Lízingbe vett gépkocsi értékesítése a munkavállalónak

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?
Részlet a válaszából: […] számára történő eladása az értékesítés általános szabályai szerint valósul meg. Ehhez a lízingbe adónak számláznia kell a vevő munkavállaló felé a személygépkocsi – áfát is magában foglaló – piaci értékét (a kérdés szerint 20 millió forintot). A számla szerinti piaci értékből a munkavállaló téríti meg a könyv szerinti értéket (8 millió forintot), a különbözetet (12 millió forintot) pedig a cég vállalt magára. A magánszemélyt terhelő kötelezettség átvállalása a munkavállalónál nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.Tekintettel arra, hogy a 12 millió forintot a lízingbeadó (itt eladó) felé kell megfizetni, a 12 millió forint nettó jövedelemnek minősül, amelyet a jövedelem megállapításához fel kell bruttósítani. A felbruttósított összeget személyi jövedelemadó, bérjárulékok, szociális hozzájárulási adó terheli, amelyet a 08-as havi bevalláson kell bevallani.A felbruttósított összeg könyvelése: T 521 – K 471, az ezt terhelő személyi jövedelemadó, járulékok könyvelése: T 471 – K 462, T 471 – K 463-1, a szociális hozzájárulási adó elszámolása: T 561 – K 463-8. Ezek után a 471. számlán marad a nettó jövedelem, amelyet a cég átutal a munkavállalójának, vagy a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Számla nélküli tételek könyvelése

Kérdés: Gyakran előfordul egy cég könyvelésénél, hogy hiányoznak olyan számlák, amelyeket a bankszámlakivonaton kifizetettnek látok (akár utalással, akár bankkártyás fizetéssel), viszont soha nem kapom meg, hiába küldöm rendszeresen a hiányzó számlák listáját. Rendszerint egy átvezetési számlán várakozik, és záráskor a 86-os számlára átvezetem. Bevallás elkészítésekor megnövelem az adóalapot ezzel az összeggel. Számviteli szempontból helyes ez így? Bankkártyás és utalásos tételekre is ugyanaz a szabály vonatkozik? Többféle variációt hallottam: például ezeket a tételeket a pénztárba bevételként a 96-os számlára vissza kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] vagy „Y” összeget leemeltek „B” részére, fizettek a bankkártya használatával. Ezeket a tételeket könyvelni kell a pénzeszköz csökkenésével az „A”-val, a „B”-vel szembeni követelésként. Természetesen a cégvezetőnek kell a hiányzó számlák listáját megküldeni, de azzal, hogy ha nem kapja meg a könyvelő a számlákat rövid határidőn belül, akkor az így kimutatott kifizetéseket – mint nem fejlesztésre átadott pénzeszközöket – kell könyvelni, és a kifizetés adóit is meg kell fizetni, a hiányzó számlák szerinti előzetesen felszámított áfa sem vonható le. (A hiányzó számlák költségként nem számolhatók el. Adózási szempontból pedig fontos, hogy kinek történt a számla nélküli kifizetés.)Természetesen,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozások között tárgyieszköz-átadás variációi

