131 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] a szerződéses partner részére számlát állít ki, ahol a számlakibocsátó megnevezés helyett "szállító", a vevő a MOHU szerepel.Sem az Áfa-tv., sem a számviteli törvény nem ismeri az "önszámlázást". Nincsen viszont akadálya annak, hogy a kérdező cég helyett a számlát a MOHU állítsa ki. Azonban a MOHU számláján is az igazi vevőt és az igazi eladót kell feltüntetni. Ha van ilyen számla, akkor a számla szerinti –[…]

Részlet a válaszából: […] szabályozásban) leírt módon kell dokumentálni, hogy milyen jogszabály alapján történik a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg beszerzése (pontosabban, mint ahogyan a bevezető kérdésben azt körülírták!).Természetesen a nem pénzben kapott juttatásokat is könyvelni kell, bizonylattal alátámasztva, azaz a számlában szereplő összegben. Ezért a következők szerint kell eljárni:A munkavállaló a cég nevére szóló számlát hoz (az ellenértéket nyilvánvalóan már kifizette). Ha a számla megfelel a jogszabályi követelményeknek, akkor annak alapján a szemüveg beszerzését az optikai üzlettel szemben könyvelni kell, tekintettel arra, hogy annak egy része a munkavállalót terheli, célszerűen kétfelé bontva:– egyrészt a munkavállalót terhelő részre (a 45.000 forintot meghaladó összeg), ennek az áfája levonható: T 2611, 466 – K 341 (a számla szerinti eladó);– másrészt a munkáltató által átvállalt részre (a 45.000 forintra), de ennek az áfája nem vonható le: T 2612 – K 341.Ezt követően a munkavállalót terhelő részt az áfa felszámításával számlázni kell a munkavállaló nevére, árbevételként kell elszámolni: T 311 – K 91-92, 467, és a 2611. számlán lévő arányos bekerülési értéket az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni:[…]

Részlet a válaszából: […] adónyilvántartásból összeállított bevallástervezet bevallásként gépi úton történő jóváhagyásával.Az új eÁFA rendszer használata tehát nem kötelező, azt az adóalanyok a hagyományos, ('65-ös) nyomtatványalapú bevallás alternatívájaként használhatják. A havi bevallásra kötelezettek első alkalommal január hónapról, a negyedéves bevallók az első negyedévről, az éves bevallók pedig 2024. évről nyújthatják be elő­ször a bevallásaikat az új módszerrel. Az eÁFA rendszer januárban lekérdezési szolgáltatásokat nyújt. Az így benyújtott és jóváhagyott bevallástervezet ugyanúgy bevallásnak minősül, mint a hagyományos bevallás. Emiatt az Áfa-tv. 184. § (6) bekezdése előírja, hogy ha az adóalany a bevallási kötelezettségét több módon is teljesíti, akkor az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának.A webes felület a kevesebb, online felületen is átlátható mennyiségű bizonylattal rendelkező adózóknak nyújt támogatást azzal, hogy az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott számlaadat-szolgáltatásból, online pénztárgépi adatszolgáltatásból származó adatok és a termékimporttal kapcsolatos hatósági adatok kiegészítésével, módosításával összeállítható a bevallás. A rendszer a nyomtatványkitöltő keretprogramnál (ÁNYK) fejlettebb validációra képes, és a NAV kockázatelemzésében keresett eltérésekre is felhívhatja a figyelmet. A rendszer automatikusan adókódot társít az egyes bizonylatokhoz, amivel meghatározható, hogy egy adott ügylethez kapcsolódó bizonylat tételei a bevallás mely sorába, soraiba kerüljenek. Az automatikus adókódolást a felhasználók saját döntéseiknek megfelelően módosíthatják. Emellett lehetőség van a rendszerben nem szereplő bizonylatok (például kézi nyugták) rögzítésére, valamint a bejövő számlák kapcsán az adólevonásról való döntésre (például teljes egészében levonásba helyezi, nem helyezi levonásba, arányosítást alkalmaz, későbbi időpontra halasztja a levonást).Az eÁfa rendszer webes felülete a https://eafa. nav.gov.hu internetes oldalon érhető el. Az adóalany, illetve annak az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti állandó meghatalmazottja az elektronikus felületre elektronikus azonosítási szolgáltatás útján tud belépni. Aki rendelkezik Online Számla-regisztrációval, erre a felületre belépve is elérheti az eÁFA rendszert. Hasonlóan az online számlaadat-szolgáltatásnál megismert eljáráshoz, az adóalanyok, illetve állandó meghatalmazottjaik megjelölhetnek más természetes személyt is (másodlagos felhasználó), akinek jogot adnak az elektronikus felületen szereplő[…]

