MOHU kompenzációs díj könyvelése

Kérdés: A MOHU kompenzációs díjat fizet a hulladék után. Ezt a kompenzációs díjat miként könyveljük? Hulladékértékesítésként bevétel, vagy a hulladékköltségből jóváírás?
Részlet a válaszából: […] alatt a szerződéses partner részére számlát állít ki, ahol a számlakibocsátó megnevezés helyett "szállító", a vevő a MOHU szerepel.Sem az Áfa-tv., sem a számviteli törvény nem ismeri az "önszámlázást". Nincsen viszont akadálya annak, hogy a kérdező cég helyett a számlát a MOHU állítsa ki. Azonban a MOHU számláján is az igazi vevőt és az igazi eladót kell feltüntetni. Ha van ilyen számla, akkor a számla szerinti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:

eÁFA-bevallás

Kérdés: 2024. január 1-től a NAV elindította az eÁFA rendszert. Az lenne a kérdésem, hogy januárról már kötelező ezen a felületen keresztül beadni a bevallást? Milyen szabályok vonatkoznak erre az adóbevallási módra?
Részlet a válaszából: […] adónyilvántartásból összeállított bevallástervezet bevallásként gépi úton történő jóváhagyásával.Az új eÁFA rendszer használata tehát nem kötelező, azt az adóalanyok a hagyományos, ('65-ös) nyomtatványalapú bevallás alternatívájaként használhatják. A havi bevallásra kötelezettek első alkalommal január hónapról, a negyedéves bevallók az első negyedévről, az éves bevallók pedig 2024. évről nyújthatják be elő­ször a bevallásaikat az új módszerrel. Az eÁFA rendszer januárban lekérdezési szolgáltatásokat nyújt. Az így benyújtott és jóváhagyott bevallástervezet ugyanúgy bevallásnak minősül, mint a hagyományos bevallás. Emiatt az Áfa-tv. 184. § (6) bekezdése előírja, hogy ha az adóalany a bevallási kötelezettségét több módon is teljesíti, akkor az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának.A webes felület a kevesebb, online felületen is átlátható mennyiségű bizonylattal rendelkező adózóknak nyújt támogatást azzal, hogy az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott számlaadat-szolgáltatásból, online pénztárgépi adatszolgáltatásból származó adatok és a termékimporttal kapcsolatos hatósági adatok kiegészítésével, módosításával összeállítható a bevallás. A rendszer a nyomtatványkitöltő keretprogramnál (ÁNYK) fejlettebb validációra képes, és a NAV kockázatelemzésében keresett eltérésekre is felhívhatja a figyelmet. A rendszer automatikusan adókódot társít az egyes bizonylatokhoz, amivel meghatározható, hogy egy adott ügylethez kapcsolódó bizonylat tételei a bevallás mely sorába, soraiba kerüljenek. Az automatikus adókódolást a felhasználók saját döntéseiknek megfelelően módosíthatják. Emellett lehetőség van a rendszerben nem szereplő bizonylatok (például kézi nyugták) rögzítésére, valamint a bejövő számlák kapcsán az adólevonásról való döntésre (például teljes egészében levonásba helyezi, nem helyezi levonásba, arányosítást alkalmaz, későbbi időpontra halasztja a levonást).Az eÁfa rendszer webes felülete a https://eafa. nav.gov.hu internetes oldalon érhető el. Az adóalany, illetve annak az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti állandó meghatalmazottja az elektronikus felületre elektronikus azonosítási szolgáltatás útján tud belépni. Aki rendelkezik Online Számla-regisztrációval, erre a felületre belépve is elérheti az eÁFA rendszert. Hasonlóan az online számlaadat-szolgáltatásnál megismert eljáráshoz, az adóalanyok, illetve állandó meghatalmazottjaik megjelölhetnek más természetes személyt is (másodlagos felhasználó), akinek jogot adnak az elektronikus felületen szereplő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
Kapcsolódó címke:

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
Részlet a válaszából: […] szabályozásban) leírt módon kell dokumentálni, hogy milyen jogszabály alapján történik a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg beszerzése (pontosabban, mint ahogyan a bevezető kérdésben azt körülírták!).Természetesen a nem pénzben kapott juttatásokat is könyvelni kell, bizonylattal alátámasztva, azaz a számlában szereplő összegben. Ezért a következők szerint kell eljárni:A munkavállaló a cég nevére szóló számlát hoz (az ellenértéket nyilvánvalóan már kifizette). Ha a számla megfelel a jogszabályi követelményeknek, akkor annak alapján a szemüveg beszerzését az optikai üzlettel szemben könyvelni kell, tekintettel arra, hogy annak egy része a munkavállalót terheli, célszerűen kétfelé bontva:– egyrészt a munkavállalót terhelő részre (a 45.000 forintot meghaladó összeg), ennek az áfája levonható: T 2611, 466 – K 341 (a számla szerinti eladó);– másrészt a munkáltató által átvállalt részre (a 45.000 forintra), de ennek az áfája nem vonható le: T 2612 – K 341.Ezt követően a munkavállalót terhelő részt az áfa felszámításával számlázni kell a munkavállaló nevére, árbevételként kell elszámolni: T 311 – K 91-92, 467, és a 2611. számlán lévő arányos bekerülési értéket az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni:[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
Kapcsolódó címke:

"Önszámlázás" keretében kiállított számla

Kérdés: A MOHU "önszámlázás" keretében a saját rendszerén belül és annak logója alatt szerződéses partner részére számlát állít ki, ahol a számlakibocsátó megnevezés helyett "szállító", a vevő a MOHU szerepel. Az ügylet áfamentes. Fizetési határidő 60 nap. A számlán feltüntetett gazdasági esemény megnevezése: Fólia, hulladék intézményi kompenzáció. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a bizonylatot a szállítónál, azaz a fizetésre kötelezett társaságnál?
Részlet a válaszából: […] igénybe vevője, akár harmadik személy eljárhat. Feltételezhetően a kérdésben leírt esetben is erről van szó, legfeljebb erről - sajnálatos módon - a kérdezőt nem tájékoztatták.Nincsen tehát akadálya annak, hogy a kérdező cége helyett a számlát a MOHU állítsa ki. A MOHU által kiállított számlán is azonban az igazi vevőt és az igazi eladót, szolgáltatót kell feltüntetni az Áfa-tv. 169. §-ának c) és d) pontja alapján.Logikusnak az tűnik, mint írja, hogy a vevő a MOHU, a szállító pedig az Ön cége. Ebből az következik, hogy a vevőnek kell fizetnie[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
Kapcsolódó címke:

Előleg mikor lesz árbevétel?

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?
Részlet a válaszából: […] a vevőnek (az adott esetben a szolgáltatás igénybe vevőjének) a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő (a szolgáltatást igénybe vevő) által elismert, elfogadott számlában ... rögzített ... – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt.Az árbevétel elszámolásának alapdokumentuma tehát a szerződésben rögzített feltételek teljesítése esetén, alapvetően a teljesítés időpontjával a szolgáltató (a kérdező cég) által kiállított számla, részszámla. Ha a teljesítés időpontja a szerződés szerint a következő évben van, vagy átcsúszik a következő évre, a tárgyévre vonatkozóan nem lehet számlát kibocsátani, az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében a befejezetlen szolgáltatás, a nem számlázható szolgáltatás közvetlen önköltségét meg kell állapítani, és mint saját termelésű befejezetlen szolgáltatást készletre kell venni. Ezt egyébként a valódiság számviteli alapelv is indokolja.A megrendelővel kötött szerződésben kell rögzíteni, hogy a szolgáltató mikor kér előleget, és a kapott elő­leget mikor fogja a teljesítésbe beszámítani. A szolgáltatónál a kapott előleg pénzbevétel (T 384 – K 453), abból soha nem lesz árbevétel. (Az árbevétel elszámolása – a fentiekben leírt módon – csak a szolgáltató által kibocsátott és elfogadott számla alapján lehetséges. Az előleg a számla alapján kimutatott követelésbe – T 311 – K 91-92, 467 – számítható be!)Így tehát csak akkor lehet árbevételt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
Kapcsolódó címke:

Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] lehet előlegnek tekinteni, nem kell számlázni, de az Áfa-tv. 11. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint áfaköteles, annak összegére az áfát fel kell számítani. (Bizonylata a 9 tulajdonos közötti megállapodás a beruházás megvalósításához szükséges pénzeszközök megosztásáról!)Tekintettel arra, hogy a csatlakozási pont kiépítését mint beruházást a meghatalmazott társaság könyveiben kell kimutatni. Nála kell könyvelni a csatlakozási alapdíjat, a csatlakozó vezeték díját, a tervezés, a kivitelezés költségeit a csatlakozási pont (a hozzákapcsolódó vezetékek) rendeltetésszerű használatakor kell egyéb építményként állományba venni (aktiválni). Ez a kérdés szerint 2024-ben fog megvalósulni.A hatályos számviteli előírások szerint nincs lehetőség arra, hogy a közösen megvalósított beruházás bekerülési értékét a közös finanszírozásban részt vevők között megosztva külön-külön mutassák ki. Az áramfogyasztás mérésére külön-külön mérőóra kerül beépítésre, de nincs ilyen lehetőség a megbízottnál kimutatott csatlakozási pont költségeinek a 9 társaság közötti megosztására.A megbízott társaság a 2023. év zárásakor nem mutathat ki kapott előleget (mivel a beruházás finanszírozására kapott összeg véglegesen kapott és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Euróban kapott vissza nem térítendő támogatás elszámolása

Kérdés: A támogatás összege: 49.980 euró, amelynek 80%-a uniós támogatás, 15%-a hazai társfinanszírozás, 5%-a saját forrás. A szerződés időtartama 2023. 05. 01. – 2026. 04. 30. A hazai támogatás teljes összege (15%) 2023. 09. 29-én előlegként került kiutalásra. Az előlegelszámolás ütemezése ebben az évben 2023. 05. 01. – 2023. 10. 31-ig tartó időszakra 2023. 11. 10-vel történik. A továbbiakban a költség 5 havi időszakonként kerül elszámolásra a feltöltéskor megadott árfolyamon. A támogatás 2023. évre mely összegben és milyen árfolyamon kerüljön előírásra? A kiutalt előleget a jóváírás napján érvényes árfolyamon vettük nyilvántartásba. Az adott részelszámolásokra jutó különböző euróárfolyamokból adódó árfolyam-különbözet hogyan kerüljön elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] (kapott) nem fejlesztési célú pénzeszközöket (ezt időbelileg nem lehet elhatárolni). Ha az első hat hónapi elszámolást nem ismerték el, a támogató nem fogadta el, akkor az előlegszámláról átvezetni nem lehet az egyéb bevételek közé!Ha az első hat hónapi elszámolást elismerték teljesítésnek, elfogadták, akkor lehet remélni a következő 5 havi időszakról készülő elszámolás elfogadását is valamikor 2024 áprilisában. Ez esetben az Szt. 33. §-ának (7) bekezdését indokolt alkalmazni a 2023. 11. 01-12. 31. közötti időszakra. Az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében célszerű, ha erre a két hónapra jutó hazai támogatás összegét az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben az egyéb bevételek között a társaság kimutatja (T 3913 – K 9646), mert biztos abban, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Ez esetben a kapott előleg továbbra is az előlegszámlán marad.A saját forrás számviteli szempontból nem tekintendő támogatásnak (csak pénzeszköz).A kérdésből nem derül ki, hogy az eurós támogatás egészét kiutalták-e, vagy csak egy részét, ami – feltételezhetően – az előlegszámlán van, amelyet a kiutaláskor érvényes MNB hivatalos árfolyamon vettek nyilvántartásba. Ez az árfolyam azonban csak az Szt. 60. §-ának (2) bekezdésében körülírt esetben (mérlegfordulónapi értékelés) változhat, függetlenül attól, hogy esetleg a szerződésben más van.Ha az előleget euróban több részletben folyósítják, akkor előfordulhat, hogy minden részlet más árfolyamon kerül a forintban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Vásárolt telekre épített családi ház bérbeadása

