Vagyonmérleg könyvvizsgálója

Kérdés: A gazdasági társaság – bár a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra nem kötelezett, de – saját elhatározásából 2025-re a beszámolóját könyvvizsgáltatta, arról a könyvvizsgáló (értelemszerűen) jelentést bocsátott ki. Amennyiben ez a gazdasági társaság 2026 folyamán az átalakulási törvény szerinti beolvadásos kiválásban vesz részt, akkor a végleges vagyonmérlegek, végleges vagyonleltárak (törvény szerint kötelező) könyvvizsgálatát végezheti az a könyvvizsgáló, aki a 2025. üzleti év beszámolóját (nem törvényi kötelezettség alapján) könyvvizsgálta?
Részlet az állásfoglalásából: […] csak a véglegeseket!!!) könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Ebből az következik, hogy a kérdés szerinti társaságnál, mivel nem kötelezett a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra, a vagyonmérlegeket, a vagyonleltárakat csak a felügyelőbizottsággal kell ellenőriztetni, ha ilyen a jogi személynél működik.Ha mégis ellenőriztetik a vagyonmérlegeket, a vagyonleltárakat, akkor érvénybe lép a hivatkozott (6) bekezdés azon előírása, mely szerint nem jogosult arra a jogi személy állandó könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Pdf-nyomtatású számla elektronikus számlának minősül-e?

Kérdés: A Számviteli Levelek 550. számában (2026. szeptember 10.) megjelent 10 380. kérdés kapcsán kérdezem, hogy ha a partnerem a számlát számítógéppel készíti el, de nem látja el digitális aláírással, hanem a nyomtatási funkciónál a pdf-be történő nyomtatást választja, lementi a számlát, és e-mailen elküldi nekem, az elektronikus számlának minősül-e? Azt már postán nem küldi el nekem. Könyvelhetem-e a levelezésemből így kinyomtatott számlát?
Részlet az állásfoglalásából: […] számlának, így azt a papíralapú számlákra vonatkozó előírások szerint kell kezelni. A kinyomtatott számla könyvelésre[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteséges kft.-ben a veszteség fedezetére pótbefizetés történik, a saját tőke a pótbefizetés után a következőképpen alakul: jegyzett tőke 3 millió Ft, eredménytartalék –30 millió Ft, lekötött tartalék +30 millió Ft. Ha a következő üzleti évben az adózott eredmény 10 millió Ft, akkor az adózott eredmény átvezetését követően a saját tőke az alábbi: jegyzett tőke 3 millió Ft, eredménytartalék –20 millió Ft, lekötött tartalék +30 millió Ft. A Ptk. 3:357. §-a alapján visszafizetendő ekkor a 10 millió Ft pótbefizetés, mivel már nincs rá szükség a veszteség ellensúlyozására? Vagy a Ptk. 3:184. §-ának korlátozása alapján csak akkor történhet meg a visszafizetés, amikor a teljes veszteség visszapótlásra került az adózott eredményből.
Részlet az állásfoglalásából: […] veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a társasággal tagsági viszonyban álló tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a vagyoni hozzájárulások teljes befizetése után kerülhet sor.A Ptk. hivatkozott előírásából az következik, a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. (A legfőbb szerv ettől eltérően is dönthet, külön határozattal!)A nem szükséges pótbefizetések kétféleképpen értelmezendők. Egyrészt a forrásoldalról, azaz a saját tőke a nyereséget jelentő adózott eredmény hatására több, mint a jegyzett tőke összege, másrészt a pótbefizetés visszafizetéséhez szükséges pénzeszköz is rendelkezésre áll.A kérdésben szereplő adatok arra utalnak, hogy forrásoldalon van 10 millió Ft-os negatív eredménytartalék-csökkenés,[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Bemutatásra szánt termék áfája