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Részlet a válaszából: […] Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint.Ha a kapcsolt felek által alkalmazott ár magasabb vagy alacsonyabb a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel – a Tao-tv.-ben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – az adózás előtti eredményta) annak a félnek, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, növelni kell az adóalapot [Tao-tv. 18. § (1) bekezdés b) pont];b) annak a félnek, amelynek az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, csökkenteni lehet az adóalapot, feltéve, hogy– rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét, és– rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó alapjának meghatározása során [Tao-tv. 18. § (1) bekezdés a) pont].Ezenkívül a kapcsolt feleknek a Tao-tv. 18. § (5) bekezdése szerint a miniszteri rendelet [32/2017. (X. 18.) NGM rendelet] előírásai szerint rögzíteni kell a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társaságiadó-bevallásában a rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot kell szolgáltatni az állami adó- és vámhatóságnak.4. 0 és 1 Mrd közötti értéken történő eladás esetén a vevőnek a beruházás bekerülési értékét az 1. pontban leírtak szerint kell meghatározni, azzal, hogy a vételár a számla szerinti érték. Ez esetben azonban felmerülhet a nem rendeltetésszerű joggyakorlás esete [Art. 1. § (1) bekezdés], amely esetben az adóhatóság az Art. 2–3. és 5. §-ában foglaltak szerint járhat el.5. Ha 1 Ft-ért adja el az eladó az eszközt, akkor a vevőnél – az 1. pontban foglaltakat is figyelembe véve – 1 Ft lesz a bekerülési értéken belül a vételár. Ez lesz az értékcsökkenés alapja. Az adóalap-csökkentés, -növelés ekkor is a 3. pont szerint történhet, azzal, hogy ha a bekerülési érték 200 ezer forint alatt lesz, akkor dönthet úgy a vállalkozás, hogy azt a használatbavételkor egy összegben elszámolja ráfordításként az Szt. 80. § (2) bekezdése szerint. Ezzel a ráfordítással is növelni kell a társaságiadó-alapot a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint, és ugyanezen összeg adóalapot csökkentő tételként is figyelembe vehető a Tao-tv. 1. számú melléklet 5/e) pontja szerint.6. Illeték visszterhes ügylet esetén akkor merülhet fel, ha a szerződés tárgya ingatlan [Itv. 18. § (1)–(1a) bekezdés]. Ezen illeték alól mentességet fogalmaz meg az Itv. 26. §-a, amely rendelkezések közül a kérdésben vázolt esetben különösen a 26. § (1) bekezdés a), i), l) és t) pontjaiban, valamint az Itv. 26. § (1a) bekezdés a) és h) pontjaiban megfogalmazott esetek merülhetnek fel.Ajándékozási illeték merül fel ellenérték nélküli átadás esetén (és nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapítása esetén az 1 Ft-os vételáron történő szerződéshez kapcsolódóan) az Itv. 11. §-a alapján, figyelemmel az Itv. 102. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott fogalmakra.A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:59. § (2) bekezdése szerint a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, így a köztük alkalmazandó ellenértéket is. [Szerződési szabadság.]Ingyenes eszközátadás:Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. § (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket a vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére, vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Bár a kérdésből nem derül ki, hogy milyen célból történik az átadás, azonban figyelembe véve, hogy arra kapcsolt vállalkozások között kerül sor, így feltételezhetően nem vállalkozásidegen célból történik. Azonban a vállalkozásidegen cél fennállása nem minden esetben feltétele annak, hogy az ingyenes termékátadás ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősüljön. Ezen rendelkezést kell alkalmazni akkor is, amikor az átadásra nem vállalkozásidegen célból kerül sor, feltéve, hogy a levonási jogra és a végleges jellegű kivonásra vonatkozó törvényi előírás teljesül.Amennyiben ezen feltételek teljesülnek, abban az esetben az ingyenes átadás adófizetési kötelezettséget eredményez az átadónál. Megjegyezzük, hogy nem az vizsgálandó, hogy az átadó fél ténylegesen gyakorolta-e az adólevonási jogát, hanem az, hogy a kérdéses termékre vonatkozóan megillette-e az adólevonási jog, vagy sem.Az adó alapját ebben az esetben nem az Áfa-tv. 67. §-a alapján, hanem az Áfa-tv. 68. §-a szerint a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára alapján, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Többgyermekes anyák szja-mentességének felső határa

