Apartman bérlése üdültetési célból

Kérdés: Cégünk leányvállalatától egy apartmant szeretne bérelni a kora tavaszi időszaktól kezdődően késő őszig. A leányvállalat tevékenysége egyelőre kizárólag ezen ingatlan bérbeadása lenne. A bérlet célja a munkavállalók részére történő kedvezményes üdülési, pihenési lehetőség biztosítása. Az alábbi kérdések merültek fel a leányvállalat tekintetében: A leányvállalat a szokásos piaci árakhoz igazodva ingatlan-bérbeadást számláz az anyavállalatnak, áfa felszámításával (ez irányú választását az adóhivatalnak bejelentette).
1. Az ingatlannal kapcsolatban felmerült üzemeltetési költségek tekintetében jogosult-e áfalevonásra?
2. Ezeket a költségeket a megfelelő költségnemeken számolhatja el a leányvállalat (anyagköltség, szolgáltatások, écs)?
3. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési kötelezettsége az ingatlan ilyen jellegű használatát illetően egyéb hatóságok felé?
4. Az anyavállalat tekintetében: az ingatlan bérleti díját tekintve fennáll-e az áfalevonási jog?
5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, van-e egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
6. Az anyavállalat az üdülési díj tekintetében a munkavállalói számára számla kibocsátásáról kell, hogy gondoskodjon?
7. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési, esetleg fizetési kötelezettsége egyéb hatóságok felé?
Részlet az állásfoglalásából: […] (anyagköltség, szolgáltatások, écs).3. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentését a szálláshely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell megtenni a tevékenység megkezdése előtt. A bejelentési eljárást a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szabályozza. A bejelentés előfeltétele a kötelező minősítési eljárás elvégzése. Ezt a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület oldalán kell kezdeményezni az önértékelés lefolytatásával. Regisztrálni kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) felületén. A jogszabályok értelmében a jegyzői bejelentés során már kötelező megadni az NTAK regisztrációs számot is. A szükséges dokumentumok birtokában elektronikusan kell benyújtani a kérelmet a jegyzőhöz. Anyavállalat tekintetében 4. Az ingatlan bérleti díját tekintve az anyavállalatnál fennáll az áfalevonási jog. Mivel az üdültetés áfaköteles tevékenység, az anyavállalat jogosult levonásba helyezni (visszaigényelni) a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatási tevékenységről kapott számla áfatartalmát.5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, úgy nincs egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak.6. Az üdülési díjról (térítési díjról) főszabály szerint az anyavállalatnak kötelező bizonylatot (számlát vagy nyugtát) kiállítania, még akkor is, ha a munkavállaló a teljes térítési díjat megfizeti. Mivel a társaság szolgáltatást nyújt a dolgozónak, az ügylet az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül, függetlenül attól, hogy az ellenértéket a munkavállaló részben vagy egészében maga fizeti meg. A NAV alapvető bizonylatolási szabályai alapján főszabály szerint számlát kell kiállítani, ha a dolgozó kifejezetten számlát[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Külföldi anyavállalat költségeket terhel a magyar leányvállalatra

Kérdés: Ügyfelünk egy külföldi vállalatcsoport magyarországi leányvállalata. A társasággal gazdasági kapcsolatban álló kapcsolt vállalkozás a magyar leányvállalat érdekében felmerült költségeket szeretné a magyar társaságra átterhelni (termelési és minőség-ellenőrzési támogatással kapcsolatos költségek, az ügyvezetéshez kapcsolódó díjak). Az átterhelés havi vagy negyedéves rendszerességgel történne. Az ilyen költségek átterheléséhez milyen dokumentáció és egyéb feltételek szükségesek az áfa, illetve a transzferárszabályok szempontjából? Milyen szerződéses és egyéb dokumentáció szükséges az ügyletek megfelelő alátámasztásához? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősülhet-e az ilyen költségek átterhelése? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a számlázás és az adókötelezettség meghatározása során? Transzferárszempontból milyen módszerrel, illetve milyen szempontok alapján célszerű meghatározni az alkalmazandó ellenértéket?
Részlet az állásfoglalásából: […] leányvállalatnak az értékesítés általános szerződéses feltételei szerint. (Természetesen hasonló módon kell eljárni szolgáltatásnyújtások esetében is. Az anyavállalat az általa nyújtott szolgáltatást – az általános szabályok szerint – számlázza a magyar leányvállalat felé, az anyavállalat által igénybe vett szolgáltatás esetében pedig közvetített szolgáltatásként számlázza tovább!)Természetesen a leírt módon történő áthárításnak nincsenek különleges dokumentumai. Tökéletesen megfelel a két fél közötti, a Ptk. előírásai szerinti adásvételi, illetve szolgáltatásnyújtási szerződés (megállapodás), a teljesítéskor pedig a terméket értékesítő által, illetve a szolgáltatást nyújtó által kiállított, a magyar leányvállalat által elfogadott számla.Áfa szempontjából sem lehet a kérdésben leírtakat másként értelmezni: az ügylet attól függően lehet termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, hogy a beszerzett termékek továbbértékesítése vagy az igénybe vett szolgáltatások továbbnyújtása valósul meg. Az ügylet az anyavállalat és a leányvállalat között önálló ügyletnek tekintendő, amelynek a teljesítési helyét, a teljesítés időpontját, illetve az adókötelezettségre vonatkozó szabályokat az adott ügyletre vonatkozó előírások alapján kell megállapítani. Megjegyzendő, hogy a szokásos piaci árat csak abban az esetben kell az ügyletek adóalapjaként figyelembe venni, ha az ellenérték a szokásos piaci árhoz képest aránytalanul alacsony vagy magas, és a további törvényi előírások is teljesülnek.Ezen[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Beruházás bérelt ingatlanon a bérlet felmondásakor

