Díjbekérő, illetve számla alapján való könyvelés

Kérdés: A földmérő kft. a földhivatali adatszolgáltatások díjáról díjbekérőt kap. A díjbekérő alapján utaljuk az abban szereplő összeget, majd sokszor több héttel vagy éppen hónappal később kapunk számlát az utalt összegről. Kérem a könyvelési tételek kontírozását!
Részlet a válaszából: […] tekinthető előlegnek, mert annak a bizonylata az áfát is tartalmazó előlegszámla!)Amikor a hivatal számlája megérkezik, akkor azt igénybe vett szolgáltatások költségeként kell könyvelni: T 529, 466 – K 454. A számla könyvelésével egyidejűleg könyvelni kell a számla kiegyenlítését a díjbekérő alapján utalt összeg miatti követelés összegében: T 454 – K 368.A díjbekérő alapján történő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Osztalékarányok eltérítése a tulajdoni arányoktól

Kérdés: Társaságunknak 3 tulajdonosa van, mindhárom tulajdonos bizalmi vagyonkezelő, ahol magánszemély a vagyonrendelő és a vagyonkezelő is. A tulajdonosi arány 37,5%, 37,5%, 25%. A társasági szerződés tartalmazza az osztalékfizetésre vonatkozóan, hogy a tulajdonosi aránytól el lehet térni. A kérdésem az, hogy az eltérésről a beszámolót elfogadó határozatban kell-e dönteni, és így közzétenni, illetve, ha itt kell dönteni, akkor szükséges-e az eltérés tényét vagy annak lehetőségét rögzíteni, vagy elegendő a tényleges kifizetést megelőzően egy újabb egyhangú határozattal rögzíteni? Ha a beszámolót elfogadó határozatban kell erről rendelkezni, akkor szükséges konkrét arányokat, számokat is meghatározni, nem ér rá később? Ehhez kapcsolódik, hogy amennyiben eltérően történik az osztalékkifizetés a tulajdoni arányokhoz képest, akkor felmerül-e bármilyen közteher, például illetékfizetési kötelezettség? Ebből a szempontból van-e jelentősége annak, hogy a tulajdonosok bizalmi vagyonkezelők, vagy közvetlenül a magánszemélyek? Konkrétan arra gondolok, felmerül-e ajándékozási illeték?
Részlet a válaszából: […] arányban lehet az osztalékot jóváhagyni, kifizetni. Mivel a kérdésben szereplő társaság tulajdoni részesedései kezelt vagyonokban vannak, amik önálló jogi személyek, ezért, ha nem az előbbiekben leírtak szerint történik kifizetés, akkor az végleges pénzeszközátadásnak tekintendő, melyet a társaságnál egyéb ráfordításként kell elszámolni.Amennyiben a konkrét ügylet körülményeiből más nem következik, a tagok tulajdoni arányától eltérő arányú osztalékfizetés – mint ahogyan a piaci értéktől eltérő vételár kikötése – nem minősül ajándékozásnak. Így az osztalék ilyen módon történő kifizetése ajándékozásiilleték-kötelezettséget nem keletkeztet, függetlenül attól, hogy az osztalékra jogosult tag bizalmi vagyonkezelő vagy magánszemély.Természetesen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Számlakibocsátás a vevőnél

Kérdés: Ügyfelünkkel (aki részére termékeinket rendszeresen értékesítjük, szolgáltatást nyújtunk) abban állapodtunk meg, hogy az általunk értékesített termékekre, elvégzett szolgáltatásokra vonatkozó számlakibocsátási kötelezettségünknek helyettünk ügyfelünk tesz eleget. Ügyfelünk ezen vállalásának általában eleget tesz, de egyre gyakrabban előfordul, hogy a helyettünk kiállított számlát nem küldi meg a teljesítést követően, esetenként később sem, vagy csak olyan számlát kapunk, amelyet ügyfelünk a NAV-hoz nem jelentett be. Számla hiányában nem könyvelhetünk, a vevői folyószámlát sem tudjuk egyeztetni (a NAV Online Számla Rendszerében rendelkezésre álló adatok alapján nem könyvelhetünk). Ilyen esetben mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] határidők megadásával. A megbízásban rögzített feladatok és határidők az eladót is a vevőt is kötelezik.Rögzíteni kell, hogy a vevőnek a számlát a teljesítéskor, illetve a teljesítést követően hány napon belül kell kiállítania és eljuttatnia az eladóhoz. Az így kiállított számla a teljesítés igazolása, és mint ilyen, a számviteli elszámolás, a fizetendőáfa-bevallás bizonylata. Ezért számla hiányában sem könyvelni, sem fizetendő áfát bevallani nem lehet. A teljesítésről kiállított számla hiányában sérül a bizonylati elv, de az adókötelezettség teljesítése is elmaradhat.A megkeresésben leírtakra a legegyszerűbb válasz – feltételezve, hogy a számlakiállítási kötelezettséggel a vevőt írásban bízták meg –, hogy a megbízást azonnali hatállyal vissza kell vonni, a számlákat az ügyfél felé pedig az eladó állítsa ki.Az azonnali hatályú megbízás-visszavonás előtt célszerű, ha az eladó írásban felhívja a vevő figyelmét arra, hogy a megbízás szerinti számlakibocsátási kötelezettségének – mint megbízott – rendszeresen tegyen eleget, a teljesítést követő, a megbízásban rögzített napon belül küldje meg az eladó által teljesített értékesítés (szolgáltatásnyújtás) vevő által kiállított számláit. Az értékesítés/vétel teljesítéséről kiállított számla hiányában a teljesítéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, a számviteli nyilvántartásba való rögzítés nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó év közben átlépte a bevételi értékhatárt

Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?
Részlet a válaszából: […] egyéni vállalkozó túllépi a rá vonatkozó bevételi értékhatárt, és így elveszíti az átalányadózásra való jogosultságot. Így a már korábban jogszerűen bevallott járulék és szociális hozzájárulási adó a jelenlegi gyakorlat szerint nem vizsgálandó felül.A teljes adóévre megszűnik az átalányadózásra való jogosultsága visszamenőleges hatállyal, azaz az egyéni vállalkozó 2026-ban csak vállalkozói személyi jövedelemadózás szerint adózhat. Az Szja-tv. 52. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, ha az átalányadózásra jogosultság az adóévben bármely ok miatt megszűnik, a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba egy összegben be kell jegyezni, mert az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik.A 2026. évről szóló adóbevallásban majd (az adóévet követő év május[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Know-how, royalty díj könyvelése

Kérdés: Know-how, royalty díj könyvelése kapcsán kérdezem: A díj 5 évre szól, majd ez a tudás tulajdonjogilag átszáll a vevőre. A vevő a forgalom után jutalékot köteles fizetni azon termékek eladásából, amelynél ezt a know-how-t hasznosították. Hogyan könyvelem az egyszeri innováció/know-how díjat?
Részlet a válaszából: […] eladási árat árbevételként elszámolni, közvetlen előállítási költségét pedig az értékesítés önköltségeként kimutatni.Ha a vevő a know-how-t a tulajdonjog átszállása előtt visszaadná, akkor a visszavétel időpontjával helyesbítő számlát kell kiállítani a visszavételi értékről, annak áfa nélküli összegével csökkenteni az értékesítés árbevételét, és ezen az összegen az immateriális javak között állományba venni.A vevő által a forgalom[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzattól vagyonkezelésbe vett ingatlanon végzett felújítás, beruházás