Kérdés: Egy társaság szanitertermékeket gyárt. Előfordul, hogy szükség van a termék bemutatására a későbbi rendelések elősegítésére. A bemutatási célra szánt terméket ingyen adja, mert ez a feltétele, hogy adott ügyletben legyen esély részt venni. Két fő példa:
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] szabályozás figyelembe venné a képviselt termék jellegét és az egyes, e mintapéldányok átadásában álló ügyletek sajátos kereskedelmi hátterét.Az áruminta fogalmának utolsó eleme az a kitétel, mely szerint az áruminta a termék bemutatásán (népszerűsítésén, kiállításán) túl fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem (is) alkalmas. Jóllehet, a szaniterek esetében a beruházó/forgalmazó a bemutatótermekben, üzletekben ugyanabban a formában mutatja be a terméket, mint amilyen formában azt a gyártó forgalomban hozza, ez azonban a termékek sajátosságára tekintettel fennálló adottság, és ez a körülmény ugyancsak nem kizáró tényező az EUB fent hivatkozott döntése értelmében. Az ítélet 28. pontja kimondja, hogy a „termékmintaként” átadott termékek értékeléséhez szükséges, hogy azok rendelkezzenek az általuk képviselt, végső formájú termék valamennyi alapvető tulajdonságával, hogy e tulajdonságokat megismerhesse a lehetséges vagy a tényleges vevő. Erre pedig jelen esetben csak akkor van lehetőség, ha a termékek a későbbi beépíthető formában kerülnek bemutatásra.Az ítélet 37. pontja rögzíti, hogy annak elvi lehetősége, hogy a termékminta címzettje a mintákat visszaélésszerűen használja fel, önmagában nem befolyásolhatja az ingyenesen juttatott minta „termékmintának” való minősítését.Megjegyzendő, hogy az említett ítélet megállapításai a hatósági jogértelmezésben is meghatározóak.A fentiek alapján álláspontunk szerint a termékmintaként átadott szaniterek megfelelnek az áruminta Áfa-tv.-beli fogalmának, így azok végleges ingyenes átadása nem keletkeztet adóztatandó tényállást az Áfa-tv. 11. § (3) bekezdés b) pontja alapján. Az ügylet kapcsán számlakibocsátási kötelezettség nem merül fel. Az átadott termék beszerzéséhez, előállításához kapcsolódóan levont adót sem kell utólag korrigálni a térítésmentes átadás miatt, az Áfa-tv. 153/D. § b) pontja szerint ugyanis nem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának a 11. § (3) bekezdésében meghatározott eset.Amennyiben esetleg a termékek a későbbiekben visszaszolgáltatásra kerülnek, tehát csak a bemutatás/forgalmazás idejére történő ideiglenes átadásról van szó (ami az első esetben leírt tenderek során valószínűbb), abban az esetben az Áfa-tv. 14. § (1) bekezdése kapcsán nem merül fel a terméknek a vállalkozásból történő ideiglenes kivonása esetén – szolgáltatásnyújtásként – adóztatási pont, tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 14. §-a szerinti tényállás megállapításához szükséges a vállalkozásidegen cél is, amely azonban ebben az esetben egyértelműen nem teljesül.[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan felújításánál az alvállalkozó milyen áfával számláz?

Kérdés: Adott egy kft., amely megvásárol egy lakóingatlant, amelyben 4 lakás van. A teljes ingatlan komplett felújításon és bontási, majd újjáépítési munkákon kell, hogy átessen ahhoz, hogy értékesíteni lehessen. Ez a folyamat építésiengedély-köteles tevékenység, melyhez a szükséges engedéllyel rendelkezik. Erre a feladatra megbíz egy generálkivitelezőt, aki a teljes folyamatot levezényli. Ez lesz B Kft. B Kft. a feladat elvégzésére alvállalkozókat vesz igénybe, akik a részfeladatok elvégzése után számláznak a generálkivitelezőnek, aki ezt követően 10%-os haszonnal továbbterheli a munkadíjat a megrendelőre. A generálkivitelező az építési és szerelési munkákat fordított áfával számlázza a megrendelőnek, viszont azt nem tudom, hogy ebben az esetben az alvállalkozó milyen áfával számláz a generálkivitelezőnek? Fontos, hogy mindhárom szereplő belföldi áfaalany.
Részlet az állásfoglalásából: […] hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybe vevője felé.Ezen előírás alapján fordított adózás alkalmazandó az olyan építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősülő szolgáltatás esetén, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására, vagyis összességében ingatlanra vonatkozó tevékenységre irányul, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás adóalany igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának, azzal, hogy ha a hatósági engedély vagy bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybe vevője felé.Az említett előírás megfogalmazása alapján a fordított adózási mechanizmus alkalmazása nemcsak akkor merülhet fel, ha a hatósági engedély, illetve hatósághoz történő bejelentés a munkálatok összességére vagy az azokkal érintett ingatlan egészére irányul, hanem akkor is, amikor a munkálatoknak csak egy részére, vagy csak az azokkal érintett ingatlan valamely alkotórészére vonatkozik.Ennek megfelelően az alvállalkozó által teljesített építési-szerelési vagy egyéb szerelési szolgáltatás akkor is fordított adózás alá esik, ha maga[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Szállásköltség áfája