Kérdés: 1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?
Részlet a válaszából: […] a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.Az előzőekben fel nem sorolt, egyébként a törvény alapján adóköteles jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény. Például bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, valamint az ekhós jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény.Például a háromgyermekes anya éves összevont adózás alá tartozó jövedelme 9 millió forint, ebből a bérjövedelem 7 millió forint, a bérbeadásból származó jövedelem 2 millió forint, akkor csak a 2 millió forint jövedelmet terheli az szja-fizetési kötelezettség. Például egy háromgyermekes, vagy 2026. január 1-jétől 40 év alatti kétgyermekes anyának a havi bérjövedelme 600 000 Ft, akkor azt nem terheli szja-fizetési kötelezettség.2. A gyermekek számától függő szja-kedvezményt érvényesítő – a Tbj-tv. szerinti – saját jogú nyugdíjas magánszemély vonatkozásban van felső határa a szocho fizetésének 2026. január 1-jétől. A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól [Szocho-tv. 5. § (1) bekezdése] eltérően az 5. § (1a) bekezdés alapján a gyermekek számától függő személyijövedelemadó-kedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben a kedvezményalapba tartozó jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, és a juttatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni. Az éves átlagkereset fogalmát az Szja-tv. 3. § 72. pontja tartalmazza, amely szerint átlagkeresetnek minősül a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett (KSH által) nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszerese. Tehát az érintett saját jogú nyugdíjas magánszemély éves jövedelmét kell viszonyítani a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett (KSH által) nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset tizenkétszeresének négyszereséhez, és ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott kedvezményalapba tartozó jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek van szochofizetési kötelezettsége.Szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, önfoglalkoztató (pl.: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nyugdíjas magánszemélynek is az 5. § (1b) bekezdés alapján, ha az általa érvényesített[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Készpénzes fizetés-e a bankkártyával történő fizetés?

Kérdés: Kiskereskedelemben a céges bankkártyával történő ellenérték-kiegyenlítés (készpénzfizetési számla készül) a pénzmosás szabályai szerint készpénzes fizetésnek minősül-e, ha eléri vagy meghaladja éves szinten a 2017. évi LIII. tv.-ben meghatározott korlátot? (Valódi készpénz nincs az ügyletben.)
Részlet a válaszából: […] kérdésben leírtak szerint bankkártyás fizetés történik, így a vásárlás ellenértéke a vállalkozás bankszámlájára fog befolyni, ezért az pénzmosási szempontból nem minősül készpénzes ügyletnek. Nem minősül készpénzes ügyletnek az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Önellenőrzési pótlék könyvelése

Kérdés: Társaságunk 2026. 01. hónapban társaságiadó-ellenőrzést kíván benyújtani a 2023-as taobevallásra vonatkozóan. A 2023-as taobevallás hibáját még a 2025. év végén feltárta, de az önellenőrzésre már nem került sor. A kérdés az önellenőrzési pótlék számviteli elszámolásával kapcsolatos. Az önellenőrzési pótlékot egyéb ráfordításként és egyéb kötelezettségként csak az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell elszámolni (T 86 – K 46) 2026-ban, vagy szükséges az önellenőrzési pótlék 2025. 12. 31-ig felmerült arányos részét is passzív időbeli elhatárolásként még a 2025. évre könyvelni?
Részlet a válaszából: […] bevallással egyidejűleg fizeti meg. Ebből egyértelműen következik, ha az önellenőrzési pótlékot 2026-ban vallják be, akkor azt 2026-ban kell egyéb ráfordításként a bevallással egyidejűleg könyvelni is.Passzív időbeli elhatárolásként nem lehet 2025-re egy részét sem elszámolni, mivel az önellenőrzés semmiféle kapcsolatban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Ingyenes feladatellátás mellett személygépkocsi-használat