Kérdés: A társaság 2025 elején új telephelyre költözött, ezért az akkori bérelt ingatlanra vonatkozó bérleti szerződése megszűnt. A korábbi bérelt ingatlanon a társaság korábban több beruházást is végzett, illetve aktivált, amelyek a bérleti jogviszony megszűnésekor nem kerültek kivezetésre. A tényállás csak utólag, 2026-ban került feltárásra. A beruházások könyv szerinti értéke 2021–2022 folyamán teljes mértékben leírásra került, így jelenleg valamennyi érintett eszköz könyv szerinti értéke nulla. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó a beruházásokat nem vásárolta meg. A bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítása is felmerült, az átadás-átvétel során azonban olyan megállapodás született, amely szerint az új bérlő átvállalta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos költségeket. A beruházások ténylegesen a korábbi bérelt ingatlanban maradtak. A feltett kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.
Részlet az állásfoglalásából: […] bérleti jogviszony megszűnésekor, akkor is, ha az egyenlegük nulla.Mivel a bérleti jogviszony 2025-ben szűnt meg, a 2026. évi kivezetést 2026-ban az önellenőrzés keretében kell megtenni.2. A fenti tényállás alapján a beruházások térítés nélküli átadásaként, illetve eszközök kivezetéseként kell-e kezelni az ügyletet, vagy a helyes elszámolás a terven felüli értékcsökkenés elszámolása lenne?Tekintettel arra, hogy a kérdés szerint az új bérlő átvállalta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos költségeket, a térítés nélküli átadás/átvétel szabályait kell alkalmazni. A bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés kivezetése változatlan. Helyreállítási költség nem merült fel, azt könyvelni nem kell! Amit könyvelni kell, az az átvállalt helyreállítás piaci értékének fizetendő áfája, könyvelendő a bevallott összegben: T 8647 – K 467.3. Amennyiben a beruházások bérbeadó részére történő átadása ellenérték fejében történő ügyletnek vagy térítés nélküli átadásnak minősül, milyen értéket kell az ügylet során figyelembe venni, és milyen értéken kell számlázni? A számla alapja a bekerülési érték vagy a piaci érték? Milyen áfamértékkel kell az ügyletet számlázni, és a számlát az átadás időpontjával kell-e kiállítani?Ellenérték fejében, illetve térítés nélküli átadásnál is a bérbe vett ingatlanon végzett beruházás átadáskori piaci értékét kell figyelembe venni, a piaci értéken kell számlázni, és az épületekre vonatkozó mértékkel, 27%-kal kell az áfát felszámítani. Ellenérték fejében történő értékesítés esetén az áfa nélküli ellenértéket árbevételként kell kimutatni. Térítés nélküli átadásnál az ellenértéket (itt) könyvelni nem kell, az áfát pedig az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a volt bérlőnél.4. Hogyan kell kezelni az ügylettel összefüggésben[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Elektromos autótöltő otthoni kialakítása

