55 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Kérdés: Magyar kft. forintban kölcsönt adott a vele kapcsolt viszonyban lévő magyar kft.-nek, banki utalás útján, könyvvezetésük forintban történik. A kölcsönvevő euróban szeretné részben vagy egészében visszafizetni a kölcsönt, amelyet a kölcsönadó elfogadna. Az erről szóló megállapodásban milyen árfolyamon rendelkezhetnek a felek? Kötelező-e a törlesztés napján az MNB-középárfolyam alkalmazása, amit egyébként alkalmaznak a felek devizás elszámolásoknál, vagy megállapodhatnak a kölcsönadó bankja szerinti, pl. eladási devizaárfolyamban, mintha devizát vásárolt volna a cég, tekintettel arra is, hogy a törlesztés teljesítése euróbankszámlák között történne? A transzferárat vizsgálják a felek. Milyen árfolyammal kell elszámolni a kölcsön csökkenését a feleknél?

Kérdés: Egyre népszerűbb a NAV-tól letöltött bizonylatok feldolgozása a könyvelők körében. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a NAV-tól visszatöltött bizonylat adatai rendelkezésre állnak:
1. az eredeti bizonylat papíron jött létre, és megtalálható papíron,
2. az eredeti bizonylat elektronikusan jött létre, és elektronikusan megvan,
3. az eredeti bizonylat papíron jött létre, de csak szkennelve található meg,
4. az eredeti bizonylat papíron jött létre, de sem papíron, sem szkennelve nincs meg,
5. az eredeti bizonylat elektronikusan jött létre, de csak papíron található meg,
6. az eredeti bizonylat elektronikusan jött létre, de sem papíron, sem elektronikusan nincs meg?
Azokban az esetekben, ha az adatok a NAV-tól történő lekérésben megtalálhatók, de a 3-4-5-6. esetekben nem állnak rendelkezésre a könyvelésben:
– az áfaelszámolásban szerepeltethetők-e,
– a számviteli elszámolásban rögzíthetők-e
ezek a bizonylatok?

Kérdés: Magyar egyéni vállalkozó előleget kapott és előlegszámlát állított ki egy brit vállalatnak (anyavállalat), a termékértékesítés végül egy egyiptomi cég számára történik, mely a brit cég leányvállalata. Számlázás szempontjából hogyan járok el szabályszerűen, ha a végszámlán le akarom vonni az előleget?

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó kft., amely áfaalany, a környéken élő termelőknek mezőgazdasági szolgáltatásként végez pl. vetést. A vetőmagot a kft. vásárolja meg, majd a vetéssel együtt kiszámlázza a megrendelő részére. A vetőmag (pl. búza) fordított áfával adózó termék, a mezőgazdasági szolgáltatás normál (27%) áfával adózik. Tekinthető-e úgy ez az ügylet, hogy a vetés a főszolgáltatás, és a vetőmag a járulékos szolgáltatás, és a vetőmag felveszi a főszolgáltatás áfakulcsát? Ebben az esetben a fordítottan adózó vetőmag 27%-os áfakulccsal adózik a mezőgazdasági szolgáltatás részeként? Véleményük szerint a szolgáltatási szerződésben ki kell-e térni arra, hogy adózás szempontjából milyen módon kerül elszámolásra az ügylet?

Kérdés: 2021–2024. években mikrogazdálkodói beszámoló helyett az értékhatár átlépése miatt 2025. évben egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., ha 2026-ban – a megemelt értékhatárok miatt – megfelel mindhárom feltételnek, ismét készíthet mikrogazdálkodói beszámolót?

Kérdés: A cég magánszeméllyel kötött bérleti szerződést ingatlanra. A szerződés szerinti kauciót megfizették. A szerződés határozatlan időre szólt, de felmondták azt. A szerződés szerint, amennyiben 12 hónap időtartam előtt a bérleti jogviszony felmondásra kerül, a kaució összegét a bérlő elveszíti. A kaució a szerződés szerint a bérlői károkozásra, rendeltetésellenes használatból eredő károk fedezetére szolgál, a felmondási idő alatti bérleti díj, illetve rezsifizetési kötelezettség teljesítésére nem használható fel. Hogyan számoljuk el a vissza nem fizetett kaució összegét? A bérleti díj igénybe vett szolgáltatás vagy személyi jellegű költség?

Kérdés: Ügyfelünk egy külföldi vállalatcsoport magyarországi leányvállalata. A társasággal gazdasági kapcsolatban álló kapcsolt vállalkozás a magyar leányvállalat érdekében felmerült költségeket szeretné a magyar társaságra átterhelni (termelési és minőség-ellenőrzési támogatással kapcsolatos költségek, az ügyvezetéshez kapcsolódó díjak). Az átterhelés havi vagy negyedéves rendszerességgel történne. Az ilyen költségek átterheléséhez milyen dokumentáció és egyéb feltételek szükségesek az áfa, illetve a transzferárszabályok szempontjából? Milyen szerződéses és egyéb dokumentáció szükséges az ügyletek megfelelő alátámasztásához? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősülhet-e az ilyen költségek átterhelése? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a számlázás és az adókötelezettség meghatározása során? Transzferárszempontból milyen módszerrel, illetve milyen szempontok alapján célszerű meghatározni az alkalmazandó ellenértéket?