Kérdés: A távozó vezető tisztségviselő (továbbiakban: megbízott) tanácsadó megbízási szerződést kötött a gazdasági társasággal. A megbízott a feladatait ingyenesen látja el. A felek megállapodása alapján a megbízott jogosult a megbízás időtartama alatt a gazdasági társaság egyik kijelölt személygépkocsiját személyes célra használni, a használattal kapcsolatos általános költségek – így különösen a bérleti díj, az üzemanyagköltség, az adóelszámolás és a szervizelés – viselése a társaságot terheli. Az lenne a kérdésem, hogy hová kell könyvelni a személygépkocsi fenntartási költségeit? Személyi jellegű ráfordításként kell könyvelni – mert a tanácsadásért cserébe állja a társaság –, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként – mert a társaság személygépkocsijának fenntartási költsége? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük. Ugyanez a kérdés merült fel az új vezető tisztségviselő részére bérelt lakás elszámolásakor. A gazdasági társaság bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel, mert a vezető tisztségviselő személyes munkavégzése szükséges, és a társaság székhelyétől – amely a munkavégzés helye – 170 km-re lakik. A vezető tisztségviselő az érintett településen nem rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni vagy haszonélvezeti joggal rendelkező lakóingatlannal. Személyi jellegű ráfordításként vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni a felmerült bérleti díjat? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük.
Részlet a válaszából: […] célra történő használatával kapcsolatos általános költségek (az anyagjellegű ráfordításként elszámolt összegek) átvállalása nem a társaság szintjén adóköteles, mint természetbeni juttatás, hanem a vezető tisztségviselő jogviszonyára tekintettel megszerzett nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül [Szja-tv. 24. § (1) bekezdés d) pont]. Az Szja-tv. 2. § (6) bekezdése szerint ugyanis a bevétel jogcímének meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.Megjegyezzük, hogy a cégautóadó-fizetéssel az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.37. pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. Így, ha nem a tanácsadásért cserébe biztosítják a vezető tisztségviselőnek a cégautót, akkor a magáncélú használat költségének átvállalása adómentes természetbeni juttatásnak minősülhet.A bérelt lakás bérleti díját sem személyi jellegű ráfordításként, hanem egyéb igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni a Számvitelről szóló tv. 78. § (3) bekezdésében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelési jogviszony egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött az egyéni vállalkozás tulajdonát képező ingatlanokra, járművekre, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is az egyéni vállalkozó.
1. Az egyéni vállalkozónál ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetni a könyvelésből? Ha igen, mikori dátummal? Amikor bejegyezték a tulajdoni lapra, vagy a szerződés keltének dátumával?
2. Milyen könyvelési lépések vannak a pénztárkönyvben ezzel a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?
3. Áfafizetés terheli ilyenkor az egyéni vállalkozást ezekre az ingatlanokra és járművekre?
4. Ha el szeretné majd ezeket a járműveket/ingatlanokat adni, akkor ki állítja ki a számlát?
Részlet a válaszából: […] vagyonrendelő magánszemély tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása esetén az ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított, nem realizált eszközérték-növekményt meg kell állapítani. A vagyonrendelés keretében a vagyonrendelő az ingatlan bekerülési értékének (amelyen a vagyonkezelő nyilvántartásba veszi azt a kezelt vagyon könyveiben) megállapítása során szabadon eldöntheti, hogy az ingatlant annak eredeti beszerzési értékén vagy a piaci értékére felértékelve viszi be a kezelt vagyonba. Amennyiben a vagyonrendelő úgy dönt, hogy felértékeli az ingatlant, akkor kell megállapítani az úgynevezett nem realizált eszközérték-növekményt, vagyis a vagyonrendelő által az ingatlan megszerzésére fordított összeg (jellemzően annak vételára) és a vagyonkezelésbe adáskori piaci értéke közötti különbséget. Ez az eszközérték-növekmény akkor válik adókötelessé, ha az ingatlant érintő vagyonkiadásra a vagyonrendelést követő 5 éven belül kerül sor. Abban az esetben pedig, ha az ingatlan (illetve annak esetleges értékesítése esetén az annak helyébe lépő vagyoni érték) legalább 5 évig a kezelt vagyon része marad, akkor az ezt követő vagyonkiadáskor az eszközérték-növekmény után már nem kell adót fizetni, és a vagyonkezelő ezen eszközérték-növekményt törli is a kezelt vagyon nyilvántartásaiból.3. Az Áfa-tv.-nek a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó szakaszait az Áfa-tv. 17. § (5) bekezdése és a 18. § (1) és (2) bekezdései tartalmazzák. Ezek szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, amikor a kezelt vagyont bizalmi vagyonkezelő részére átadják, valamint a kezelt vagyon vagy annak haszna egésze, vagy annak egy része a vagyonrendelővel megegyező kedvezményezett részére kiadásra kerül. Ez azonban nem automatikus, hanem a törvény 18. § (1) és (2) bekezdésében leírtak szerint kell megtörténnie. Amennyiben az itt leírt feltételek közül bármelyik[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címkék:  

