Idegen pénznemben kiállított számla áfájának könyvelése

Kérdés: Társaságunk az idegen pénznemben kiállított számlákat a számviteli politika alapján választott árfolyamon átszámítva könyveli, forintban. A levonható áfa tekintetében pedig a bizonylaton megjelenő forintösszeg kerül könyvelésre. Ezáltal az áfabevallásban az adóösszegek a partner adatszolgáltatásával egyező összegben, míg az adóalapok eltérően kerülnek bele a belföldi összesítő jelentésekbe. Hogyan oldható fel az az ellentmondás, hogy egyszerre feleljünk meg a számviteli törvény és az Áfa-tv. rendelkezéseinek?
Részlet a válaszából: […] levonásba az áfabevallásba. Ettől azonban eltérhet a külföldi pénznemben kiállított számla szerinti áfa forintra átszámított összege.Az ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy ilyen esetben az előzetesen felszámított áfa könyvelésére a 466. számlát meg kell bontani:– a beérkezett számla külföldi pénznemben kimutatott, és forintra a cég által választott árfolyamon átszámított összegét – a számla könyvelésekor – a 4661. számlára könyvelik, T 4661 – K 454, majd– az áfa bevallásához a külföldi pénznemben kiállított számla forintban feltüntetett áfáját a 4662. számlára könyvelik a 4661. számlával szemben (T 4662[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatástartalom igazolása a bevallásban

Kérdés: Társaságunk támogatástartalom-igazolást kapott Széchenyi Mikrohitel Konstrukció keretében kamat- és kezelésiköltség-támogatásról. Megjelölték a támogatástartalom összegét. Hogyan kell könyvelni és szerepeltetni a társaságiadó-bevallásban?
Részlet a válaszából: […] de minimis támogatást is igénybe vett az érintett időszak alatt a társaság – be kell számítani a de minimis támogatási keretbe, amely bármely 3 éves időszakban 300.000 EUR lehet. Az Atr. 35. §-a írja elő, hogy milyen árfolyamon kell a forintban meghatározott támogatást euróra átszámítani. Ez az Atr. 35. § (1) bekezdése szerint – ha az uniós joggal összhangban levő támogatási intézkedés másként nem rendelkezik – a támogatás odaítélése napjának hónapját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Befektetési jegyek piaci értékelése

Kérdés: Egy társaság a forgatási célú 37-es számlacsoportba könyvelt befektetési jegyeire választhatja-e a valós, azaz a piaci árfolyamon történő értékelést a számviteli politikájában? Ha igen, akkor helyes-e az a gyakorlat, hogy a december 31-i piaci árfolyamon értékelik évente ezeket az értékpapírokat? Azaz, évente nyereség, avagy veszteség kerül elszámolásra. Az így keletkezett nyereség és veszteség jellegű tételek összevontan az értékpapírokra a 87-es vagy 97-es számlacsoportban számolhatók-e el ez esetben?
Részlet a válaszából: […] törvény 3. § (8) bekezdés 5. pontjának az előírása alapján a rövid távú árfolyam-ingadozásból származó nyereség elérése céljából szerzett eszközök kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülnek. Így ebbe tartozik a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés is.A számviteli törvény 59/B. § (4) bekezdés a) pontjának és (6) bekezdés a) pontjának az előírása alapján a kereskedési célú pénzügyi eszközöket lehet valós értéken értékelni (ha azok fedezeti ügylet részét nem képezik). A valós értékelésből adódó eredményt – a számviteli törvény 59/B. § (3) bekezdés a) pontjának az előírása alapján – nyereség esetén a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, veszteség esetén a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításként kell elszámolni.Arra azonban fel kell hívni a figyelmet,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldről bérelt személygépkocsi bérleti díjának levonható áfája