Kérdés: Társaságunk rendelkezik elektromos autókkal. Milyen megoldások vannak arra, ha a dolgozó otthon tölti fel az autóját? Mennyit és milyen címen lehet/kell téríteni? Hogyan kell ezt adójogi szempontból kezelni? Az alábbiakra gondoltunk:
1. Ha a dolgozó otthon külön mérőórát szereltet fel, ezen tölti a céges autót, a felhasznált elektromos áram díját térítjük. A mérőóra a magánszemély nevén van. Mennyit fizethet a cég? Ez munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelem? Esetleg útnyilvántartás alapján adómentes?
2. Ha bérleti szerződést kötünk a töltő használatára az energiát is beleértve, az önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemélynél?
3. Egyes esetekben okostöltőt tudunk alkalmazni, ami méri az otthon letöltött kW-ot, ennek az árát a cég megtéríti. Ez adómentes költségtérítés vagy munkaviszonyból származó jövedelem?
4. Ha a munkáltató fizeti a dolgozó otthonában a töltőállomás kiépítését, az kezelhető-e úgy, hogy a cég tulajdona? A felhasznált energia költség lesz a cégnél? A magánszemélynél az ingatlanján ez értéknövekedést okoz, ez adóköteles?
5. Az Szja-tv. ezt nevesíti. A tölthető plug-inok esetében a fogyasztási norma 70%-ával, míg tisztán elektromos járművek esetében 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan benzin aktuális NAV-üzemanyagárának az összegével kalkulálhatunk adómentesen. Ha mindig otthon tölti, akkor a megtett km-ek alapján így kalkulálhatunk. De követhető ez, ha időnként a cégnél tölt?
Részlet az állásfoglalásából: […] belső szabályozás alapján (pl. útnyilvántartás) – elfogadható fogyasztás értékét üzemanyagköltségként könyvelje, amely fogyasztást nem fogadja el, közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a dolgozó felé.Példa: Van olyan társaság, ahol több munkavállaló rendelkezik elektromos autóval. Ez a társaság saját költségén elektromos autótöltőt létesített (a társaság beruházása, majd eszköze), amelynek a külön órával mért fogyasztását az áramszolgáltató számlája alapján a társaság fizeti. Az elektromos autótöltő használói, a társaság munkavállalói részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával rendelkeznek, ezen kártya segítségével vételezhetnek elektromos energiát. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társaság ezen névre szóló kimutatás alapján közzéteszi az egyes munkavállalók elektromos autótöltőn történt áramfogyasztását, amelyet az áramszolgáltató névre lebontva számláz a társaság felé. A társaság ennek alapján munkavállalónként külön-külön meghatározza az elfogadható fogyasztás értékét, és azt üzemanyagköltségként elszámolja, a munkavállalónként el nem fogadható fogyasztást pedig – közvetített szolgáltatásként – a munkavállalók felé továbbszámlázza.Ha az elektromos autótöltőt a munkavállaló otthonánál alakítják ki, a kialakítást – az előbbiekhez hasonlóan – a társaság finanszírozza, a fogyasztóhely áramszolgáltatóhoz bejelentett, engedélyezett tulajdonosa a társaság. Ez esetben a havi felhasználásról a társaság nevére érkezik a számla, amely alapján a társaság meghatározza, hogy mi az elfogadható érték, amelyet üzemanyagköltségként számol el. Amely értéket nem fogad el, közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a munkavállaló felé.A leírtakból már következik, hogy miért nem fogadhatók el a kérdező gondolatai.1. Ha a céges autót a munkavállaló otthon tölti fel saját mérőóráján keresztül, akkor a számlát a munkavállaló kapja az áramszolgáltatótól, a probléma egyrészt az, hogy nincs garancia arra, hogy az csak a munkavállaló fogyasztása, másrészt a számla nem a cég nevére szól, így azt a cég nem fogadhatja el. Ez esetben a megoldás csak az lehet, ha a munkavállaló – számlakibocsátás lehetősége birtokában – fogyasztásonként továbbszámláz a munkáltatója felé (áfaalanyként is). Ez viszont lehetetlenné teszi az ellenőrzés lehetőségét. A szabályszerű költségáthárítás helyett bármilyen jövedelemmel történő kiváltás aggályossá teheti annak az adómentességét, megfelelő bizonylatokkal történő alátámasztását.2. Ha a munkavállalónál kialakított elektromos autótöltő használatára bérleti szerződést kötnek,[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Osztalékarányok eltérítése a tulajdoni arányoktól