Időszaki elszámolású számlák árfolyama

Kérdés: Társaságunk euróban vezeti a könyveit. A számlák 90%-a időszaki (folyamatos) elszámolású. A számviteli törvény szerint a beérkező számlák árfolyamának a számla kelte szerinti árfolyamot választotta. Ezt az árfolyamot a számvitelben használhatjuk-e az eseti számlák esetében is, vagy ezeknél a teljesítési időpont szerinti árfolyamot kell használni? A számviteli törvény szerint ez az egységesség elvét sértené, viszont ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezik.
Részlet a válaszából: […] külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is.A kérdés szerinti esetben azonban nem erről van szó. Feltételezhetően a jellemzően forintban kiállított számlákat számítják át euróra a könyvviteli nyilvántartásokban való rögzítés érdekében. Így – mivel a bejövő számlák szerinti szerződés szerinti teljesítés időpontja eltér(het) a számla keltétől – a jelenleg alkalmazott gyakorlatuk sem felel meg a számviteli törvény elírásainak. (Folyamatos elszámolású számlákra az a jellemző, hogy az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja eltér a számviteli előírások szerinti teljesítési időponttól!) Az árfolyamok használata[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Társasházépítés saját használatra és értékesítésre

Kérdés: Cégünk mint tulajdonos érintett egy társasház megépítésében, mely társasház elkészültével irodák és lakások jönnek létre. Cégünk által egy generálkivitelezőt bízott meg az ingatlan megépítésével. Cégünk szándéka a fő tevékenységének megfelelő saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása volt a kivitelezés befejezését követően. Ennek függvényében beruházásai között tartotta számon könyveiben az elmúlt üzleti évek alatt felmerülő, a beruházáshoz kapcsolódó költségeket. A tárgyévben befejeződött a projekt, a társaság pedig azt a döntést hozta, hogy a beruházás eredményeképpen létrejött garázsok és lakások egy részét értékesíti. Megfelelően jár-e el társaságunk, amennyiben a könyvelésben az értékesítéssel érintett ingatlanok bekerülési értékét a késztermékek közé sorolja át a beruházások közül, majd a vételár számlázásakor az eredményszámításban megjelenő aktivált saját teljesítmények értékeként számolja el a készletcsökkenést? Továbbá az ellenérték elszámolását kezelheti-e az értékesítés nettó árbevételeként annak ellenére, hogy nem fő tevékenység a saját tulajdonú ingatlan adásvétele?
Részlet a válaszából: […] beruházással létrejött garázsok és lakások egy részét értékesíteni kívánja.Nyilvánvaló, hogy ezt a döntést írásba kell foglalni, megjelölve, hogy mely lakásokat, garázsokat kívánja a cég értékesíteni, azoknak mennyi a beruházási számlán elszámolt bekerülési értéke lakásonként, garázsonként. A társasház bekerülési értékében természetesen nem szerepelhet a telek bekerülési értéke, ezért a telek bekerülési értékét is meg kell osztani lakásonkénti, garázsonkénti részekre.A döntésnek megfelelően értékesítésre kerülő lakások, garázsok bekerülési értékét lakásonként, garázsonként közvetlenül kell átvezetni a beruházási számláról a vásárolt készletek (az áruk) közé, az átvezetés az 5. Számlaosztály számláit nem érinti. Mivel a generálvállalkozó kivitelezéssel kapcsolatos számláit közvetlenül kellett a beruházási számlára könyvelni, nem lehet késztermékről[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
10