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságunk vagyonkezelésbe kapott több ingatlant. Az önkormányzattal kötött vagyonkezelői szerződés visszapótlási kötelezettséget ír elő. Az ingatlanhasznosítás bérbeadással valósul meg, illetve strandfürdőt üzemeltetünk. A bérbeadási tevékenységet bejelentettük az áfa hatálya alá. Az ingatlanokon felújítást hajtottunk végre, illetve pl. a termálstrandon új medencét is építettünk, a beruházásokhoz kapcsolódó áfát visszaigényeltük.
– A beruházások, illetve felújítások aktiválása után kell-e vagyonkezelői szerződést módosítani, mivel a vagyonkezelt ingatlanok könyv szerinti értéke változott (növekedett)?
– Van-e teendő a visszaigényelt áfával?
– Milyen egyéb számviteli teendők szükségesek a tulajdonosnál és a vagyonkezelőnél?
Részlet a válaszából: […] térítés nélküli átadás adóztatási pontot generál, azaz áfafizetési kötelezettség merül fel.A kérdésben leírtakra a válasz valójában a kérdésben is szereplő visszapótlási kötelezettség elszámolásának nem ismeretéből következik. Mit kell visszapótolni?Az önkormányzattal kötött vagyonkezelői szerződéssel a társaság által vagyonkezelésbe vett eszközök (ingatlanok) bruttó értékéből a társaság által a vagyonkezelés időtartama alatt elszámolt terv szerinti, esetleg terven felüli értékcsökkenés miatt bekövetkezett vagyoncsökkenést.Általános szabály, hogy a vagyonkezelésbe vett eszközöket is könyvelni kell, a vagyonkezelői szerződésben eszközönként meghatározott bruttó értéken (ez az érték az önkormányzatnál a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözete) az önkormányzattal szembeni kötelezettségként. [T Eszközök – K Kötelezettség az önkormányzattal szemben, legyen ez 4491.]A társaságnál a ténylegesen elszámolt értékcsökkenés összegével csökken a vagyonkezelésbe átvett eszközök értéke, és ezzel azonos összegben nő a visszapótlási kötelezettség (legyen ez a 4492.) Természetesen ezt is könyvelni kell: T 4491 – K 4492.A kérdés szerinti visszapótlási kötelezettségbe beletartozik az ingatlan felújítása (162), az új medence beruházáskénti létrehozása (161). Ezek közvetlen költségeit a felmerüléskor az általános előírások szerint kell könyvelni. Amikor a felújítás befejeződött, a beruházás révén a medence elkészült, akkor ezeket át kell adni az önkormányzatnak azzal, hogy ezek a visszapótlási kötelezettség terhére készültek el, így azokról az önkormányzatnak kell rendelkeznie.Az önkormányzatnak történő átadás a társaságnál jellemzően a térítés nélküli átadás/átvétel szabályai szerint történhet, mivel az a visszapótlási kötelezettség teljesítéseként történik, természetesen a vagyonkezelési szerződés módosításával. Az eszközök átadása a társaságnál egyéb ráfordítás az áfa felszámításával: T 8647 – K 162, 161, 467, és a kötelezettség rendezése ugyanilyen összegben: T 4492 – K 4491.Az önkormányzat a vagyonkezelői szerződés további módosításával jellemzően úgy rendelkezik, hogy a befejezett felújítást, új tárgyi eszközt vagyonkezelésbe adja a társaságnak, általában azon az értéken, amelyen átvette, és ezen eszközátadásokhoz kapcsolódóan kiköti a visszapótlási kötelezettséget. Könyvelés a társaságnál: T Eszközérték-növekedés és K Kötelezettség az önkormányzattal szemben.A felújítás vagyonkezelői szerződés szerinti értékével a társaságnál a kimutatott bruttó értéket kell növelni, ezt követően[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Egyszerűsített végelszámolás – saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke

Kérdés: Egyszemélyes kft. egyszerűsített végelszámolással megszünteti a céget. 2025. évi saját tőke összege 1477 E Ft (2024. évben a törzstőke fölött volt a saját tőke) a jegyzett tőke összege alatt van. A saját tőke rendezése nélkül elindítható az egyszerűsített végelszámolás? Amennyiben nem, melyik törvényben találom a tiltást?
Részlet a válaszából: […] ha a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke. Tehát az egyszerűsített végelszámolás lebonyolítható akkor is, ha a végelszámolást megelőzően elkészítendő, a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében (2026-ban) a saját tőke pozitív lesz, de kevesebb, mint a jegyzett tőke összege.Amennyiben a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott kötelezettségek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelő leányvállalatnál osztalékelőleg, osztalék könyvelése

Kérdés: Egy nem üzleti alapon működő bizalmi vagyonkezelő leányvállalatánál a 2025. évi beszámoló elfogadásakor (2026 májusában) 5.000.000 Ft osztalékot írtak elő. A tulajdonos a 2025. évben már felvett 2.000.000 Ft osztalékelőleget. A BVK 2026 márciusában alakult, ekkor adta át a kezelt vagyont. Milyen tennivalók és könyvelési tételek merülnek fel az ügylettel kapcsolatban (leányvállalat és BVK közötti elszámolások, utalások, osztalék kifizetése és adózása, osztalék és osztalékelőleg összevezetése stb.)?
Részlet a válaszából: […] osztalékra az a tulajdonos jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult, illetve a részvénykönyvben szerepel. Ebből következően a későbbiekben kifizetésre kerülő osztalék – a Ptk. fő szabálya alapján – azokat a tulajdonosokat illeti, akik az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában tulajdonosok voltak. A Ptk. ezen szabálya azonban diszpozitív, a társasági szerződésben el lehet térni ettől a szabálytól, és más időpont szerinti tulajdonosokat is meg lehet határozni.Amennyiben a társasági szerződésben nincs egyedi szabály az osztalék kifizetésére, akkor – a Ptk. hivatkozott fő szabálya alapján – a leányvállalatnak a kezelt vagyonnak kell az osztalékot fizetnie, mert a beszámoló elfogadásának időpontjában már ő volt a leányvállalat tulajdonosa (T 413 Eredménytartalék – K 47. Egyéb rövid lej. kötelezettség kezelt vagyonnal szemben). A korábbi tulajdonosnak, aki 2025-ben felvette az osztalékelőleget, pedig vissza kell fizetnie azt a leányvállalatnak (befolyáskor: T 38 Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések régi tulajdonossal szemben). A kezelt vagyonban pedig 5 millió Ft osztalékbevételt kell 2026-ban elszámolni az osztalék-jóváhagyás időpontjával (T36 Egyéb követelések – K 97 Kapott osztalék). A kezelt vagyonban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezménnyel kapott telefon értékesítése

