Ázsiós tőkeemelés könyvelése

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnak és a társaság tulajdonosának a következő esetekben? Jegyzett tőke emelése: 1000 egység, ázsió 2000 egység. Döntés az ázsiós tőkeemelésről: 2024. 12. 18. A Cégbíróság bejegyzési időpontja: 2025. 02. 15. A tőkeemelés összegének átutalása: 2025. 02. 01. A társaság és a tulajdonos mérlegzárási időpontja egyaránt 2025. január 31. Kérem válaszukban a számviteli törvény vonatkozó paragrafusait is szíveskedjenek megadni!
Részlet a válaszából: […] könyvelni: T 384 – K 355, az átutalás napjával.Ázsióval történő jegyzett tőke esetén, a jegyzett tőkét meghaladó ázsió összegét (a jegyzési érték és a névérték különbözetét) az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni, az Szt. 36. §-a (3) bekezdése szerint a cégbejegyzés időpontjával történik akkor is, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően történt. A kérdés szerint az ázsió átutalása is 2025. 02. 01. napjával, tehát a jegyzett tőke emelését megelőzően történt, ezért az átutalt 2000 egységet az érintett társaságnál kötelezettségként kell kimutatni (T 384 – K 4792), majd a cégjegyzékbe történt jegyzett-tőke-emelés bejegyzésének időpontjával, 2025. 02. 15-ével kell a tőketartalék javára könyvelni (T 4792 – K 412).Egyszerűbb a könyvelés a tulajdonos társaságnál. A tőkeemelésre szánt összeget is, az ázsiót is akkor kell könyvelni, amikor az összeg átutalásra kerül. Eltérés van azonban abból adódóan, hogy az átutalás a tőkeemeléssel érintett társaságnál a jegyzett-tőke-emelést a cégbíróságon a cégjegyzékbe bejegyezték-e vagy sem. Ez egyébként a 36. § hivatkozott előírásaiból következik. (Nyilvánvaló, hogy addig nem beszélhetünk befektetésről, amíg a befektetés a cégbíróságon a cégjegyzékben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt földterületen telkek kialakítása

Kérdés: A vállalkozás földterületet vásárol, amelyen több építési telket alakít ki, amelyek egy részét értékesíti, másik részén pedig lakásokat, társasházat (lakóparkot) épít, amelyeket később értékesít. A telkek felosztása megtörtént. 35 db helyrajzi számon nyilvántartott telek jött létre, magánút, társasházi telek, lakóház besorolással. A telkek nem közművesítettek. A kérdező a már elvégzett munkákat 11 címszó alatt sorolta fel (amelyeket az ismétlés elkerülése érdekében a válasznál ismertetünk).
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?
Részlet a válaszából: […] fizetett egyéb összegeket) is az egyes telkek között megosztani. Legalább 35 helyrajzi számon nyilvántartott telek lesz a főkönyvi nyilvántartásban, amelyek nyilvántartás szerinti értéke – az eddigiek alapján – a telek bekerülési értéke, a telekmegosztással összefüggően felmerült költségek adott telekre jutó hányada, esetleg a telekhez kapcsolódó többletköltségek.2. Vízjogi eljárás engedélyezése, feltételezhetően a vásárolt földterület egészével függ össze, ezért a vízjogi eljárás engedélyezésével kapcsolatosan felmerülő költségeket a telekmegosztással kapcsolatos beruházási költségek között indokolt – azok felosztása előtt – számításba venni.3. Csapadékcsatorna kitűzése.Mivel a csapadék elvezetésére szolgáló csatornát majd egyéb építményként kell kimutatni, a csapadékcsatorna kitűzésével kapcsolatosan felmerülő költségeket beruházásként kell elszámolni, a beruházások között elkülönítetten kell kimutatni mindaddig, amíg a csatorna el nem készül, majd a csapadékcsatorna bekerülési értékét fogja növelni.4. Lakópark területén építési és társasházi telkek infrastruktúrájához szükséges közművezetékek, víz- és szennyvízcsatorna-hálózat elkészítése.A felmerülő költségek elszámolásánál abból kell kiindulni, hogy a lakóépületen kívüli közművezetékeket (víz-, villany-, gázhálózatot), a szennyvízcsatorna-hálózatot megépítése után az ezen hálózatot működtető cégnek tárgyi eszközként kell majd átadni. Ezért az ezek bekerülésével kapcsolatos költségeket is közművenként külön-külön kell nyilvántartani. Ehhez az szükséges, hogy már a felmerülő költségeket is elkülönítetten kell a beruházások között kimutatni, gyűjteni mindaddig, amíg azok üzemképes állapotban az üzemeltetőnek nem adhatók át.5. ÉMÁSZ áramhálózati kft. csatlakozási díj.A számviteli előírások szerint a tárgyi eszközök között elkülönítetten kell kimutatni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, így a csatlakozási díjat is, természetesen telkenként. Az ÉMÁSZ tájékoztatását kell kérni ahhoz, hogy a csatlakozási díjat mely telkek figyelembevételével számította fel, illetve a jövőben megépítésre kerülő épületeket mikor, mikortól veszi számításba az újabb csatlakozási díj megállapításánál. Ez utóbbiak a csatlakozási díj – telkenkénti – értékcsökkenési leírása elszámolásánál, esetleg a telek későbbi értékesítésénél fontosak.6. Lakóutcák, parkoló, út, gázellátás, víz-, szennyvízellátás engedélyezésének egyesített tervei:– az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket a 4. pont szerinti közművek bekerülési költségei között indokolt számításba venni, elsődlegesen beruházási ráfordításként elszámolni.7. Útépítési engedély (magánút).A lakóutcák megépítésével egyidejűleg vagy egyéb módon megépített utak költségeit is elkülönítetten kell kimutatni a beruházási számlán, addig nem lehet magánútról beszélni, amíg az üzemkész állapotban nincsen, és térítés nélkül a magánutat üzemeltetők rendelkezésére nem bocsátották. Így az útépítési engedélyezéssel kapcsolatos költségek is az útépítés költségébe tartoznak, azaz beruházásként számolandók el.8. Telkek (helyrajzi számonként) kerítésének elkészítése,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:

Követelés engedményezése ingyenesen

Kérdés: Adott egy „Eladó” Kft., egy „Vevő” Kft. és egy „Társaság” Kft. Az „Eladó” Kft. 5000 E Ft-os részesedéssel rendelkezik a „Társaság” Kft.-ben (mely üzletrész alapítás útján került a tulajdonába, mely 100%-os tulajdonjogot biztosít részére), továbbá kölcsönt adott 100.000 E Ft értékben. Ezen 100%-os (és 5000 E Ft-os névértékű) üzletrészt és a 100.000 E Ft kölcsönt a „Vevő” Kft. megvásárolja 5000 E Ft értéken az „Eladó” Kft.-től, mely szerint a „Vevő” Kft. az üzletrészt és a kölcsönkövetelésre jogosító hitelviszonyt megtestesítő jogokat a meghatározott 5000 E Ft értéken megvásárolja (tehát a szerződésben nincs kikötve, hogy az üzletrész és a követelés milyen értéket képvisel az 5000 E Ft értékből). Az adásvételi szerződés szerint a kölcsönkövetelést az „Eladó” Kft. a jelen szerződéssel kifejezetten és visszavonhatatlanul „Vevő” Kft.-re engedményezi. A szerződés vételár meghatározása pontjában az szerepel, hogy „Felek megállapodnak abban, hogy az üzletrész vételára 5000 E Ft”. A három társaság egymásnak a Tao-tv. alapján kapcsolt vállalkozása. „Eladó” Kft. időközben megszűnt (2018-ban). Az első kérdésünk az, hogy a „Vevő” Kft. esetében hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Véleményünk szerint a részesedés bekerülési értéke 5000 E Ft lesz, és a követelést csak a 0-s számlaosztályban mutatja ki. Amikor a követelésre befolyik az összeg, akkor a vásárolt követelésre befolyt összeget a számviteli törvény 84. § (7) bekezdésének m) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. A második kérdésünk, hogy mi a helyzet akkor, ha a „Vevő” Kft. konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, és a „Társaság” Kft.-t bevonja a konszolidálásba? Ez esetben a konszolidáció hogyan fog kinézni, ha a „Vevő” Kft. könyveiben 0 E Ft szerepel a követelések között, a „Társaság” Kft. könyveiben pedig 100.000 E Ft a kötelezettségek között?
Részlet a válaszából: […] követelés névértéke –, a 0. Nyilvántartási Számlák számlaosztályban kell nyilvántartásba vennie.A számviteli törvény előírása alapján a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott eszközöket is értékkel ki kell mutatni a könyvekben és a mérlegben.Mivel a „Vevő” Kft. ingyen szerezte meg a követelést, ezért a térítés nélkül kapott követelés állományba vételét az átadás-átvétel időpontjával piaci értéken a pénzügyi műveletek egyéb bevételével szemben állományba kell venni. Piaci érték ebben az esetben a várható befolyási összeg. A számviteli törvény 45. §-a (1) bekezdés c) pontjának az előírása alapján a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt térítés nélkül kapott eszközök értékét, majd az így kimutatott halasztott bevétel összegét – a számviteli törvény 45. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján – a térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Ennek megfelelően az elhatárolt bevételt akkor kell feloldani, ha például a követelésre értékvesztést számolnak el, illetve a követelést behajthatatlan követelésként kivezetik a könyvekből, vagy ha a követelés valamilyen más jogcímen kikerül a könyvekből (engedményezik, apportálják, térítés nélkül átadják stb.). A mindenkor elszámolt veszteség összegével azonos összegben kell a bevételt feloldani, így az eredményhatásnak minden esetben nullának kell lennie. A számviteli törvény hivatkozott előírásainak következménye, hogy a térítés nélkül kapott követelések ugyan a könyvekben és a mérlegben értékkel kimutatásra kerülnek, azonban az állományba vételnek eredményhatása nem lehet. Az elhatárolt bevételt ugyanolyan bevételként kell feloldani, amilyen bevételből az időbeli elhatárolás alá került.A vásárolt követelés pénzügyi rendezésekor az adós által fizetett összeggel az egyéb követelés összegét kell csökkenteni, és ezzel egyidejűleg a 0. Nyilvántartási Számlák számlaosztályban nyilvántartott követelés összegét is módosítani kell.A vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladóan kapott összeget a számviteli törvény 84. §-a (7) bekezdés m) pontjának az előírása alapján a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni. Mindaddig, amíg a vásárolt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanfelújítás költségeinek beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: Egy alanyi áfamentes közhasznú egyesület 2024-ben bérbe vett egy ingatlant határozatlan időre havi 250 E Ft bérleti díj mellett egy szervezettől. A bérleti szerződésben a felújításra vonatkozóan külön megállapodtak, mely szerint a bérbevevő 12 M Ft