31 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Kérdés: Társaságunknál többször előfordult, hogy az ügyfeleink azt kérték, kizárólag a NAV Online Számla adatszolgáltatás alapján könyveljük a kimenő és bejövő számlákat. Álláspontunk szerint az adatszolgáltatás azonban önmagában nem felel meg a számviteli törvény 165–167. §-ában foglalt rendelkezéseknek. Szeretnénk hivatalos megerősítést kérni arra vonatkozóan, hogy a kimenő és bejövő számlák könyvelésének alapbizonylata továbbra is maga a számla (papír vagy elektronikus formában), és ezt nem helyettesítheti a NAV-adatszolgáltatás, azaz nem megengedett kizárólag egy összegző adatszolgáltatás alapján könyvelni. A különböző nyilvántartások és adatszolgáltatások ugyan tartalmazhatják a könyveléshez szükséges információkat, és segítségül szolgálhatnak az adatok feldolgozásában, azonban a törvényi rendelkezéseknek önmagában nem felelnek meg. Emellett mindenképpen szükséges, hogy az adatszolgáltatás a kapott, jóváhagyott alapbizonylatokkal konzisztens megegyező adatokat tartalmaz, erre vonatkozóan a gazdálkodónak megfelelő adategyeztetési folyamatokat és bizonylatkezelési folyamatokat kell kialakítania és működtetnie, továbbá a kapcsolódó eredeti bizonylatok könyvelési tételekhez való hozzárendelését, utólagos visszakereshetőségét, valamint megőrzését is biztosítani kell.

Kérdés: Áfás egyéni vállalkozó 5 éve vásárolt egy ingatlant, amelyhez kapcsolódóan áfalevonási jog illette meg (az ingatlant bérbeadás céljára vásárolta, amely tevékenységére az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta). Most meg kívánja szüntetni az egyéni vállalkozását úgy, hogy az ingatlan még mindig a tulajdonában van. Azt a továbbiakban magánszemélyként kívánja tulajdonolni. Mire kell figyelni a korábban levont áfa arányos részének fizetendő áfaként történő bevallásakor? (Figyelési időszak: 20 évből még csak 5 év telt el.) Milyen bizonylatot kell készíteni ebben az esetben, amely a fizetendő áfa alapbizonylatául szolgál? A fizetendő áfán kívül más fizetési kötelezettsége keletkezhet az ingatlannal kapcsolatban az egyéni vállalkozás megszűnésekor?

Kérdés: Egy, az áfa szempontjából általános szabályok szerint adózó kft. termékeket értékesít online felületen. A szállítási díj áfája tudomásunk szerint felveszi az értékesített termék áfakulcsát. Mi a helyzet abban az esetben a szállítási díj áfakulcsával, ha egyazon csomagon belül értékesítésre került egy 27%-os és egy 5%-os áfakulcsú termék?

Kérdés: Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett a 2025. évi nyereség terhére 300 M Ft összegben ingatlanberuházásra, jóváhagyott építési engedély birtokában. A tervet a városi tervtanács keresztülhúzta, hogy a városképbe nem illik bele az adott épület, mindezt a beszámoló beadási határideje után. Mivel nem tud építkezni, emiatt nincs szükség a fejlesztési tartalékra. Vissza lehet-e fizetni hamarabb a fejlesztési tartalékot a 4 éves határidő letelte előtt, mivel rajta kívül álló ok miatt következett be? Ha igen, milyen szankciók mellett?

Kérdés: Egy kft. a 2026. 04. 22-i határozatában (2025. évi beszámolóval együtt feltöltött) jóváhagyott osztalékról – mely 25 millió volt – lehet-e részben (pl. 15 millió) lemondani a csak magánszemélyekből álló tagoknak, amit természetesen a NAV felé bejelentünk (AVBA), és Taggyűlési Határozatot készítünk hozzá? Vagy csak a teljes összegről lehet lemondani, mert az lett jóváhagyva? Úgy gondolom, hogy lehet részben is lemondaniuk, sőt még nem is kell egységesen, arányosan egyezően lemondaniuk az egyes tagoknak. A lemondott összeg után keletkezik-e bármilyen szja- és szochofizetési kötelezettsége a magánszemélynek (hiszen a cég nem fizet ki most semmit, így nincs miből levonja)? Tudom, hogy illeték nem terheli [Itv. 17. § (1) bekezdése alapján]. Esetleg belép ilyenkor az Szja-tv. 9. § (3) bekezdése, és akkor lesz adó?