Kérdés: Az építőipari cég megvásárolt telken családi házat kíván építeni, továbbértékesítési szándékkal. A családi ház több mint 300 négyzetméter lesz, így a cég 27%-os áfával tudja értékesíteni a magánszemélynek. Mi van abban az esetben, ha nem tudja a családi házat eladni, és a használatbavételi engedély után bérbe adja magánszemélynek? Akkor ezt a családi házat aktiválni kell, és a bérbe adott tárgyi eszközök között szerepeltetni? Aktiváláskor (miután saját tulajdonba kerül) a saját rezsis beruházás után a használatbavételkor meg kell fizetni az áfát 27%-kal? Ezt szerepeltetni kell az áfabevallásban is?
Részlet a válaszából: […] 27%-os áfa felszámításával számlázni. A családi ház is 27%-os áfával számlázandó.Ha a cég a családi házat nem tudja eladni, akkor azt át kell minősíteni beruházássá, külön a telket eredeti vételáron és külön a családi házat közvetlen önköltségen számított bekerülési értéken, konkrétan a saját termelésű készletek (késztermékek) közül át kell vezetni a beruházási számlára, mint a saját előállítású eszközök aktivált értékét. A 27%-os áfát az aktiváláskor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Szoftverek selejtezése

Kérdés: Cégünk tevékenysége során különböző szoftvereket használ, amelyek azonban már egyrészt elavultak, másrészt nem felelnek meg a jövőbeni követelményeknek. Ezért az a döntés született, hogy azok helyett újakat kell beszerezni. Mi legyen a régi szoftverekkel? A használt szoftverek előállítói azokat már nem veszik vissza, azokat eladni sem lehet. Vannak olyan szoftverek, amelyeket azért nem lehet használni, mert a számítógépet már korábban selejtezték, amihez kapcsolódtak.
Részlet a válaszából: […] veszi vissza, a piacon sem lehet eladni, a kivezetés módja a terven felüli értékcsökkenés elszámolása. Ennek a dokumentuma lehet a selejtezési jegyzőkönyv, amelynek a selejtezés – előbbiekből következő – szükségességét, továbbá a selejtezendő szoftverek bekerülési (bruttó) értékét, elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírását, valamint a szoftverekből visszanyerhető és ezért készletre veendő hulladék-, illetve haszonanyagokat és azok becsült értékét mindenképpen tartalmaznia kell. Azt, hogy a selejtezésre kerülő szoftvernek van-e visszanyerhető és készletre vehető eleme vagy nincs, a selejtezési jegyzőkönyvet aláíróknak kell – felelősséggel – eldönteniük. Ehhez indokolt lehet a szoftvert forgalmazó, illetve az előállító szakmai véleményét is kikérni.A készletre vételi értékkel a bruttó értéket kell csökkenteni, majd a készletre vételi értékkel csökkentett nettó értéket kell terven felüli értékcsökkenésként elszámolni. Ha a szoftver már nullára leírt,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Részlet a válaszából: […] nyújtható kölcsön kamatát) célszerű alkalmazni, ha többségi befolyással rendelkező tagról van szó, mivel ilyen esetben a tag és a társaság között kapcsolt vállalkozási jogviszony áll fenn (Tao-tv. 4. § 23. pont). A szokásos piaci kamattól való eltérés pedig a kapcsolt vállalkozások között adóalap-korrekciós kötelezettséget vonhat maga után.A kamatjövedelemre vonatkozó szabályokat tartalmazó Szja-tv. 65. §-a nem minősíti kamatjövedelemnek a tag által a vállalkozásnak nyújtott kölcsön kamatát, így a jövedelmet a felek között fennálló jogviszony szerint kell minősíteni. Mivel a kérdésben szereplő tag vezető tisztségviselő és személyesen közreműködő magánszemély, így a kamatjövedelem nem a tagi jogviszonnyal összefüggésben, hanem a személyes közreműködésére tekintettel illeti meg. Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdés c) pontja alapján a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése nem önálló tevékenységnek minősül. Így a kölcsön kamata nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz, és a társaságnak a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
9