értékben felújítást végez. A bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségébe beszámíthatja ezt oly módon, hogy bérlőnek a havi bérleti díjat nem kell ténylegesen megfizetnie a bérbeadó számára mindaddig, ameddig az esedékes bérleti díjak összege a beszámítás összegét el nem éri? Amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, mielőtt a beszámítási összeget az addig esedékes bérleti díjak összege elérné, úgy a beszámítási összegből fennmaradó hátralék megtérítésére a bérlő nem jogosult. A felújítás 2024-ben megtörtént. Az ingatlan még nem került üzembe helyezésre, mivel további felújításra van szükség (pl. mosdó kialakítása), melyre várhatóan 2025-ben kerül sor. A felújítást a bérbevevő kapott támogatásból valósította meg. A teljes felújítás értéke 14 M Ft volt. A támogatási szerződésben az szerepel, hogy a beruházással létrehozott, felújított vagyon a megvalósítási időszak végétől számított öt éven belül az általános szerződési feltételeknek megfelelően nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe, vagy más használatába, vagy hasznosítható a támogatási céltól eltérő módon.
A bérbe vevő egyesületnél egyelőre az első öt évre látszik a fenntarthatóság.
A kérdéseink:
1. A bérbe vevő egyesületnél hogyan könyveljük helyesen a fenti gazdasági eseményeket, a felújítást, aktiválást, a havi bérleti díjakat, továbbá a beszámításokat?
2. A bérbe vevő egyesületnél, ha a felújítást idegen ingatlanon végzett felújításként kell nyilvántartani, az értékcsökkenésnél alapvetően a fenntartási időhöz igazodnánk. Ez helyes megoldás, vagy más szempontra is figyelnünk kellene?
3. Szükséges-e kiszámlázni a bérbeadó felé a felújítás összegét? Ha igen, melyik időpontban és milyen jogcímen kell a számlákat kiállítani?
4. Amennyiben a bérleti jogviszony a beszámítási összeg előtt véget érne, hogyan helyes a könyvelésben ezt kezelni?
5. A felújításon túl 1 M Ft értékben konyhabútort építettek be, mely szintén a támogatásból valósult meg. Ez a felújításhoz hasonlóan könyvelendő, és az értékcsökkenése is aszerint történhet?
6. A bérbeadónál hogyan kell helyesen könyvelni a fenti eseményeket: felújítás, bérleti díjak, beszámítások, bérleti jogviszony idő előtti megszűnése?
Részlet a válaszából: […] bérbeadónál a bérlővel szembeni követelését a bérlővel szembeni kötelezettség összegébe beszámítja (T 45 – K 311), a beszámított összegben megszűnik, illetve csökken a követelés is, a kötelezettég is.A bérbevevőnél a felé számlázott bérleti díjat költségként számolja el, és kötelezettségként mutatja ki (T 52 – K454), a bérbeadó felé számlázott felújítási költséget (T 311 – K 91-92, 467) pedig követelésként szerepelteti. Ezt követően jöhet a beszámítás! (T 454 – K 311.)Ha időközben megszűnne a bérleti jogviszony, és a bérbeadó előbbiek szerinti kötelezettsége meghaladja a bérbevevővel szembeni követelését (nem került teljes összegében beszámításra), akkor a különbözetként mutatkozó összeget a bérbevevő elengedi (a bérbevevőnél elengedett követelés, a bérbeadónál elengedett kötelezettség), egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként számolja el a bérlő, illetve a bérbeadó, és viselik az elengedés jogkövetkezményeit.Beszámítás esetében a támogatásként kapott pénzösszeg a bérbevevőnél legfeljebb finanszírozza a felújítás során felmerült és még továbbszámlázásra nem került költségeket, amíg azok beszámításra nem kerültek. Szabályszerű eljárás keretében a fel nem használt támogatást vissza kell fizetni. Továbbszámlázott felújítást nem lehet támogatott felújításként kezelni.A külön kérdésekre a válasz:Abban az esetben, ha szabályszerűnek minősíthető a kérdés szerinti beszámítás, annak a könyvelési tételeit már bemutattuk. Ha nem tekinthető szabályszerűnek a beszámítás, akkor nem beszélhetünk beszámításról. Ez utóbbi esetben:– a bérbeadónak számláznia kell a bérleti díjat, a bérbevevőnek pedig költségként kell kimutatnia,– a bérbevevő a felújítással kapcsolatos ráfordításokat bérbe vett ingatlanon végzett felújításként könyveli elsődlegesen, a rendeltetésszerű használatbavételkor átvezeti az ingatlanok közé (T 162 – K 454 és T 123 – K 162), és megkezdi a terv szerinti értékcsökkenési leírásának az elszámolását,– az értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdésének a figyelembevétele mellett, elsősorban az ingatlan hasznos élettartama függvényében (vitatható az ötéves fenntarthatóság mint hasznos élettartam). Csak akkor kell a bérbeadó felé számlázni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.
Kapcsolódó címkék:  