Kérdés: Egy 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon számviteli elszámolásával és a kedvezményezettek részére történő kifizetésekkel kapcsolatban kérjük szakmai álláspontjukat. A kezelt vagyonba adott, 5 milliárd forint könyv szerinti értékű üzletrészt 2026 nyarán értékesítettük. A maximális vételár 4 milliárd forint, amelyből 2,9 milliárd forintot megfizettek, 0,3 milliárd forintot három évre visszatartottak, további legfeljebb 0,8 milliárd forint pedig feltételes earn-out. Jelenlegi értelmezésünk szerint az értékesítésen 1,8 milliárd forint számviteli veszteség keletkezik. Az alábbi kérdésekben kérjük megerősítésüket, illetve szükség esetén értelmezésünk helyesbítését:
1. Az értékesítés elszámolása: Helyes-e az 1,8 milliárd forintos veszteség megállapítása? Hogyan kell elszámolni a visszatartott és a feltételes vételárrészt, valamint az értékesítés veszteségét?
2. A veszteség és a későbbi hozamok: Helyes-e, hogy a veszteség a tárgyévi eredményen keresztül a tartalékot csökkenti, az induló tőkét közvetlenül nem érinti? Következik-e ebből, hogy a későbbi nyereségek – beleértve a kapott osztalékot és kamatot – először a negatív tartalékot ellentételezik, és annak rendezéséig hozamkifizetés nem teljesíthető?
3. Vagyonkiadás az induló tőke terhére: Ha az induló tőke 5 milliárd forint, a tartalék –1,8 milliárd forint, és más korlátozó tétel nincs, teljesíthető-e legfeljebb 3,2 milliárd forint vagyonkiadás? Ez az induló tőkét csökkenti, miközben a negatív tartalék változatlanul fennmarad?
4. A kifizetések sorrendje: Pozitív, hozamkifizetésre felhasználható tartalék esetén is dönthet-e a vagyonkezelő az induló tőke terhére történő vagyonkiadásról, vagy van kötelező számviteli elszámolási sorrend?
5. Évközi kifizetések: Hozamkifizetéshez, illetve az induló tőke terhére történő vagyonkiadáshoz mikor szükséges közbenső mérleg, és ugyanaz a mérleg meddig, illetve hány kifizetési döntéshez használható fel?
Kérjük, válaszukban térjenek ki az alkalmazandó jogszabályhelyekre, különösen a számviteli törvény 40/A. §-ára!

Kérdés: Társaságunk autóutak, autópályák és egyéb utak tervezésével foglalkozik. Jellemzően több évet vesz igénybe az adott munka, így projektelszámolást alkalmazunk. A teljesítési fokot a ténylegesen felmerült költségeknek a teljes munka becsült költségeinek arányában határozzuk meg. A kérdésem a teljes munka becsült költségére vonatkozik. A tervezett összköltséget a mérnökkamarai óradíj és az óramennyiségre vonatkozó szakmai tapasztalat alapján állapítjuk meg (pályázatunk is ez alapján történik). Elfogadható ez a metodika? Munkáinkat elnyert pályázatok alapján valósítjuk meg. A pályázat alapján megvalósítandó terv később – menet közben – kerül pontosításra. Az útszakasz tervezésére vonatkozó munka elnyerésekor még nem tudjuk, pl. mennyi hidat, vadátjárót, közművet stb. kell terveznünk. A tervezés előrehaladtával minden év végén pontosítjuk/korrigáljuk a becsült teljes költséget.

Kérdés: Egy közjegyzői irodánál mi tekinthető csak átmeneti tételnek, ami nem érinti az eredményszámlákat? Például: földhivatali ügyintézés díja (ezt áthárítja az ügyfélre), vagy a Kamarának fizetett hozzájárulás, hagyatéki hirdetmény, a közjegyző által a Kamarának számlázott fizetési meghagyás és végrehajtás díjából megillető összeg?

Kérdés: A társaság egyik partnerével kötött, 5 évre szóló bérleti szerződés alapján kaució fizetésére kötelezett. A bérleti szerződés a kaucióra vonatkozó szabályként a következőket tartalmazza: bármely fizetési kötelezettség, illetve pénzkövetelés teljesítése (bérletidíj-hátralék, üzemeltetésiköltség-hátralék, kötbér, kártérítés, kártalanítás vagy más fizetési hátralék, késedelmi kamat, a természetes elhasználódást meghaladó állagromlás, javítási költség, nem rendeltetésszerű használat során okozott károk megfizetése, megszűnése esetén a kártérítési követelés kielégítésére, a kiürítés elmulasztása miatt keletkező költség). A felsorolás alapján a kaució jövőbeni ügyletekre vonatkozik, azonban nem feltétlenül éven túli időszakra, mert a szerződésben nem szerepel, hogy a kauciót csak és kizárólag a lejáratot követően kell visszatéríteni. Mi egyéb rövid lejáratú követelésként kezelnénk. A könyvvizsgáló a befektetett eszközök közé sorolná. A befektetett pénzügyi eszközök számviteli törvény szerinti definíciója szerint a fenti, a bevezető szerinti kaució nem felel meg ennek a fogalomnak. A fent leírt esetben az adott kauciót miként kell kimutatni a mérlegben? Miként kellene kimutatni, ha a hosszú távú szerződésben egyértelműen jelezve lenne, hogy a kauciót csak a szerződés lejáratakor kell visszafizetni?

Kérdés: Egyéni vállalkozó (nem taxis) személygépkocsit bérelt nyílt végű lízingszerződéssel. A személygépkocsira 500 km/hó költséget számol el, útnyilvántartás nélkül. Cégautóadót nem fizet. A szerződés lejártával maradványértéken megvásárolná a járművet egyéni vállalkozóként. Keletkezik-e jövedelme a piaci és maradványérték különbözete után?