Találati lista:
1 Vagyonmérleg könyvvizsgálója
Kérdés: A gazdasági társaság – bár a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra nem kötelezett, de – saját elhatározásából 2025-re a beszámolóját könyvvizsgáltatta, arról a könyvvizsgáló (értelemszerűen) jelentést bocsátott ki. Amennyiben ez a gazdasági társaság 2026 folyamán az átalakulási törvény szerinti beolvadásos kiválásban vesz részt, akkor a végleges vagyonmérlegek, végleges vagyonleltárak (törvény szerint kötelező) könyvvizsgálatát végezheti az a könyvvizsgáló, aki a 2025. üzleti év beszámolóját (nem törvényi kötelezettség alapján) könyvvizsgálta?
2 Pdf-nyomtatású számla elektronikus számlának minősül-e?
Kérdés: A Számviteli Levelek 550. számában (2026. szeptember 10.) megjelent 10 380. kérdés kapcsán kérdezem, hogy ha a partnerem a számlát számítógéppel készíti el, de nem látja el digitális aláírással, hanem a nyomtatási funkciónál a pdf-be történő nyomtatást választja, lementi a számlát, és e-mailen elküldi nekem, az elektronikus számlának minősül-e? Azt már postán nem küldi el nekem. Könyvelhetem-e a levelezésemből így kinyomtatott számlát?
3 Pótbefizetés visszafizetése
Kérdés: A veszteséges kft.-ben a veszteség fedezetére pótbefizetés történik, a saját tőke a pótbefizetés után a következőképpen alakul: jegyzett tőke 3 millió Ft, eredménytartalék –30 millió Ft, lekötött tartalék +30 millió Ft. Ha a következő üzleti évben az adózott eredmény 10 millió Ft, akkor az adózott eredmény átvezetését követően a saját tőke az alábbi: jegyzett tőke 3 millió Ft, eredménytartalék –20 millió Ft, lekötött tartalék +30 millió Ft. A Ptk. 3:357. §-a alapján visszafizetendő ekkor a 10 millió Ft pótbefizetés, mivel már nincs rá szükség a veszteség ellensúlyozására? Vagy a Ptk. 3:184. §-ának korlátozása alapján csak akkor történhet meg a visszafizetés, amikor a teljes veszteség visszapótlásra került az adózott eredményből.
4 Bemutatásra szánt termék áfája
Kérdés: Egy társaság szanitertermékeket gyárt. Előfordul, hogy szükség van a termék bemutatására a későbbi rendelések elősegítésére. A bemutatási célra szánt terméket ingyen adja, mert ez a feltétele, hogy adott ügyletben legyen esély részt venni. Két fő példa:
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?
5 Ingatlan felújításánál az alvállalkozó milyen áfával számláz?
Kérdés: Adott egy kft., amely megvásárol egy lakóingatlant, amelyben 4 lakás van. A teljes ingatlan komplett felújításon és bontási, majd újjáépítési munkákon kell, hogy átessen ahhoz, hogy értékesíteni lehessen. Ez a folyamat építésiengedély-köteles tevékenység, melyhez a szükséges engedéllyel rendelkezik. Erre a feladatra megbíz egy generálkivitelezőt, aki a teljes folyamatot levezényli. Ez lesz B Kft. B Kft. a feladat elvégzésére alvállalkozókat vesz igénybe, akik a részfeladatok elvégzése után számláznak a generálkivitelezőnek, aki ezt követően 10%-os haszonnal továbbterheli a munkadíjat a megrendelőre. A generálkivitelező az építési és szerelési munkákat fordított áfával számlázza a megrendelőnek, viszont azt nem tudom, hogy ebben az esetben az alvállalkozó milyen áfával számláz a generálkivitelezőnek? Fontos, hogy mindhárom szereplő belföldi áfaalany.
6 Szállásköltség áfája
Kérdés: Levonható-e a szállásköltség áfája abban az esetben, ha a dolgozó kiküldetési rendelvény alapján hivatalos útján vesz igénybe szállást?
7 Követelések, kötelezettségek egyeztetése elmaradt
Kérdés: A cég 2018-ban kiválással jött létre. A vagyonmérlegben szerepeltek követelések és kötelezettségek, amelyeket átvitt az új cégbe. A könyvelő a 2024. évet könyvelte, de a 2025. évet már nem vállalta. 2024-ig a cég semmilyen egyeztetést, levezetést nem végzett ezen tételek rendezésére, így kivezetésre sem kerültek, a mérlegben is szerepelnek. A cég 2026 októberében kezdte meg a levezetést, egyeztetést a tételek rendezésére. Kinek kell könyvelni a vitatott tételeket, milyen bizonylat alapján, melyik évben? (A 2025. év még nincs lezárva.)