Kérdés: Társaságunknak 3 tulajdonosa van, mindhárom tulajdonos bizalmi vagyonkezelő, ahol magánszemély a vagyonrendelő és a vagyonkezelő is. A tulajdonosi arány 37,5%, 37,5%, 25%. A társasági szerződés tartalmazza az osztalékfizetésre vonatkozóan, hogy a tulajdonosi aránytól el lehet térni. A kérdésem az, hogy az eltérésről a beszámolót elfogadó határozatban kell-e dönteni, és így közzétenni, illetve, ha itt kell dönteni, akkor szükséges-e az eltérés tényét vagy annak lehetőségét rögzíteni, vagy elegendő a tényleges kifizetést megelőzően egy újabb egyhangú határozattal rögzíteni? Ha a beszámolót elfogadó határozatban kell erről rendelkezni, akkor szükséges konkrét arányokat, számokat is meghatározni, nem ér rá később? Ehhez kapcsolódik, hogy amennyiben eltérően történik az osztalékkifizetés a tulajdoni arányokhoz képest, akkor felmerül-e bármilyen közteher, például illetékfizetési kötelezettség? Ebből a szempontból van-e jelentősége annak, hogy a tulajdonosok bizalmi vagyonkezelők, vagy közvetlenül a magánszemélyek? Konkrétan arra gondolok, felmerül-e ajándékozási illeték?
Részlet az állásfoglalásából: […] arányban lehet az osztalékot jóváhagyni, kifizetni. Mivel a kérdésben szereplő társaság tulajdoni részesedései kezelt vagyonokban vannak, amik önálló jogi személyek, ezért, ha nem az előbbiekben leírtak szerint történik kifizetés, akkor az végleges pénzeszközátadásnak tekintendő, melyet a társaságnál egyéb ráfordításként kell elszámolni.Amennyiben a konkrét ügylet körülményeiből más nem következik, a tagok tulajdoni arányától eltérő arányú osztalékfizetés – mint ahogyan a piaci értéktől eltérő vételár kikötése – nem minősül ajándékozásnak. Így az osztalék ilyen módon történő kifizetése ajándékozásiilleték-kötelezettséget nem keletkeztet, függetlenül attól, hogy az osztalékra jogosult tag bizalmi vagyonkezelő vagy magánszemély.Természetesen[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanbeszerzés áfája a vállalkozásból történő kivonás után