Tartozásátvállalás következményei

Kérdés: A Számviteli Levelek 523. számában (2025. 04. 10.) a 9874. sorszám alatt megjelent kérdésre adott válaszban leírt lehetőségek közül, ha a „B” cég kiegyenlíti „A” cég kötelezettségeit a válaszban leírt módon, a Tao-tv. szerint növelő és csökkentő korrekciókon kívül más teendő nincs? A válaszban utaltak arra, hogy a tartozásátvállalás következményei a végleges pénzeszközátadással megegyeznek. Ez mit jelent pontosan ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének elszámolása egyéb ráfordításként: T 8644 – K 43-47;– halasztott ráfordításkénti időbeli elhatárolása – a tartozásátvállalás időszakában – a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegében: T 3931 – K 8644;– az átvállalt kötelezettség pénzügyi rendezése: T 43-47 – K 384;– az időbeli elhatárolás megszüntetése az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően: T 8644 – K 3931.Tartozásátvállalás során annál, akitől a kötelezettséget átvállalták, a kötelezettség átvállalása:– az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének könyvelése, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik: T 43-47 – K 9644;– ha az átvállalt kötelezettséghez immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés beszerzése kapcsolódik, az átvállalt tartozás könyvelése: T 43-47 – K 9644, de– az egyéb bevételként elszámolt összeget halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköznek legfeljebb a könyv szerinti értékének összegéig: T 9644 – K 4832;– az időbeli elhatárolás megszüntetése az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor: T 4832 – K 9644.Véglegesen átadott pénzeszközök az átadónál:– a visszafizetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
Kapcsolódó címke:

Szállítmányozási szolgáltatás áfája

Kérdés: Egy belföldi (magyarországi) adóalany szállítmányozási szolgáltatást (áruszállítási szolgáltatás közvetítést) végez közösségi adóalany részére. A szállítmányozás útvonala harmadik országból az Európai Unió területére történik tengeren és közúton, azaz az áru a szállítmányozás során harmadik országból egy EU-tagállamba érkezik. A számlát a szállítmányozásról a magyarországi adóalany állítja ki a közösségi adóalanynak. A belföldi adóalany a szállítmányozási szolgáltatást megszervezi a vevő részére, de nem közvetlenül nyújtja azt, azonban közvetlenül annak a vevőnek, aki a megrendelője a szállítmányozásnak. A magyarországi adóalany által kiszámlázott szállítmányozási díjak a vámoláskor beépülnek a közösségi adóalany vámalapjába. Milyen áfatartalommal kell a magyar adóalanynak a szállítmányozási szolgáltatásról kiállítania a számlát a közösségi vevője felé? Milyen dokumentumok szükségesek a számla kiállításához? Mely EU-s előírásokat és magyar jogszabályokat, azok mely paragrafusait kell figyelembe venni a számla kiállításakor? A NAV Online adatszolgáltatásban melyik NAV áfakódon kell megjelennie ezeknek az ügyleteknek?
Részlet a válaszából: […] Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany felé nyújtott szolgáltatással összefüggésben belföldön adófizetési kötelezettség nem terheli, az ügyletről az Áfa-tv. hatályán kívüli megjelöléssel szükséges a számlát kiállítania, áfa felszámítása nélkül.Az Áfa-tv. 159. § (2) bekezdése szerint ugyanis az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha belföldön kívül, a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybe vevője. Az Áfa-tv. 178. § (1) bekezdése pedig rögzíti, hogy minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illetőleg akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott, valamint a birtokában levő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okiratot legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Ezáltal az adóalany köteles valamennyi olyan dokumentumot (például szerződéseket, teljesítésigazolást) megőrizni, amelyek az adókötelezettségei megállapításához szükségesek, ezek azonban nem képezik a számlázás feltételét, a számlát ugyanis az ügylet teljesítésénél fogva szükséges kibocsátani.A korábbiakban kifejtetteknek megfelelően az adókötelezettségekre azon tagállam szabályait kell alkalmazni, ahol a teljesítés helye van, ugyanakkor az Áfa-tv. 158/A. § (2) bekezdése alapján a számlázásra a belföldi szabályok irányadók, ugyanis a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Leltározás során megállapított többlet

Kérdés: A 2024. évi leltározás során többletet állapítottak meg cégünk terménykészlete esetében. A fellelt készlet értékesítésére 2025-ben kerül sor. 2024. évben a fellelt készletet piaci értéken állományba vettük, és egyéb bevételt számoltunk el. Az egyéb bevételt a fellelt készlettel kapcsolatban el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] termelésű készlet többletének a könyvelése, készletre vétele: T 251 – K 581; a vásárolt anyag, áruk többletének könyvelése: T 211, 261 – K 964. Ez utóbbit az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint kell egyéb bevételként kimutatni, de azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Kérdésére a válasz az, hogy csak akkor egyéb bevétel, ha a többlet vásárolt anyagnak, árunak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:

Üzembe nem helyezett könyvelőprogram könyvelése

Kérdés: Cégünk részére egy könyvelőprogramot számláznak szerződés szerint több ütemben. Részteljesítéssel 2024-re történt már számlázás, de a könyvelőprogramot csak 2025-től kezdjük el használni. A 2024. évre vonatkozóan a könyvelőprogrammal – mint immateriális jószággal – kapcsolatban számlázott érték könyvelhető a 16. beruházási számlára?
Részlet a válaszából: […] szerzővel, a készítővel, a tulajdonosával kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően – jellemzően szellemi termék, illetve mint szellemi termék felhasználási joga (vagyoni értékű jog) az immateriális javak közé tartozik, és már a beszerzés időszakában – részteljesítéskor – is az immateriális javak között vagyoni értékű jogként, illetve[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózónál kamattámogatás

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó a 39/2011. (V. 18.) VM rendelet alapján kamat-, kezességi támogatásban részesül, a támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozik. Az igazolást a MÁK küldi meg. Bankszámlakivonaton csak a kamatterhelés jelenik meg, a hitel alszámlán van feltüntetve a támogatás folyósítása, lehívása. A bank negyedév végén vonja le a hitelkamatot. A támogatás milyen bevétele lesz az egyéni vállalkozónak, átalányadózóként?
Részlet a válaszából: […] útmutatója szerint a bevételek számbavétele a támogatásokra vonatkozó eltérő szabályra is figyelemmel történhet. A támogatás összegéből az a rész, amit az egyéni vállalkozó költségei fedezetére vagy fejlesztési célra kapott, vagy amit nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatásként folyósítottak, nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem (24SZJA-A lap 7. sor) megállapítására irányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni. Ugyanakkor a támogatás összege megemeli az átalányadózás alkalmazási feltételéül rendelt bevételi értékhatárt.Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatásnak csak az a része számít az adóévben megszerzett bevételnek, amit a magánszemély költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt a támogatásból fedezett kiadásaira. Ha a támogatást a magánszemély a megadott határidőig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kamat- és kezelésiköltség-támogatás lízingnél