Kérdés: Társaságunk az egyik telefontársaságtól 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, háromra pedig 50% kedvezményt kapott. A számlán telefononként részletezésre került: a nettó + áfa = bruttó érték, alatta a kedvezmény. A társaság az egyik nulla forintért, illetve 50%-kal vásárolt telefont szeretné a leányvállalatának átadni, eladni bekerülési értéken (nullaérték, illetve 50%-os érték), hiszen neki ennyibe került. Kérdés, számlázhat-e úgy, mint ahogyan a telefontársaság számlázott (kedvezménnyel csökkentett értéken)? Ebben az esetben a társaságok közötti kapcsolt viszony miatt kell-e társaságiadó-alapot módosítani?
Részlet a válaszából: […] értékesített termékre (de még a térítés nélkül átadott termékre is) az áfát is a termék piaci értéke alapján kell felszámítani. Így a kérdésben leírtak: az 50%-on, illetve a 100%-os kedvezménnyel történő értékesítés a kérdés szerinti társaságnak ellentétes a számviteli alapelvekkel, illetve az Áfa-tv. 66–67. §-ában foglaltakkal.Helyesen akkor járnak el, ha az 50%-os, illetve a 100%-os kedvezménnyel beszerzett telefonokat, amelyeket 50%-os, illetve nulla bekerülési értéken tartanak nyilván, teljes értékükön (nettó+áfa = bruttó érték) számlázzák a leányvállalat felé. Az anyavállalatnál a kedvezményeknek megfelelő összeg mint bevételi többlet része lesz az adózás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Ciklusokban előállított könyvek felmerült költségei

Kérdés: Egy könyvkiadó szeretné bevezetni az igény szerinti nyomtatás, a Print on Demand (POD) modellt. A POD nyomtatás lényege, hogy egy adott könyv nem kerül kinyomtatásra a teljes tervezett példányszámban, hanem csak fokozatosan, ciklusokban, igény szerint (pl. 1000 példány helyett 50-100 példányonként).
POD-modell esetében az önköltség részét képező előállítási költségek egy része (szerzői, fordítói, lektori díj, grafikai munkák, szerkesztés, tördelés, borítótervezés stb.) egyszer, előre felmerül. Míg a nyomdaköltség csak szakaszosan, több tételben, első nyomtatáskor és az egyes utánnyomásokkor jelentkezik. Az egyszeri, előre jelentkező költségek nem kizárólag az első POD-nyomtatás érdekében merülnek fel, hanem a teljes könyvkiadási projekt érdekében. Így, ha az egyszeri, előre jelentkező költségek csak az első nyomtatott példányszámra kerülnének ráosztásra, akkor irreálisan magas, akár az eladási ár többszörösét kitevő önköltség adódna.
Helyes-e ebben az esetben a könyvek önköltségének oly módon történő meghatározása, hogy az egyszeri, előre jelentkező költségek a várható, tervezett teljes eladási példányszámra kerülnek megosztásra, és minden POD gyártáskor/nyomtatáskor ennek arányos része kerül késztermékként készletre vételre az aktuális POD-nyomdaköltséggel együtt? A későbbi gyártásokra az első POD-nyomtatásra, példányszámra rá nem osztott, fennmaradó egyszeri, előre felmerülő költségek összege „tartalékolható”-e, és nyilvántartható-e a készletek között, mint befejezetlen termelés? Ebben az esetben érvényesülne az összemérés és a valós összkép alapelve, az adott időszakban nyomtatott könyvekkel arányosan kerülne az egyszeri költség is késztermékként elszámolásra.
Természetesen a POD-modell esetében alkalmazandó költségfelosztási módszert a kiadó önköltségszámítási szabályzatában rögzíti. A tényleges értékesítési tapasztalatok alapján szükség esetén a tervezett teljes eladási példányszámot felülvizsgálják, ha az értékesített mennyiség elmarad a tervezettől, akkor a még fel nem osztott egyszeri előállítási költség veszteségként elszámolásra kerül.
Részlet a válaszából: […] az elkészült késztermék közvetlen önköltségében figyelembe venni. Amennyiben a tervezett eladási példányhoz viszonyítva kevesebb példányszám fog készülni, akkor a fennmaradó, fel nem osztott összeget selejtezni kell. A még fel nem osztott költségeket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4