Találati lista:
1. cikk / 38 Otthonteremtési támogatás könyvelése
Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola helyesen könyveli-e a kettős könyvvitel keretében:
– a fenntartó átadja az intézmény részére a Magyar Államkincstár által átutalt bruttó összegű otthonteremtési támogatást: T 384 – K 96, egyéb bevétel, kapott támogatás;
– a munkavállalók részére az átutalt nettó összeg: egyéb személyi jellegű kifizetés: T 55 – K 384;
– a járulék könyvelése: T 462, 56 – K 384 (szja, szocho).
– a fenntartó átadja az intézmény részére a Magyar Államkincstár által átutalt bruttó összegű otthonteremtési támogatást: T 384 – K 96, egyéb bevétel, kapott támogatás;
– a munkavállalók részére az átutalt nettó összeg: egyéb személyi jellegű kifizetés: T 55 – K 384;
– a járulék könyvelése: T 462, 56 – K 384 (szja, szocho).
2. cikk / 38 Átalányadózó megszünteti a tevékenységét
Kérdés:
Egy áfakörös, 2022. 09. 01. óta átalányadózás alatt működő egyéni vállalkozó megszüntetné tevékenységét 2026 nyarán. A tárgyi eszközei között van egy tehergépkocsi és néhány 200 E Ft alatti értékű tárgyi eszköz, amelyeknek az áfafigyelési időszaka már eltelt. Lesz-e bármilyen adófizetési kötelezettség a megszűnéskor a tárgyi eszközök vonatkozásában?
3. cikk / 38 Bankkártyás fizetés mikor bevétel?
Kérdés: Az Szja-tv. hatálya alá tartozó adózó elfogad bankkártyás fizetési módot. A terminálon elfogadott összeget 1-3 nappal később kapja meg a bankban jóváírásként. Mikor keletkezik a bevétel? A banki jóváírás napján, vagy azzal a nappal, amikor az értékesítés megtörtént, és a terminálon a bankkártyát elfogadták?
4. cikk / 38 Lízingbe vett gépkocsi értékesítése a munkavállalónak
Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?
5. cikk / 38 Ajándékutalvány elszámolása
Kérdés: Cégünk 25 ezer forintos ajándékutalványt sorsol ki partnerei között egy üzleti rendezvényen. Az utalványt saját termékük vásárlására lehet beváltani. Hogyan történik az utalvány nyilvántartása és könyvelése a folyamat egészében?
6. cikk / 38 Tőkeemelés bizonylatai és könyvelése külső tőke bevonásával
Kérdés:
A kft. taggyűlése úgy döntött, hogy a kft. tulajdonosai a saját tőkét megemelik a tulajdonosok által átadott eszközök (anyagok, tárgyi eszközök) piaci értékével, esetleg pénzeszközök átadásával, amelyek együttes értéke 20 millió forint lesz. A 20 millió forint összegű eszközátadásból a jegyzett tőkét 12 millió forinttal emelik meg, a különbözetet, 8 millió forintot pedig a tőketartalékba helyeznek. Hogyan kell a fentiek szerinti tőkeemelést bizonylatolni és könyvelni?
7. cikk / 38 Jogos-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele?
Kérdés: Vállalkozói szja-adózó egyéni vállalkozó 2024 decemberében emelt szintű szerkezetkész gazdasági épületet vásárolt 34 M Ft értékben a szállítói számla alapján, üzemkörön belüli, tevékenységet közvetlenül szolgáló szolgáltatóház, iroda, raktár beszerzése céljából. Előlegszámlázás nem történt, a számla végösszegét 2024 decemberében utalták át. Igazoltan megtekintett és átvett emelt szintű szerkezetkész épület került megvételre és kiegyenlítésre. A számla tartalmazza a szerkezetkész gazdasági épület felelős műszaki vezetőjének a nyilatkozatát, a teljesítésigazolást, a birtokátruházási jegyzőkönyv (kulcsátadás) szerinti állapotát és összegét. A fentiekről adásvételi előszerződés készült, amelynek értelmében a befejező munkákat a vevő egyéni vállalkozó saját költségén végzi el. „Végleges” szerződés csak a napokban kerül kiadásra, mert az ingatlant terhelte jelzálogjog és az annak biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, amely a napokban került törlésre. A használatbavételi engedély kiadása 2026. év folyamán lesz várható, amely kérelmet az épületet befejező vevő egyéni vállalkozó nyújt be bejegyzésre a földhivatalhoz. A 2024. évre benyújtott szja-bevallás 13-03. lap 36. sorában a 34 M Ft kisvállalkozói kedvezmény címén bevallásra került. Kérem véleményüket arról, hogy a leírtak alapján szabályszerű-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele 2024. évben?
8. cikk / 38 Kedvezményezett-e a beolvadásos kiválás?
Kérdés: Kedvezményezettnek minősül-e az a beolvadásos kiválás, amennyiben például 2026. 03. 10-én határoznak a folyamat megindításáról, és ebben az időpontban mind a kiválással induló társaság, mind a végső „céltársaság”, amelybe a beolvadás történik, ugyanazon két magánszemélynek a tulajdonában van? Első olvasatra egyértelműnek tűnik, hogy igen, de a bizonytalanságot az okozza, hogy a fenti tulajdonosi azonosság a „céltársaságban” csak 2026. 03. 10-én jön létre, előtte két idegen magánszemély volt a tulajdonos. Viszont a vagyonmérleg-tervezetekhez a 2025. 12. 31-i éves beszámoló adatait szeretnénk felhasználni.
9. cikk / 38 Részvénytársaság készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót?
Kérdés: Kérem segítségüket a kötelező könyvvizsgálat kapcsán. Zártkörűen működő rt., mely pénzügyi vállalkozás, részvényesei: „A” kft. 6%-os, „B” kft. 19%-os, „C” magánszemély 53%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. A részvénytársaság nem készít konszolidált beszámolót. 2025-ben a nettó árbevétel 15 E Ft volt, alkalmazottai nincsenek. „A” kft.-nek 2025-ben a nettó árbevétele 25 E Ft volt, 1 fő alkalmazottat foglalkoztatott. „B” kft.-nek 2025-ben a nettó árbevétele 28 E Ft, 1 fő alkalmazottal. Az rt. készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót, és kötelező-e számára a könyvvizsgálat?
10. cikk / 38 Többgyermekes nyugdíjas anyák jövedelme utáni adó
Kérdés: Többgyermekes nyugdíjas anyák jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni 2026. évben, ha a kifizetőtől származó jövedelme nem haladja meg a 34.356.720 Ft-ot (felette a kifizető köteles az adót megfizetni). Ugyanakkor az egyéni vállalkozói minőségben szerzett jövedelemkorlát szintén 34.356.720 Ft, e jövedelem felett a magánszemély fizeti a szochót. Megerősítést szeretnék abban, hogy az egyéni vállalkozónál a jövedelem számít, nem a bevétel, mert számos értelmezésben keverednek a bevétel- és a jövedelemfogalmak, vagyis, ha egy általányadózó nyugdíjas egyéni vállalkozó bevételének jövedelemtartalma (pl. 80%-os költséghányaddal) nem több, mint 34.356.720 Ft, akkor nem kell szochót fizetnie? Ha a magánszemély nyugdíjas egyéni vállalkozó kifizetőtől munkabért kap, de egyéni vállalkozásból is származik jövedelme, akkor a jövedelemkorlát a 34.356.720 Ft duplája, vagy az összes jövedelme nem haladhatja meg az éves átlagkereset négyszeresét a szochomentességhez?