Kérdés: Áfás egyéni vállalkozó 5 éve vásárolt egy ingatlant, amelyhez kapcsolódóan áfalevonási jog illette meg (az ingatlant bérbeadás céljára vásárolta, amely tevékenységére az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta). Most meg kívánja szüntetni az egyéni vállalkozását úgy, hogy az ingatlan még mindig a tulajdonában van. Azt a továbbiakban magánszemélyként kívánja tulajdonolni. Mire kell figyelni a korábban levont áfa arányos részének fizetendő áfaként történő bevallásakor? (Figyelési időszak: 20 évből még csak 5 év telt el.) Milyen bizonylatot kell készíteni ebben az esetben, amely a fizetendő áfa alapbizonylatául szolgál? A fizetendő áfán kívül más fizetési kötelezettsége keletkezhet az ingatlannal kapcsolatban az egyéni vállalkozás megszűnésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] termékértékesítési tényállás miatt teljesítendő adófizetési kötelezettségre tekintettel az adóalanynak nem kell visszamenőlegesen korrigálnia a termék beszerzéséhez kapcsolódóan korábban levont adóját, illetve nem kell fizetendő adót megállapítania a figyelési időszakból hátralévő időre tekintettel az Áfa-tv. 135–136. §-ai alapján (nem az ott meghatározott esetek teljesülnek). Az Áfa-tv. 68. §-a alapján adóalapként főszabály szerint a terméknek vagy ahhoz hasonló terméknek az Áfa-tv. 11. §-a szerinti ügylet teljesítési időpontjában megállapított beszerzési ára szolgál (lényegét tekintve ez a terméknek a megszűnés időpontjában érvényes forgalmi értéke), csak ennek hiányában kerülhet sor az előállítási érték alapján történő adóalap-megállapításra.A termékértékesítésként adóköteles eset miatt (kvázi végső fogyasztóként) a megszűnő adóalanyt terheli az adómegállapítási kötelezettség. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a két évnél régebbi használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlanok tekintetében főszabályként érvényesülő adómentesség az adóalanyiság megszűnése tekintetében nem érvényesülhet. Az Áfa-tv. 11. §-ának célja ugyanis egy adóztatási pont beiktatásával a korábbi adólevonási jog utólagos korrekciója, ha az olyan termékek, amelyekhez adólevonási jog kapcsolódott, utólag mégis adólevonásra nem jogosító módon kerülnek felhasználásra. Az e jogszabályhely szerinti termékértékesítés nem az ott meghatározott termék értékesítését jelenti, hanem egy olyan speciális adóztatandó tényállást, amely mindig adófizetési kötelezettséget keletkeztet.Számlakibocsátási kötelezettség nem merül fel, tekintettel arra, hogy számlát csak a más személynek történő értékesítés esetén kell kibocsátani az Áfa-tv. 159. §-a alapján. Ettől függetlenül az Áfa-tv. 180. § (1) bekezdése szerint az adóalany köteles folyamatos, megfelelően részletezett és rendszerezett nyilvántartást vezetni az adóról, amely a jogalap és az összegszerűség tekintetében egyaránt alkalmas a jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére.[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelésnél kezelt vagyonhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon számviteli elszámolásával és a kedvezményezettek részére történő kifizetésekkel kapcsolatban kérjük szakmai álláspontjukat. A kezelt vagyonba adott, 5 milliárd forint könyv szerinti értékű üzletrészt 2026 nyarán értékesítettük. A maximális vételár 4 milliárd forint, amelyből 2,9 milliárd forintot megfizettek, 0,3 milliárd forintot három évre visszatartottak, további legfeljebb 0,8 milliárd forint pedig feltételes earn-out. Jelenlegi értelmezésünk szerint az értékesítésen 1,8 milliárd forint számviteli veszteség keletkezik. Az alábbi kérdésekben kérjük megerősítésüket, illetve szükség esetén értelmezésünk helyesbítését:
1. Az értékesítés elszámolása: Helyes-e az 1,8 milliárd forintos veszteség megállapítása? Hogyan kell elszámolni a visszatartott és a feltételes vételárrészt, valamint az értékesítés veszteségét?
2. A veszteség és a későbbi hozamok: Helyes-e, hogy a veszteség a tárgyévi eredményen keresztül a tartalékot csökkenti, az induló tőkét közvetlenül nem érinti? Következik-e ebből, hogy a későbbi nyereségek – beleértve a kapott osztalékot és kamatot – először a negatív tartalékot ellentételezik, és annak rendezéséig hozamkifizetés nem teljesíthető?
3. Vagyonkiadás az induló tőke terhére: Ha az induló tőke 5 milliárd forint, a tartalék –1,8 milliárd forint, és más korlátozó tétel nincs, teljesíthető-e legfeljebb 3,2 milliárd forint vagyonkiadás? Ez az induló tőkét csökkenti, miközben a negatív tartalék változatlanul fennmarad?
4. A kifizetések sorrendje: Pozitív, hozamkifizetésre felhasználható tartalék esetén is dönthet-e a vagyonkezelő az induló tőke terhére történő vagyonkiadásról, vagy van kötelező számviteli elszámolási sorrend?
5. Évközi kifizetések: Hozamkifizetéshez, illetve az induló tőke terhére történő vagyonkiadáshoz mikor szükséges közbenső mérleg, és ugyanaz a mérleg meddig, illetve hány kifizetési döntéshez használható fel?
Kérjük, válaszukban térjenek ki az alkalmazandó jogszabályhelyekre, különösen a számviteli törvény 40/A. §-ára!
Részlet az állásfoglalásából: […] értékesítésből adódó veszteség – a számviteli törvény 40/A. § (4) bekezdés a) pontjának az előírása alapján – a tárgyévi eredményen keresztül a kezelt vagyon tartalékát csökkenti, így az az induló tőke összegét nem érinti. A későbbi üzleti évek nyeresége a tartalék negatívumát fogja csökkenteni [számviteli törvény 40/A. § (3) bekezdés a) pontja].A hozamkifizetés és a vagyonkiadás megkülönböztetése szempontjából a számviteli törvény 40/A. §-a (7)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből kell kiindulni. A hozamfizetés és a vagyonkiadás egymástól függetlenül működő jogintézmények, így sorrendiség nincs.A számviteli törvény 40/A. §-a (7) bekezdése alapján bizalmi vagyonkezelés során az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített tartalékból akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá (ebből következik, ha a tárgyévi adózott eredmény és tartalék együttes összege negatív, addig hozamot nem lehet fizetni).A számviteli törvény 40/A. §-a (8) bekezdése alapján bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke – negatív tartalék, illetve tárgyévi adózott veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőke – összegéig kerülhet sor.A számviteli törvény előbb hivatkozott előírásából következik, hogy amennyiben a bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra kerül sor, akkor annak fedezete az induló tőke. Amennyiben a tartalék negatív, illetve a tárgyévi adózott eredmény veszteség,[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.