Kérdés: Levonható-e a szállásköltség áfája abban az esetben, ha a dolgozó kiküldetési rendelvény alapján hivatalos útján vesz igénybe szállást?
Részlet az állásfoglalásából: […] szálláshely-szolgáltatások vonatkozásában tételes levonási tilalmat nem tartalmaz az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.), így annak levonhatóságát a 120. § szerinti főszabály alapján kell megítélni. Így amennyiben hitelt érdemlően bizonyítható, hogy az adóalany adóköteles gazdasági tevékenységének ellátásához kapcsolódóan vették igénybe a szálláshelyet, abban az esetben a szállásköltség[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Követelések, kötelezettségek egyeztetése elmaradt

Kérdés: A cég 2018-ban kiválással jött létre. A vagyonmérlegben szerepeltek követelések és kötelezettségek, amelyeket átvitt az új cégbe. A könyvelő a 2024. évet könyvelte, de a 2025. évet már nem vállalta. 2024-ig a cég semmilyen egyeztetést, levezetést nem végzett ezen tételek rendezésére, így kivezetésre sem kerültek, a mérlegben is szerepelnek. A cég 2026 októberében kezdte meg a levezetést, egyeztetést a tételek rendezésére. Kinek kell könyvelni a vitatott tételeket, milyen bizonylat alapján, melyik évben? (A 2025. év még nincs lezárva.)
Részlet az állásfoglalásából: […] készült-e beszámoló, a könyvelő miként adta át a rendelkezésre álló, a könyveléshez szükséges bizonylatokat. Ha hiányosságokat tapasztaltak, volt-e felelősségre vonás?Egyáltalán, volt-e átadás?A számviteli törvény hivatkozott előírásából az következik, hogy a követelések, a kötelezettségek valódiságáról való meggyőződés (az egyeztetés) elmaradásáért elsődlegesen a cég képviseletére jogosult személy a felelős (nem győződött meg arról, hogy az egyeztetés megtörtént-e).Téves az a vélekedés, hogy a leltárban kimutatott követelések, kötelezettségek valódiságáról a könyvelőnek kell a partnercéggel egyeztetnie (nem a könyvelő köti a szerződést, nem a könyvelő teljesíti a vállalást, nem a könyvelő vásárolja az anyagot, veszi igénybe a partnercég szolgáltatását). A szóban forgó egyeztetés a leltárkészítési feladatok körébe tartozik, felelősét a belső szabályzatban kell kijelölni, meghatározni.Ha a követelések, kötelezettségek egyeztetését a belső szabályzatban a könyvelőre bízták, akkor azt 2024-ben számonkérték-e rajta vagy nem? Feltételezhetően nem! Így – 2 évvel később – az egyeztetés elmaradását nem lehet számonkérni, vagy kérni tőle az egyeztetés 2024. évi lefolytatását.A konkrét kérdésre a válasz az, hogy annak kell az egyeztetett és vitatott tételeket könyvelnie, a könyvelésre feladnia, aki az egyeztetést elvégezte. Könyvelni az egyeztetés eredményét tartalmazó bizonylat alapján lehet.Az egyeztetés „eredményét”, ha az a kimutatott követelés, kötelezettség részbeni vagy teljes leírását jelenti, akkor azt csak ennek a ténynek a megállapításakor és bizonylatai alapján lehet könyvelni.Előfordulhat, hogy a könyvekben kimutatott követelést, kötelezettséget korábban már pénzügyileg rendezték, azt önellenőrzés keretében kell az adott évhez kapcsolódóan 2026-ban könyvelni. Ez esetben azonban a tévesen könyvelt rendezésből újabb követelés, kötelezettség keletkezik, amelyet ki kell mutatni, egyeztetni és[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.

Behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése

Kérdés: A taoalany gazdasági társaság követelést enged el a kivaadóalany gazdasági társasággal szemben. A követelés nem minősül behajthatatlannak sem a számviteli, sem a Tao-tv. alapján. A társaságok között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. Van-e és milyen adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságoknak? Ha van, pontosan melyiknek? Illetékkötelezettség felmerülhet? Felmerül-e a bejelentési kötelezettség? Amennyiben a vevőkövetelés elengedése történik, szükséges-e számlahelyesbítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] elengedett követelés nem növeli az adózás előtti eredményt.A kivaalanynál a Tao-tv. hatálya alá tartozó társaság által elengedett követelés miatti kötelezettséget egyéb bevételként kell kimutatni. A Kiva-tv. 20. §-ának (4) bekezdése tartalmazza az adóalap-csökkentő tételeket. Az elengedett kötelezettség miatt elszámolt bevétel ezek között nem szerepel. De nem szerepel az adóalap-növelő tételek között sem. A kivaalanynál így az elengedett kötelezettség miatt nincs adóalap-korrekció.Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján mentesül az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Követelés-kötelezettség könyvelése – mikrogazdálkodó

Kérdés: A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás év végi elszámolásával kapcsolatban kérem szakmai álláspontjukat az alábbi két esetben:
1. Bejövő számla: könyvelési díj.
A vállalkozás a könyvelőjétől az alábbi számlát fogadta be: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., a szolgáltatás: 2026. december havi könyvelési díj.
2. Kimenő számla: havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás saját ügyfelének 2026 decemberében nyújtott, havi elszámolású szolgáltatásáról kiállított számla: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., szolgáltatás: 2026. december havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás mindkét példában 2026-ban és 2027-ben a mikrogazdálkodói szabályokat alkalmazza. A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat az alábbiakban:
A januári számlakibocsátás miatt a bejövő számla költségét és a kimenő számla árbevételét 2027-ben kell elszámolni, annak ellenére, hogy mindkét szolgáltatás teljes egészében 2026 decemberére vonatkozik? Vagy a decemberi szolgáltatási tartalom alapján a bejövő számlát 2026. december 31-én nyitott szállítói kötelezettségként, a kimenő számlát nyitott vevőkövetelésként kell kimutatni; 2026. évi költség, illetve árbevétel elszámolásával, miközben az áfa 2027. januári?
Részlet az állásfoglalásából: […] sajátos időbeli elhatárolások alkalmazására sincs lehetőség.A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakának üzleti évében az értékesített… készletek, valamint a teljesített szolgáltatások… – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. Így a kérdés szerinti szolgáltatási díjat is, könyvelése a számla kiállításakor (2027. január 2.), a könyvelendő időszak: 2026. december hó, könyvelési tétel: T 311 – K 91-92, 4798. (Az áfa könyvelésére visszatérünk!)Tehát a szolgáltatási díjat 2026. évre kell könyvelni a mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaságnál is, függetlenül attól, hogy a kimenő számlát 2027-ben állították ki.A számviteli törvény 15. §-a (7) bekezdésének, az összemérés elvének előírása szerint a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. Ebből és a törvény egyéb előírásaiból következik, hogy a teljesítésről kiállított számlák könyvelése időszakára vonatkozó szabályok érvényesek az ezen számlák alapján könyvelendő eszköznövekedésekre, illetve költségelszámolásokra is.Így a könyvelési díj mint szolgáltatás bekerülési értékét is a szerződés szerinti teljesítés időszakára kell költségként elszámolni, függetlenül attól, hogy a számla a szerződés szerinti teljesítési időszaktól eltérő időszakban került kiállításra.A leírtakból következően a könyvelési díjat a számla kézhezvételekor (2027. január 2. után) kell könyvelni, a könyvelési időszak: 2026. december hó, könyvelési tétel: T 529, 4798 – K 454. (Az áfa könyvelésére visszatérünk!)A számviteli törvény előírása alapján tehát a könyvelési díjat is 2026. évre kell könyvelni a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozásnál is.Meg kell jegyezni, az a tény, hogy a szerződés szerinti teljesítési időponttól (időszaktól) a számlán feltüntetett Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont eltér, az a könyvelés egyszerűsítése ellen hat, mivel a számla 2026.[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.

