58 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] (árbevételének) és az ellenérték áfájának, továbbá a borravalónak (árbevételnek nem minősülő egyéb bevételnek) a fedezete. Így az eszközszámlához (a bankszámlához) három forrásszámla kapcsolódik (91-92, 467, 9645), amelyek között nincs (nem lehet) kötelezettség számla (mint az 1. megoldásnál).A vendég nem nevezi meg név szerint a vendéglátóegység azon dolgozóját, akinek a borravalót adja, a borravaló szétosztását a vendég „rábízza” az egység vezetőjére, és így a borravalók összesenjét ő osztja szét a dolgozók között, és ezáltal a cég az, amelyik adja a borravalót a vendégektől ilyen címen kapott összegből. Ezért sem minősíthető a borravaló címen kapott összeg a cégnél kötelezettségnek. Valójában a vendégek által a felszolgálóknak[…]

Részlet a válaszából: […] kölcsönre kamatot is kikötöttek, akkor azt is el kell számolni.Könyvelés a tulajdonosnál az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján: az eredménytartalék terhére, az eszközmozgással egyidejűleg: T 413 – K 321 (Követelés az anyavállalattal szemben), 1000 euró a jogszabály szerinti árfolyamon. [A tagi kölcsönt eredetileg T 321 – K 386 tétellel kellett könyvelni!]Könyvelés a cégnél: T 386 – K 4792, a tagi kölcsön folyósításakor. A pótbefizetés könyvelése: az Szt. 38. §-ának (4) bekezdése szerint: T 321 – K 414, az eszközmozgással egyidejűleg, az átadónál kimutatott forintértékben. Mivel a 4792. számlán lévő, illetve a 321. számlára kerülő összeg[…]

Részlet a válaszából: […] megrendelő részéről nem teljesültek). Ebben az esetben a vállalkozónak az elvégzett szolgáltatások, átadott termékek közvetlen költségeit, illetve bekerülési értékét saját termelésű vagy vásárolt készletként készletre kell vennie. Amennyiben a megrendelő a teljesítést elfogadja, de részben vitatja, hogy az nem a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően történt, akkor csak a megrendelő által elfogadott összeget lehet számlázni, árbevételként elszámolni.Hogy a szerződés szerinti teljesítés mikor következik be, az a szerződő felek megállapodásán alapul. Így például megállapodhatnak abban is, hogy a szerződés szerinti teljesítés a megrendelő által kiállított teljesítésigazolással valósul meg. Szintén a szerződő felek megállapodása az is, hogy a teljesítésigazolás egyoldalú vagy kétoldalú jognyilatkozattal érvényes. Egyoldalú jognyilatkozat esetében a megrendelő írja alá a teljesítésigazolást, kétoldalú jognyilatkozat esetében pedig mindkét fél. A megrendelő által kiállított teljesítésigazolás azonban számviteli bizonylat lesz, így el kell dönteni, hogy az elektronikus bizonylat vagy papíralapú bizonylat lesz. Amennyiben mind a két fél aláírásában állapodtak meg, akkor a teljesítésigazolást mind a két fél vagy elektronikusan írja alá, vagy mind a két fél kézzel (azaz vegyes megoldás nem elfogadható). Minden esetben az eredetiben aláírt példányt kell megőrizni.Az elektronikus formában kiállított bizonylatot a számviteli törvény 169. § (5) bekezdése alapján – az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a számviteli törvény 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni. Oly módon kell ezt megtenni, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, kizárva az utólagos módosítás lehetőségét.A digitális archiválás szabályait a digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet (a továbbiakban: archiválási rendelet) tartalmazza. Az archiválási rendelet értelmében nincs akadálya annak, hogy az elektronikus bizonylatokat az archiválási rendelet 5. § szerinti elektronikus aláírással ellátva őrizzék meg, betartva az archiválási rendelet 3. § szerinti feltételét. Eszerint a megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentum megőrzése olyan módon történjen, amely védi az elektronikus dokumentumot a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, az[…]