Forintban adott kölcsön visszafizetése euróban

Kérdés: Magyar kft. forintban kölcsönt adott a vele kapcsolt viszonyban lévő magyar kft.-nek, banki utalás útján, könyvvezetésük forintban történik. A kölcsönvevő euróban szeretné részben vagy egészében visszafizetni a kölcsönt, amelyet a kölcsönadó elfogadna. Az erről szóló megállapodásban milyen árfolyamon rendelkezhetnek a felek? Kötelező-e a törlesztés napján az MNB-középárfolyam alkalmazása, amit egyébként alkalmaznak a felek devizás elszámolásoknál, vagy megállapodhatnak a kölcsönadó bankja szerinti, pl. eladási devizaárfolyamban, mintha devizát vásárolt volna a cég, tekintettel arra is, hogy a törlesztés teljesítése euróbankszámlák között történne? A transzferárat vizsgálják a felek. Milyen árfolyammal kell elszámolni a kölcsön csökkenését a feleknél?
Részlet az állásfoglalásából: […] meghatározni. Az ehhez szükséges árfolyamban a feleknek a szerződésben kell megállapodniuk, és azt a szerződésben kell rögzíteniük. A kölcsönszerződés szerinti eurókölcsön összege lehet az eurókölcsön-szerződés megkötésekori (és nem a törlesztéskori) MNB-középárfolyammal, illetve a kölcsönadó vagy a kölcsönvevő által használt, a számviteli törvény 60. §-ának (4) bekezdése szerint választott árfolyammal átszámított forintkölcsön hányadosa. A kölcsönadó a törlesztés euróösszegét a saját választott euróárfolyamával számítja át forintra, és könyveli a forintban vezetett nyilvántartásában, a nyilvántartásba vételi és a törlesztéskori árfolyamok különbözetét pedig – jellegének megfelelően – árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként mutatja ki.A leírtakból következik, hogy az euróban való törlesztés érdekében először a forint-kölcsönszerződés helyébe euró-kölcsönszerződést kell kötni, az euróban való törlesztést pedig az általános szabályok szerint kell forintra átszámítva a forintban vezetett nyilvántartásokban könyvelni (euróvétel a kölcsönvevőnél, euróbevétel a kölcsönadónál,[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 10.

Átalányadózó év közben átlépte a bevételi értékhatárt

Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] egyéni vállalkozó túllépi a rá vonatkozó bevételi értékhatárt, és így elveszíti az átalányadózásra való jogosultságot. Így a már korábban jogszerűen bevallott járulék és szociális hozzájárulási adó a jelenlegi gyakorlat szerint nem vizsgálandó felül.A teljes adóévre megszűnik az átalányadózásra való jogosultsága visszamenőleges hatállyal, azaz az egyéni vállalkozó 2026-ban csak vállalkozói személyi jövedelemadózás szerint adózhat. Az Szja-tv. 52. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, ha az átalányadózásra jogosultság az adóévben bármely ok miatt megszűnik, a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba egy összegben be kell jegyezni, mert az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik.A 2026. évről szóló adóbevallásban majd (az adóévet követő év május[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Vissza nem fizetett kaució elszámolása

Kérdés: A cég magánszeméllyel kötött bérleti szerződést ingatlanra. A szerződés szerinti kauciót megfizették. A szerződés határozatlan időre szólt, de felmondták azt. A szerződés szerint, amennyiben 12 hónap időtartam előtt a bérleti jogviszony felmondásra kerül, a kaució összegét a bérlő elveszíti. A kaució a szerződés szerint a bérlői károkozásra, rendeltetésellenes használatból eredő károk fedezetére szolgál, a felmondási idő alatti bérleti díj, illetve rezsifizetési kötelezettség teljesítésére nem használható fel. Hogyan számoljuk el a vissza nem fizetett kaució összegét? A bérleti díj igénybe vett szolgáltatás vagy személyi jellegű költség?
Részlet az állásfoglalásából: […] egyéb bevételek között kell kimutatni: T 4797 – K 9699. Bizonylata a szerződésszegésről készült jegyzőkönyv (amelyet a magánszemélynek is indokolt aláírnia, és amelynek egy példányát a magánszemélynek át is kell adni).A magánszeméllyel kötött bérleti szerződés szerint a magánszemély részére fizetett, számlázott összeget a cégnél igénybe vett szolgáltatás költségeként kell kimutatni[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
11