Kérdés: Egy kft. Széchenyi Lízing Go konstrukció keretén belül zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. A lízinget finanszírozó cég által felszámított kamatra és kezelési költségre az 1368/21. (VI. 10.) Korm. határozat alapján a kft.-t állami kamat- és kezelésiköltség-támogatás illeti meg. A kft.-ben kamatra (T871), illetve kezelési költségre (T532) a lízingcég által a havi értesítőkön szereplő teljes kamat-, ill. kezelési költséget könyveljük a lízinggel mint kötelezettséggel szemben (K449), az állami támogatásokat pedig kötelezettségcsökkentő tételként egyéb bevételre (T449 – K967). (Ezek „Előlegezett kamat-, illetve kezelésiköltség-támogatás”-ként kerülnek feltüntetésre a havi értesítő mellékletében.) A lízingbe adó pénzügyi társaság felé a törlesztendő tőkével együtt a csökkentett kamat- és kezelési költség kerül megfizetésre, miközben a fizetési értesítőjükön mindig a teljes összeg szerepel, a fentiekben részletezett támogatásokat pedig csatolt mellékletekben vezetik le, és ott tüntetik föl az aktuálisan fizetendő összeget is. Helyes-e így a könyvelésünk? Vagy eleve a ténylegesen, tehát a támogatásokkal csökkentett fizetendő kamatot, ill. kezelési költséget kell T871-re és T532-re könyvelni? (A havi mellékletekben fizetendő nettó kamatot és kezelési költséget is külön oszlopban szerepeltetik.)
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?
Részlet a válaszából: […] ismerte a lízinggel kapcsolatos elszámolási szabályokat.A lízingbe vételt már bemutattuk. A lízingbe vevő a lízinget finanszírozó cégnek (a lízingbe adónak) számla alapján lízingdíjat fizet, jellemzően havonta, amely két részből tevődik össze: egyik eleme a törlesztőrészlet, a másik eleme pedig a kamat (kezelésiköltség-része nincs!!, még akkor sem, ha kezelésiköltség-támogatást is kap).A törlesztőrészlettel a hosszú lejáratú kötelezettséget kell csökkenteni: T 448 – K 454, a kamatot pedig kamatként kell könyvelni: T 873 – K 454. (Kezelési költség nem lehet, ezért tehát azt könyvelni sem lehet!)A lízingcég által feltüntetett kezelési költség – feltételezzük, hogy – a törlesztőrészlet lehetne, de törlesztőrészletről nincs szó!A lízingbe adónak tehát– a havonta törlesztendő részletet és– az esedékes kamatot kell közölnie,a kft.-nek pedig megfizetnie. A kezelési költség lízing esetében értelmezhetetlen. Mivel a lízingbe adó pénzügyi társaság, elképzelhető, hogy külön kezelési költséget is felszámít, amit bankköltségként indokolt elszámolni (T 532), de külön kell kezelni.A kapott támogatást, amennyiben az kamattámogatás is, és bankköltségnek minősülő kezelésiköltség-támogatás is, akkor nem kell megbontani, egy összegben könyvelendő, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolandó, az időbeli elhatárolást a kamat és a kezelési költség egészéhez viszonyított arányban kell megszüntetni.Egyéb esetben külön kell kimutatni a kamattámogatást, illetve az egyéb támogatást, mindkét összeget időbelileg elhatárolni, az elhatárolást pedig költség-, illetve ráfordításarányosan megszüntetni, feltételezhetően a lízing időtartama alatt.Összefoglalóan: Helytelen a könyvelésük! Egyrészt azért, mert a zárt végű lízing keretében könyvelendő tételek lényeges elemeinek a könyvelése hiányzik (beszerzés, törlesztés, aktiválás), másrészt a lízinggel kapcsolatosan könyvelt tételek gazdasági tartalma nincs meghatározva, nem utolsósorban azért, mert a támogatás elszámolása hiányzik, vagy jogszabályellenes.A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint akkor csökkenthető az adóalap a lízingelt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
10