Részlet a válaszából: […] 14.) Korm. rendelet 16. §-a, a saját célú felhasználást a 17. § rendezi.Saját célú felhasználásnak minősül különösen a körforgásos termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, gazdasági tevékenység körében [bd) alpont] a számvitelről szóló törvényben meghatározott beruházás keretében való felhasználása vagy [c) pont] minden más, az a) és b) pontban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is – ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi –, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká.Az EPR szempontjából, a külföldi csomagolás lebontásakor a rendelet 17. § (3) bekezdését kell alkalmazni, mely értelmében saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől, amennyiben az elválasztott csomagolás belföldön csomagolási hulladékká válik.Mivel a berendezést külföldön gyártották, a fenti szabályok szerint megvalósul a forgalomba hozatal, az Ön cége – mint első hazai forgalomba hozó – válik EPR-kötelessé, továbbá EPR-kötelezettséget keletkeztet a külföldi csomagolás végleges elválasztása a terméktől, saját célú felhasználás jogcímén.A kötelezett a körforgásos termékkel végzett tevékenységének megkezdését megelőzően, az EPR-rendelet 3. melléklet szerinti adattartalommal kérelmezi az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételét, amelynek során nyilatkozik, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeit kollektív teljesítés útján vagy egyéni teljesítés keretében teljesíti. Az egyéni teljesítés választására a jogszabály meghatározott termékkörök esetében ad lehetőséget. Az elektromos és elektronikus berendezések, gépjárművek, elemek és akkumulátorok gyártója, betétdíjas termék gyártója a koncesszori társasággal egyedi szerződés keretei között állapodik meg. Ennek során rögzítésre kerül, mely anyagárak esetén, milyen módszerekkel kerül biztosításra – a körforgásos gazdaság alapelveit figyelembe véve – a termékek életútja során hulladékká válva azok kezelése, visszaforgatása, újrahasznosítása. A gyártó által fizetendő díj korrigálásra kerül a koncesszori társaság kötött szerződés szerint. A megállapított díj mértéke évente kerül felülvizsgálatra. Míg főszabály szerint a gazdálkodók kollektív teljesítéssel, azaz jogszabályban meghatározott egységnyi díjtétellel számítva tesznek eleget a fizetési kötelezettségeinek.]A fentieknek megfelelően cégét be kell regisztrálni a vonatkozó nyilvántartásokba, majd negyedévente be kell nyújtani az adatszolgáltatást, és vezetni kell a köteles termékekről szóló nyilvántartást. A regisztrációra és adatszolgáltatásra mind a MOHU Partner Portál, mind az OKIRkapu rendszerében szükség van.Regisztráció a MOHU és az OKIR rendszerekbe:– MOHU Partner Portál: Regisztrálja vállalata adatait a MOHU elektronikus felületén (Partner Portál). Ügyfélkapuval hozzon létre fiókot, töltse ki a cég alapadatait, majd válassza ki az EPR „gyártó/forgalmazó” szerepkört. Itt adja meg, hogy az Ön cége, mely körforgásos termékeket hoz forgalomba – például elektronikai berendezést és a hozzá tartozó csomagolásokat. [Amennyiben szükséges a hulladékkezelés körében szerződéskötés, a MOHU portálon nyílik közvetlen kapcsolat a vállalata és a koncessziós szervezet között.]– OKIRkapu (Országos Környezeti Információs Rendszer): Ha az Ön cége az EPR-rendelet hatálya alá tartozik, akkor nyilvántartásba vételi kérelmét és a negyedéves adatszolgáltatását is itt küldheti be. Ehhez belépés után igényelje meg az ún. KÜJ-azonosítót (környezetvédelmi ügyféljel). Ez azonosítja cégét az OKIR rendszerben. Ezután az OKIRkapuban válassza az „Új OKIRkapu bejelentkezés” funkciót, adja meg a kapott KÜJ-t, és válassza a KG: KGYF NÉ (negyedéves EPR) adatszolgáltatás típusát. Ezzel nyilvántartásba kerül az EPR kötelezettként: a rendszerben ekkor már elérhetők a negyedéves bevallási felületek.A fentieket teljesítve cégét felvették a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerébe. Innentől kezdve negyedéves bejelentési kötelezettsége keletkezik.Bevallási kötelezettség:A kérdésében szereplő esetben a második negyedév (2025. április–június) adatait 2025. július 20-áig kell benyújtani az OKIRkapun keresztül. A bevallás benyújtásához szükséges lépések a következők:1. Adatok előkészítése – Gyűjtse össze a 2. negyedévben forgalomba hozott körforgásos termékeket és csomagolásokat érintő adatokat. (Jelen esetben egy elektronikai berendezést 6 kg-mal, valamint a csomagolóanyagokat: 2 kg papír és 0,4 kg műanyag.) Rögzítse minden tétel megnevezését, mennyiségét és a hozzá tartozó KF-kódot (körforgásos termékkód). [A KF-kódok meghatározásában elérhető a MOHU honlapján segédlet.]2. KGYF-NÉ XML készítése – Amennyiben igénybe vesz szoftveres támogatást, jelentkezzen be egy erre alkalmas rendszerbe (pl. a Körforgó portálon vagy más EPR-nyilvántartó szoftverben) a nyilvántartásaihoz. A „Nyilvántartás” → KGYF-NÉ adatszolgáltatás menüpontban válassza ki a megfelelő évet és negyedévet (2024. II. negyedév). Készítse el[…]