Kérdés: Egy általános forgalmi adózást alkalmazó kft. személygépkocsit bérel egy német GmbH-tól, amely a leányvállalata, piaci áron. A kft. levonhatja-e a bérleti díj után felszámított áfa 50%-át?
Részlet a válaszából: […] termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyeta) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított,b) termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is –, szolgáltatás igénybevételéhez – ideértve az előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybe vevője fizeti – kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított.Az Áfa-tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja alapján a 120. és 121. §-ától függetlenül nem vonható le a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.Fentiek szerint, amennyiben a személygépkocsit a kft. akár csak részben is adóköteles tevékenységéhez (vagyis üzleti célra) használja, a bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százalékáig élhet a levonási joggal. Az idézett jogszabályhelyekből is látható, hogy a levonási jog szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy a felek egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak.A cégek közti anya-leány jogviszonynak az adóalap meghatározásánál lehetne szerepe, mivel az Áfa-tv. 67. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó egyéni vállalkozás szüneteltetésekor

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2025. 10. 01. óta szünetelteti a vállalkozását. Tekintettel arra, hogy a 2025-ös évben a szüneteltetés időszaka nem érte el a 181 napot, ezért egész évre adóalanynak minősült, így a teljes 2025. évről (időszak: 2025. 01. 01. – 2025. 12. 31.) adtunk be HIPAK- (iparűzési adó) bevallást 2026. május 20-án. A 2026-os évben továbbra is szünetel – jelenleg is –, és minden bizonnyal el fogja érni a szünetelés időszaka a 181 napot, azaz június 30-án iparűzésiadó-alanyisága megszűnik.
– A mostani 25HIPAK iparűzésiadó-bevallásban kell-e fizetendő adóelőleget feltüntetni (2026. 09. 15., ill. 2027. 03. 15. dátumokra)?
– 2026. 06. 29-ét – azaz az adóalanyiság megszűnését – követő 30 napon belül kell-e soron kívüli záróbevallást benyújtani a 2026. évről, vagy majd csak 2027. 05. 31-ig, ha a szüneteltetés tovább folytatódik?
– Illetve kell-e soron kívüli záróbevallást benyújtani abban az esetben, ha később megszüntetné az egyéni vállalkozói tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] vállalkozás és magánszemély vállalkozó esetén ez a nap 2026. szeptember 15-e. A második előlegrészlet az előlegfizetési időszak kilencedik hónapjának 15. napja, a naptári évvel egyező üzleti éves és magánszemély adózó esetén 2027. március 15.A Htv. 39/A §-a alapján egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást választó adóalanyok adóelőlege az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adózók esetében csak az első előlegfizetési időszak kitöltése szükséges és lehetséges, mely az adóév május 31-én esedékes. Fontos: május 31-re az adózónak a teljes adóévi előleget be kell vallania, függetlenül attól, hogy tényleges előlegfizetési kötelezettsége csak a március 15-ére bevallott, megfizetett és az e bevallás szerinti adóelőleg különbözetére áll fent. Példa: Az adózó 2026. március 15-i előlegfizetési időszakra bevallott 31.000 Ft előleget. 2025-ben 11 millió Ft bevétele keletkezett, így az előző évi bevétel sávjához tartozó adóalap 2,5 millió Ft, 2%-os adókulcs esetén az adókötelezettség, és így 2026. május 31-re számolt adóelőleg 50.000 Ft, melyet csökkenteni kell a március 15-re bevallott adóelőleg összegével. Így a példánkban 19.000 Ft összegű adóelőleget kell megfizetni május 31-re, de bevallásában a teljes 50.000 forintot fel kell tüntetni előlegként.2. 2026. 06. 29-ét – azaz az adóalanyiság[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Eszközök és források különbözete egyéni vállalkozó „átalakulásakor”

Kérdés: Amikor az egyéni vállalkozó kft.-vé alakul, a nyitó mérlegben eredendően eltérhet az eszközök és források összege. Hol találok arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a különbözet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kerül?
Részlet a válaszából: […] különbözetét saját tőkeként kell szerepeltetni. A számviteli törvény 2/A. §-a alapján összeállított nyitó mérlegében az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek különbözetének összegében kell figyelembe venni. Az egyéni vállalkozó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Felvásárlás után a kkv-besorolás változása

