csak kézzel ír alá, és azt e-mailen küldi meg részünkre (a postai költséget megspórolva)? A legtöbb partner már elektronikus számlát állít ki, és külön postai úton küldi meg hozzá az eredeti, aláírt teljesítésigazolást. Szükség van-e erre, vagy elfogadható az e-mailen megküldött, általa kézzel aláírt teljesítésigazolás is? Mindkét esetben kérdezném, akkor is, amikor mi vagyunk a megbízók és mi állítjuk ki a teljesítésigazolást, vagy amikor mi vagyunk a megbízottak, és részünkre küldik meg a teljesítésigazolást.
Részlet a válaszából: […] megrendelő részéről nem teljesültek). Ebben az esetben a vállalkozónak az elvégzett szolgáltatások, átadott termékek közvetlen költségeit, illetve bekerülési értékét saját termelésű vagy vásárolt készletként készletre kell vennie. Amennyiben a megrendelő a teljesítést elfogadja, de részben vitatja, hogy az nem a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően történt, akkor csak a megrendelő által elfogadott összeget lehet számlázni, árbevételként elszámolni.Hogy a szerződés szerinti teljesítés mikor következik be, az a szerződő felek megállapodásán alapul. Így például megállapodhatnak abban is, hogy a szerződés szerinti teljesítés a megrendelő által kiállított teljesítésigazolással valósul meg. Szintén a szerződő felek megállapodása az is, hogy a teljesítésigazolás egyoldalú vagy kétoldalú jognyilatkozattal érvényes. Egyoldalú jognyilatkozat esetében a megrendelő írja alá a teljesítésigazolást, kétoldalú jognyilatkozat esetében pedig mindkét fél. A megrendelő által kiállított teljesítésigazolás azonban számviteli bizonylat lesz, így el kell dönteni, hogy az elektronikus bizonylat vagy papíralapú bizonylat lesz. Amennyiben mind a két fél aláírásában állapodtak meg, akkor a teljesítésigazolást mind a két fél vagy elektronikusan írja alá, vagy mind a két fél kézzel (azaz vegyes megoldás nem elfogadható). Minden esetben az eredetiben aláírt példányt kell megőrizni.Az elektronikus formában kiállított bizonylatot a számviteli törvény 169. § (5) bekezdése alapján – az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a számviteli törvény 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni. Oly módon kell ezt megtenni, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, kizárva az utólagos módosítás lehetőségét.A digitális archiválás szabályait a digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet (a továbbiakban: archiválási rendelet) tartalmazza. Az archiválási rendelet értelmében nincs akadálya annak, hogy az elektronikus bizonylatokat az archiválási rendelet 5. § szerinti elektronikus aláírással ellátva őrizzék meg, betartva az archiválási rendelet 3. § szerinti feltételét. Eszerint a megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentum megőrzése olyan módon történjen, amely védi az elektronikus dokumentumot a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4