Részlet a válaszából: […] vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni...”Ezen előírás alapján az üzleti év bármely napjára elkészíthető a vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezet (nem kötődik a mérlegfordulónaphoz), természetesen az éves (az egyszerűsített éves) beszámoló mérlege elkészítésére vonatkozó, kötelező előírások szerint.A számviteli előírások ismeretében nyilvánvaló, hogy értelmetlen 2024. 12. 31-i könyvviteli adatok alapján vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet készíteni, a legfőbb szervvel (szervekkel) elfogadtatni, ha egyébként ugyanezen mérlegfordulónappal a számviteli törvény szerinti éves, egyszerűsített éves beszámolót (annak a mérlegét) is el kell készíteni, el kell fogadtatni, a megbízott könyvvizsgálóval ellenőriztetni.Az Szt. 136. §-ának (9) bekezdése alapján „...a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet, a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet, a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni az átalakulási törvény alapján.Az átalakulási törvény – Ön által is hivatkozott – 4. §-ának (6) bekezdése alapján könyvvizsgálóval akkor kell ellenőriztetni, ha a számviteli törvény előírásai alapján az átalakuló jogi személy könyvvizsgálatra kötelezett.A megkeresés szerint az összeolvadó társaságok egyike sem kötelezett könyvvizsgálatra, de az egyik cégnél a tulajdonos döntése alapján választottak könyvvizsgálót. Nyilvánvaló a kérdés, hogy ez kötelező könyvvizsgálatnak minősül-e? (A válasz előtt egy megjegyzés: az összeolvadással létrejövő társaságnak is kell vagyonmérleg-tervezetet készítenie, tehát az összeolvadás utáni adatokat is figyelembe kell venni a kötelező könyvvizsgálat kérdésében. Nem lehet, hogy a két átalakuló társaságnál nem kötelező, az összeolvadással létrejövőnél pedig kötelező!)Visszatérve a kérdésre. Az Szt. 155. §-a (2) bekezdésének előírásából az következik, ha nem kötelező a könyvvizsgálat, de a vállalkozó úgy dönt, hogy a beszámoló könyvvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg, akkor a könyvvizsgáló a kötelező könyvvizsgálat szabályai szerint köteles eljárni. Ezáltal a megbízás alapján lefolytatott könyvvizsgálat is[…]

Részlet a válaszából: […] szerinti bérbeadás útján hasznosított tárgyi eszköz használata, rendeltetése nem változik meg azért, mert a tulajdonos a tárgyi eszközt értékesíti. Ezért az irodaházat nem szabad a készletek közé átsorolni. Az irodaházat tehát tárgyi eszközként kell értékesíteni. (Az irodaházon belüli eszközök között lehet forgóeszköz is, ami nem minősül az irodaház tartozékának.)Az irodaház piaci értéken történt értékeléséből adódó értékhelyesbítést és értékelési tartalékot az irodaház értékesítésekor az Szt. 58. §-ának (9) bekezdése szerint a könyvekből ki kell vezetni, egymással szemben (T 417 – K 127). Az értékhelyesbítés összegét átminősítés esetén sem lehetne készletértékként számításba venni.Az irodaházzal kapcsolatosan az adásvétel megtörténtét a vevő részére történt tényleges átadás időpontjával kell könyvelni:– a számla szerinti összegben: T 311 – K 961, 467;– az irodaház bruttó értékének kivezetése: T 861 – K 123;– az irodaház elszámolt terv szerinti értékcsökkenésének[…]