Kérdés: A társaság 2025 elején új telephelyre költözött, ezért az akkori bérelt ingatlanra vonatkozó bérleti szerződése megszűnt. A korábbi bérelt ingatlanon a társaság korábban több beruházást is végzett, illetve aktivált, amelyek a bérleti jogviszony megszűnésekor nem kerültek kivezetésre. A tényállás csak utólag, 2026-ban került feltárásra. A beruházások könyv szerinti értéke 2021–2022 folyamán teljes mértékben leírásra került, így jelenleg valamennyi érintett eszköz könyv szerinti értéke nulla. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó a beruházásokat nem vásárolta meg. A bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítása is felmerült, az átadás-átvétel során azonban olyan megállapodás született, amely szerint az új bérlő átvállalta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos költségeket. A beruházások ténylegesen a korábbi bérelt ingatlanban maradtak. A feltett kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.

Kérdés: A kft. három év futamidőre nyílt végű pénzügyi lízing keretében személyautót lízingelt. A futamidő végén nem élt a vétellel és a vevőkijelölés jogával, a lízingelt eszközt visszaadta a lízingbe adónak, az autót a könyvekből kivezette. A lízingbe adó cég a visszavett eszközt egy harmadik félnek értékesítette, a maradványérték és az eladási ár közötti részt a kft.-nek visszautalta. Kell-e a kft.-nek erről bizonylatot kiállítania (különösen számlát), ha igen, az áfával növelt-e, illetve mi szerepeljen a bizonylaton gazdasági eseményként?

Kérdés: I. Tényállás
Egy magyar társaság (a továbbiakban „Társaság”) munkaviszonyban álló munkavállalója a Társaság tevékenységének ellátásához szükséges kis értékű tárgyi eszközöket (pl. fülhallgató, monitor, egér) vagy egyéb eszközöket (pl. irodabútor) vásárolt webshopon keresztül. A webshop a számlát nem a Társaság, hanem a munkavállaló nevére állította ki. A magánszemély nevére kiállított számla javítására utólagosan nincs lehetőség. Az eszközök beszerzésére a Társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében került sor, és az eszközöket a beszerzést követően kizárólag vagy döntő részben a Társaság üzleti tevékenysége során használják. A Társaság a beszerzés ellenértékét a munkavállaló részére meg kívánja téríteni, illetve az eszközöket a könyveiben nyilvántartásba kívánja venni. A Társaság álláspontja szerint a gazdasági esemény tényleges tartalma alapján az eszközök a Társaság érdekében kerültek beszerzésre, ugyanakkor kérdéses, hogy a munkavállaló nevére kiállított számla milyen módon alkalmas a számviteli elszámolás és az adójogi megítélés alátámasztására.
Kérdéseink:
1. Helyesen jár-e el a Társaság, ha a munkavállaló nevére kiállított számla ellenértékét a munkavállaló részére megtéríti, és az eszközt saját könyveiben eszközként vagy költségként elszámolja?
2. Az így elszámolt költség/ráfordítás társasági adó szempontjából elismert költségnek minősül?
3. Amennyiben a Társaság jogosult az eszköz bekerülési értékének elszámolására, milyen dokumentumok alkalmasak annak igazolására, hogy az eszköz ténylegesen a Társaság üzleti tevékenységét szolgálja, és a gazdasági esemény a Társaság érdekében merült fel?
4. A munkavállaló nevére kiállított számla alapján megtérített összeg a munkavállaló oldalán keletkeztet-e adóköteles jövedelmet, amennyiben az eszköz a Társaság gazdasági tevékenysége érdekében került beszerzésre és használatra?
5. A Társaság könyvvezetése szempontjából megfelelő megoldásnak minősül-e, ha a megtérítendő ellenértéket a munkavállalóval szembeni kötelezettségként számolja el, majd annak megtérítésével zárja a gazdasági eseményt?
6. Mennyiben változtat az elszámolás módján, ha a fenti gazdasági esemény pénzügyi teljesítése a munkáltató vállalati bankkártyájával/hitelkártyájával kerül kifizetésre, de a számla a magánszemély nevére szól?
Tekintettel arra, hogy az eszközök beszerzéséről nem áll rendelkezésre a Társaság nevére kiállított számla, véleményünk szerint a munkavállalónak térített vagy a kereskedőnek kifizetett ellenértéket egyéb ráfordításként kell elszámolni, és társaságiadóalap-növelő tételként szükséges beállítani. Milyen megoldással lehet elérni, hogy a Társaság fel tudja venni az eszközöket a nyilvántartásaiba, és értékcsökkenést tudjon elszámolni utánuk.