Részlet a válaszából: […] vevője, akár harmadik személy eljárhat. Feltételezhetően a kérdésben leírt esetben is erről van szó, legfeljebb erről – sajnálatos módon – a kérdezőt nem tájékoztatták. Nincsen tehát akadálya annak, hogy a kérdező cége helyett a számlát a MOHU állítsa ki. A MOHU által kiállított számlán is azonban az igazi vevőt és az igazi eladót, szolgáltatót kell feltüntetni az Áfa-tv. 169. §-ának c) és d) pontja alapján. Logikusnak az tűnik, mint írja, hogy a vevő a MOHU, a szállító pedig az Ön cége. Ebből az következik, hogy a vevőnek kell fizetnie, és nem[…]

Részlet a válaszából: […] nyújtható kölcsön kamatát) célszerű alkalmazni, ha többségi befolyással rendelkező tagról van szó, mivel ilyen esetben a tag és a társaság között kapcsolt vállalkozási jogviszony áll fenn (Tao-tv. 4. § 23. pont). A szokásos piaci kamattól való eltérés pedig a kapcsolt vállalkozások között adóalap-korrekciós kötelezettséget vonhat maga után. A kamatjövedelemre vonatkozó szabályokat tartalmazó Szja-tv. 65. §-a nem minősíti kamatjövedelemnek a tag által a vállalkozásnak nyújtott kölcsön kamatát, így a jövedelmet a felek között fennálló jogviszony szerint kell minősíteni. Mivel a kérdésben szereplő tag vezető tisztségviselő és személyesen közreműködő magánszemély, így a kamatjövedelem nem a tagi jogviszonnyal összefüggésben, hanem a személyes közreműködésére tekintettel illeti meg. Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdés c) pontja alapján a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése nem önálló tevékenységnek minősül. Így a kölcsön kamata nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz, és a társaságnak a fizetett[…]

Részlet a válaszából: […] használati, felhasználási jogát szerzi meg, akkor azt – a számviteli törvény 25. §-a (6) bekezdésének az előírása alapján – a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, amennyiben a szoftver éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet.Ha a megvásárolt, előállított szoftver éven belül szolgálja a vállalkozási tevékenységet, annak költségeit felmerüléskor költségként kell elszámolni.A kérdésben leírtak szerint a vállalkozás egyéves, határozott futamidejű szerződést kötött szoftver használatára. Az egy év lejárta után újabb egyéves, határozott idejű szerződést köt ugyanannak a szoftvernek a használatára, így a megvásárolt szoftver éven belül szolgálja a vállalkozási tevékenységet, ezért annak költségeit a felmerüléskor költségként kell elszámolni. A számviteli törvény 16. § (1) bekezdésének az előírásából következik az egyedi értékelés elve, így a két egymást követően megkötött szerződést a használati idő elbírálása tekintetében nem lehet összevonni, ezért a szoftverhasználat költségeit felmerüléskor költségként kell elszámolni.Mivel a bérelt szoftver[…]

Részlet a válaszából: […] szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdése 2. pontjának az előírása alapján leányvállalatnak minősül az a gazdasági társaság, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon a számviteli törvény 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja alapján a számviteli törvény alkalmazásában vállalkozónak minősül, és a számviteli törvény hatálya alá tartozik. A számviteli törvény 7/B. §-ának előírása szerint a kezelt vagyonra a számviteli törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kezelt vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a bizalmi vagyonkezelő – kezelt vagyononként elkülönítve – teljesíti. A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a vagyonkezelő külön beszámolót készít a vagyonkezelt vagyonról (több vagyonkezelési szerződés esetén kezelt vagyononként külön-külön), és külön beszámolót a saját társaságáról mint vagyonkezelő (és mindegyik beszámolót külön-külön könyvvezetéssel támasztja alá). A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját társaságára vonatkozó könyvvezetésében, beszámolójában nem jelenhet meg. A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjának az előírása alapján anyavállalatnak az a vállalkozó minősül, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. A kezelt vagyon feletti befolyás gyakorlására a vagyonkezelő képes, a kezelt vagyon részéről ez nem értelmezhető, ezért a számviteli törvény alkalmazásában a kezelt vagyon nem minősül anyavállalatnak. A Ptk. 6:318. §-ának (1) bekezdése szerint a vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból,[…]