Kérdés: „A” Kft.-t 100%-ban felvásárolta egy „B” Zrt. 2026. március hónapban. A felvásárlás időpontjában a Kkv-tv. szerint az „A” Kft. mikrovállalkozás és a „B” Zrt. középvállalkozás. Az „A” Kft. kkv-besorolása hogyan alakul és mikor változik, azaz a felvásárlást követően év közben, illetve 2026. december 31-én, továbbá 2027. január 1-jén milyen besorolású?
Részlet a válaszából: […] Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából és az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására vonatkozó megállapításokat tartalmaz, így azokra az esetekre vonatkozóan kötelező, amelyek alapján a megnevezett célra támogatásigénylés történik. Ugyanakkor az Európai Bizottság által a „kkv-k fogalom-meghatározásához” kiadott felhasználói útmutatóban az szerepel, hogy a tulajdonosváltással érintett vállalkozásokat tulajdonosi szerkezetük alapján az ügylet időpontjában és nem a legutolsó számviteli záráskor kell értékelni. Így a kkv-státuszát az ügylet időpontjában azonnali hatállyal elveszíti.Mindezek alapján álláspontunk szerint a kkv-minősítést a felvásárlás időpontjában a két cég együttes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Kapott osztalék a bizalmi vagyonkezelőnél

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő 100%-ban tulajdonosa két társaságnak (kft.-nek), amit a részesedései között tart nyilván. A részesedései után a kft.-től kapott osztalékot hova kell könyvelni a bizalmi vagyonkezelőnél (96-ba vagy a 97-be)?
Részlet a válaszából: […] vagyonkezelő az a személy, amely a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonkezelőnek minősül.A bizalmi vagyonkezelő a számviteli törvény hatálya alá tartozó kezelt vagyonról szerződésenként elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, a kezelt vagyon beszámolási kötelezettségét is – kezelt vagyonként elkülönítve – kell teljesítenie.A számviteli törvény előírásaiból egyértelműen következik, hogy a bizalmi vagyonkezelőnek külön beszámolót kell a vagyonkezelt vagyonról (több kezelt vagyon esetén kezelt vagyononként külön-külön) és külön beszámolót kell a saját cégéről mint vagyonkezelő készítenie, és mindegyik beszámolót külön-külön könyvvezetéssel kell alátámasztania.Visszatérve a kérdésre. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a bizalmi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezető tagi hitelére fizetett kamat adója

Kérdés: Társaságunk munkaviszonyban lévő ügyvezetője tagi hitelt adott a kft.-nek, a tagi hitel után kamatot fizet neki a társaság. Milyen adó- és járulékkötelezettsége van a magánszemélynek és a cégnek?
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban lévő ügyvezetője nyújtja a tagi kölcsönt, a fizetett kamat a tagnál jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemnek minősül. A társaságnak a kifizetésre kerülő jövedelmet be kell vallania a 08-as bevallásban, le kell vonni a 15% személyi jövedelemadót és 18,5% tb-járulékot, és a társaságnak meg kell fizetnie a 13% szochót.Általános esetben a tagi kölcsön után fizetett kamat a társaságiadó-alapot nem befolyásolja. Ugyanakkor a jövedelem- (nyereség-) minimum számításakor figyelemmel kell lenni a tagi kölcsön összegének változására. A Tao-tv. 6. § (5) bekezdése értelmében, ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor választása szerint az adóbevallásának részeként egy, a NAV által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt ad be, vagy az adófizetési kötelezettségét a jövedelem- (nyereség-) minimum 2 százalékában határozza meg. A jövedelem-[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék tenyészállattá történő minősítéskor

Kérdés: A saját nevelésű növendék állatból a tenyészállattá történő átminősítés beruházásként elszámolt értékének megfelelő összeggel feloldható-e a fejlesztési tartalék?
Részlet a válaszából: […] eszköz címen került sor, vagy az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban történt a beruházás elszámolása, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Tekintettel arra, hogy a beruházásra a Tao-tv. nem tartalmaz fogalmat, így az alatt az Szt. 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti definíciót kell érteni.Eszerint pedig beruházás – többek között – a tárgyi eszköz létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység. Az Szt.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
5