Kártérítés egyetemleges felelősséggel

Kérdés: Két kapcsolt társaság (Vállalkozók) kártérítési felelősséggel tartoznak a Megrendelőjük felé, melyet írásos megállapodásban egyetemlegesen elismertek, és a fizetési ütemezésben is megállapodtak. A megállapodás dátuma 2026, összege 100 millió Ft, az ütemezett fizetési kötelezettség részben 2026-ban, részben 2027-ben esedékes, illetve annak egy része anyagszállítással is teljesíthető.
Véleményem szerint, mivel elismert kötelezettségről van szó, azt könyvelni szükséges a 86 Egyéb ráfordításokkal szemben taoalap módosítása nélkül. (Felmerülhet, hogy 2025-ben már céltartalékképzési kötelezettség is könyvelendő lett volna, ezt szükséges önellenőrzéssel rendezni?)
Ha álláspontunk elfogadható, akkor felmerül, hogy a két kapcsolt társaság hogyan kezelje az egyetemleges kötelezettséget? Mindkét cégnél könyvelni kellene a 100 millió Ft-ot? Valamilyen megosztást kellene érvényesíteni, mondjuk az eredeti vállalási kötelezettség szerint? Amennyiben ettől mégis eltérnek, akkor a két Vállalkozó egymással szemben kell, hogy rendezze a differenciát?
Részlet az állásfoglalásából: […] (például 60 millió);– a „B” társaságnál a megállapodás szerint a rá jutó összegben (például 40 millió).A kártérítési kötelezettséget jellemzően pénzben kell teljesíteni: T 4799 – K 384. Amennyiben a kötelezettséget áruszállítással kell teljesíteni, akkor először az áruszállítás értékét szabályosan számlázni kell: T 311 – K 91-92, 467, majd az így kimutatott követelést kell a kötelezettség teljesítésébe beszámítani: T 4799 – K 311, a megrendelővel történt megállapodás alapján.Az elmaradt céltartalékképzést a kötelezettség miatt önellenőrzéssel nem lehet rendezni, a kötelezettségre nem lehet céltartalékot képezni! A kötelezettség ráfordításként már az elismeréskor elszámolásra került.Az egyetemleges kötelezettség kezelésére legyen példaként az első törlesztés elszámolása, az összes kötelezettség fele. E szerint az „A” társaságnak 30 milliót, a „B” társaságnak 20 milliót kellene fizetnie, de abban egyeztek meg írásban, hogy egyformán fizetnek 25-25 millió forintot, azaz az „A” társaság 5 millióval kevesebbet, a „B” társaság 5 millióval többet.Könyvelés az „A” társaságnál:– a kötelezettség teljesítésére átutalt összeg, 25 millió forint: T 4799 – K 384.Könyvelés a „B” társaságnál:– a kötelezettség teljesítésére átutalt összeg, 20 millió forint: T 4799 – K 384;– „A” társaság kötelezettsége teljesítésére átutalt összeg, 5 millió forint, amelyet követelésként kell az „A” társasággal szemben kimutatni: T 368 – K 384, és erről „A” társaságot külön is értesíteni kell, mert ezt a tényt– az „A” társaságnál is könyvelni kell a „B” társasággal szembeni kötelezettségként: T 4799 – K 4798, 5 millió forint.Ha a „B” társaság „A” társasággal szembeni követelése a második részlet fizetésekor nem szűnik meg („A” társaság nem utal a saját részénél ennyivel többet), akkor azt az „A” társaságnak közvetlenül a „B” társaság részére kell átutalnia. Ha ez a pénzügyi rendezés nem történik meg, akkor a „B” társaság a követelését elengedheti, amit egyéb ráfordításként kell elszámolnia, és növeli az adózás[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4