8 Behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése
Kérdés: A taoalany gazdasági társaság követelést enged el a kivaadóalany gazdasági társasággal szemben. A követelés nem minősül behajthatatlannak sem a számviteli, sem a Tao-tv. alapján. A társaságok között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. Van-e és milyen adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságoknak? Ha van, pontosan melyiknek? Illetékkötelezettség felmerülhet? Felmerül-e a bejelentési kötelezettség? Amennyiben a vevőkövetelés elengedése történik, szükséges-e számlahelyesbítés?
9 Követelés-kötelezettség könyvelése – mikrogazdálkodó
Kérdés: A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás év végi elszámolásával kapcsolatban kérem szakmai álláspontjukat az alábbi két esetben:
1. Bejövő számla: könyvelési díj.
A vállalkozás a könyvelőjétől az alábbi számlát fogadta be: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., a szolgáltatás: 2026. december havi könyvelési díj.
2. Kimenő számla: havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás saját ügyfelének 2026 decemberében nyújtott, havi elszámolású szolgáltatásáról kiállított számla: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., szolgáltatás: 2026. december havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás mindkét példában 2026-ban és 2027-ben a mikrogazdálkodói szabályokat alkalmazza. A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat az alábbiakban:
A januári számlakibocsátás miatt a bejövő számla költségét és a kimenő számla árbevételét 2027-ben kell elszámolni, annak ellenére, hogy mindkét szolgáltatás teljes egészében 2026 decemberére vonatkozik? Vagy a decemberi szolgáltatási tartalom alapján a bejövő számlát 2026. december 31-én nyitott szállítói kötelezettségként, a kimenő számlát nyitott vevőkövetelésként kell kimutatni; 2026. évi költség, illetve árbevétel elszámolásával, miközben az áfa 2027. januári?
1. Bejövő számla: könyvelési díj.
A vállalkozás a könyvelőjétől az alábbi számlát fogadta be: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., a szolgáltatás: 2026. december havi könyvelési díj.
2. Kimenő számla: havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás saját ügyfelének 2026 decemberében nyújtott, havi elszámolású szolgáltatásáról kiállított számla: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., szolgáltatás: 2026. december havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás mindkét példában 2026-ban és 2027-ben a mikrogazdálkodói szabályokat alkalmazza. A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat az alábbiakban:
A januári számlakibocsátás miatt a bejövő számla költségét és a kimenő számla árbevételét 2027-ben kell elszámolni, annak ellenére, hogy mindkét szolgáltatás teljes egészében 2026 decemberére vonatkozik? Vagy a decemberi szolgáltatási tartalom alapján a bejövő számlát 2026. december 31-én nyitott szállítói kötelezettségként, a kimenő számlát nyitott vevőkövetelésként kell kimutatni; 2026. évi költség, illetve árbevétel elszámolásával, miközben az áfa 2027. januári?
10 Kártérítés egyetemleges felelősséggel
Kérdés: Két kapcsolt társaság (Vállalkozók) kártérítési felelősséggel tartoznak a Megrendelőjük felé, melyet írásos megállapodásban egyetemlegesen elismertek, és a fizetési ütemezésben is megállapodtak. A megállapodás dátuma 2026, összege 100 millió Ft, az ütemezett fizetési kötelezettség részben 2026-ban, részben 2027-ben esedékes, illetve annak egy része anyagszállítással is teljesíthető.
Véleményem szerint, mivel elismert kötelezettségről van szó, azt könyvelni szükséges a 86 Egyéb ráfordításokkal szemben taoalap módosítása nélkül. (Felmerülhet, hogy 2025-ben már céltartalékképzési kötelezettség is könyvelendő lett volna, ezt szükséges önellenőrzéssel rendezni?)
Ha álláspontunk elfogadható, akkor felmerül, hogy a két kapcsolt társaság hogyan kezelje az egyetemleges kötelezettséget? Mindkét cégnél könyvelni kellene a 100 millió Ft-ot? Valamilyen megosztást kellene érvényesíteni, mondjuk az eredeti vállalási kötelezettség szerint? Amennyiben ettől mégis eltérnek, akkor a két Vállalkozó egymással szemben kell, hogy rendezze a differenciát?
Véleményem szerint, mivel elismert kötelezettségről van szó, azt könyvelni szükséges a 86 Egyéb ráfordításokkal szemben taoalap módosítása nélkül. (Felmerülhet, hogy 2025-ben már céltartalékképzési kötelezettség is könyvelendő lett volna, ezt szükséges önellenőrzéssel rendezni?)
Ha álláspontunk elfogadható, akkor felmerül, hogy a két kapcsolt társaság hogyan kezelje az egyetemleges kötelezettséget? Mindkét cégnél könyvelni kellene a 100 millió Ft-ot? Valamilyen megosztást kellene érvényesíteni, mondjuk az eredeti vállalási kötelezettség szerint? Amennyiben ettől mégis eltérnek, akkor a két Vállalkozó egymással szemben kell, hogy rendezze a differenciát?