Részlet a válaszából: […] szóló törvény (Szt.) rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. Az ingatlan-bérbeadás tehát főszabály szerint adómentes, ugyanakkor az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint, választás alapján adókötelessé tehető. Feltéve, hogy a kérdésben szereplő adószámos magánszemély nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével, és az ingatlan-bérbeadást adómentesen számlázza, akkor nincs számlakiállítási kötelezettsége. Ebben az esetben a bérbeadásról az Szt. szerinti számviteli bizonylatot kell kiállítania.Figyelemmel arra, hogy számlaadat-szolgáltatási kötelezettség csak számlák esetében merül fel, az adómentes ingatlan-bérbeadásról pedig nem kötelező számlát kiállítani, így ez esetben adatszolgáltatási kötelezettség sincs. Ez akkor is így van, ha a bérbeadó bizonylatolási gyakorlata szerint saját döntéséből fakadóan számlát állít ki számviteli bizonylatként.2. Alanyi adómentesség értékhatára:Az Áfa-tv. 188. § (3) bekezdése sorolja fel azokat az ügyleteket, amelyeknek a fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték az alanyi adómentesség értékhatárába nem számítandók be. Ez a rendelkezés az adómentes ügyletek közül az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, valamint a 86. § (1) bekezdésének a)–g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtást sorolja ebbe a körbe [Áfa-tv. 188. § (3) bekezdés e) és f) pont]. Tekintettel arra, hogy az ingatlan-bérbeadás adómentessége nem a fent felsoroltak között, hanem a 86. § (1) bekezdés l) pontjában található, ezért az alanyi adómentesség értékhatárának számításakor ennek ellenértékét figyelembe kell venni.3. Rezsiköltség továbbszámlázásaAz Áfa-tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében[…]

Részlet a válaszából: […] évente felügyeleti díjat voltak kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele volt. Ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben – mint jogszabályon alapuló hatósági díjat – az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb szolgáltatások között kellett kimutatni.A törvény 2025. január 1-től hatályos 47/B. § (14)–(15) bekezdéseinek az előírása alapján a felügyeleti díjjal kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. A felügyeleti díjból származó bevétel az állam bevétele, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátására kell fordítani. A törvényben nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról[…]

Részlet a válaszából: […] kötelező árfolyam sem azonos, az előleg- és az árbevétel-elszámolást nem lehet összekeverni, semmiféle átlagszámítási kötelezettség nincs!A kérdés szerinti példa levezetése:− az értékesítés árbevétele egy összegben könyvelendő a végszámla alapján (a törvény nem ismer előlegre jutó árbevételt és maradék bevételt), az Áfa-tv. szerinti teljesítési időponttal és árfolyamon;= T 316 – K 91-92 [1500 euró × 420 Ft/euró] = 630.000 Ft;= számla szerinti áfa: nem könyvelendő: [405 euró × 420 Ft/euró] = 170.100 Ft;− az előleg könyvelése = T 386 – K 453 [1000 euró × 400 Ft/euró] = 400.000 Ft;= az előleg áfája: T 386 – K 467 [270 euró × 400 Ft/euró] = 108.000 Ft(az előleg áfáját az előleg megérkezésekor az áfabevallásba be kellett állítani!)− az előleg beszámítása a fizetendő összegbe! Csak a számlában kell euróban szerepeltetni! = T 453 – K 316 = 400.000 Ft;− a 316. számlán kimutatott összegből a devizában kapott előlegnek megfelelő összeg: 420.000 Ft, ez az előbbiek szerint beszámítva: 400.000 Ft, a különbözetet árfolyamveszteségként kell kimutatni:[…]

Részlet a válaszából: […] eszköz üzembe helyezésének időpontjában értékcsökkenési leírásként kell elszámolni. Így a kérdésben szereplő esetben a kapott 4 millió Ft minősül bevételnek, de ezzel párhuzamosan ezt a 4 millió Ft-ot értékcsökkenésként kell elszámolni.2. A korábbi években képzett fejlesztési tartalék felhasználható az elektromos személyautó beszerzésére is, ha a személyautó kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, de csak a 4 millió forinttal csökkentett összegben, tekintettel arra, hogy ez a rész ingyenes szerzésnek minősíthető. A személygépkocsi akkor minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, ha az egyéni vállalkozó személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytat, és más célra részben sem használja az elektromos személyautót, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.3. Az egyéni vállalkozó a kizárólag üzemi célt szolgáló elektromos személyautó állami támogatással és a fejlesztési tartalék felhasználásával csökkentett beszerzési ára erejéig számolhat el 20%-os[…]