Részlet a válaszából: […] a vevőnek (az adott esetben a szolgáltatás igénybe vevőjének) a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő (a szolgáltatást igénybe vevő) által elismert, elfogadott számlában ... rögzített ... – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt.Az árbevétel elszámolásának alapdokumentuma tehát a szerződésben rögzített feltételek teljesítése esetén, alapvetően a teljesítés időpontjával a szolgáltató (a kérdező cég) által kiállított számla, részszámla. Ha a teljesítés időpontja a szerződés szerint a következő évben van, vagy átcsúszik a következő évre, a tárgyévre vonatkozóan nem lehet számlát kibocsátani, az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében a befejezetlen szolgáltatás, a nem számlázható szolgáltatás közvetlen önköltségét meg kell állapítani, és mint saját termelésű befejezetlen szolgáltatást készletre kell venni. Ezt egyébként a valódiság számviteli alapelv is indokolja.A megrendelővel kötött szerződésben kell rögzíteni, hogy a szolgáltató mikor kér előleget, és a kapott elő­leget mikor fogja a teljesítésbe beszámítani. A szolgáltatónál a kapott előleg pénzbevétel (T 384 – K 453), abból soha nem lesz árbevétel. (Az árbevétel elszámolása – a fentiekben leírt módon – csak a szolgáltató által kibocsátott és elfogadott számla alapján lehetséges. Az előleg a számla alapján kimutatott követelésbe – T 311 – K 91-92, 467 – számítható be!)Így tehát csak akkor lehet árbevételt[…]

Részlet a válaszából: […] eladás!), tehát a bt.-nek a bérleti jogviszonyt – hatályosan – a végelszámolást lezáró beszámoló fordulónapja előtt meg kell szüntetnie.A cégtörvény előírásai alapján a vagyont csak akkor lehet kiadni, ha a Cégbíróság a betéti társaságot a cégjegyzékből törölte. A vagyont jellemzően a tulajdoni hányadok arányában kell kiadni. Ahhoz, hogy a beltag a piaci értéken értékelt ingatlant a vagyonfelosztási javaslat szerint megkapja, az szükséges, hogy a bt. egyéb piaci értéken értékelt eszközeinek és pénzeszközeinek együttes értéke fedezze a kültag tulajdoni hányadára jutó vagyoni hányadot. (A tulajdonosokkal szembeni összes kötelezettséggel [a bt. saját vagyo­nával] a bt. kiadásra kerülő eszközei piaci értékének együttes összege egyezzen meg!)Amennyiben az előző bekezdésben leírtak nem teljesülnek, azaz a beltagnak kiadni tervezett ingatlan piaci értékével csökkentett vagyon kevesebb, mint a kültagot megillető összeg, akkor a következők szerint indokolt eljárni.Még az egyszerűsített végelszámolás befejezése előtt a bt.-nek piaci értéken (indokolt esetben az áfa felszámításával) értékesítenie kell a beltag részére a szóban forgó ingatlant. A számlázott ellenértéket a beltaggal szembeni követelésként kell kimutatni. A cég törlése után a vagyon kiadásakor a beltagnak az őt – a tulajdoni hányada alapján – megillető vagyoni hányad miatti kötelezettség összegébe a beltaggal szembeni követelést be kell számítani, és csak a beszámításra nem kerülő vele szembeni követelést kell pénzügyileg a beltagnak rendeznie.Adózási szempontból külön kell választani az ingatlanszerzést, illetve a társaság megszűnéséhez kapcsolódó vállalkozásból kivont jövedelmet.Az ingatlan megszerzése – akár adásvétellel, akár a vállalkozásból történő kivonással – vagyonszerzésnek minősül, és így a beltagot visszterhes vagyonátruházásiilleték-fizetési kötelezettség terheli, amelyet az adóhatósághoz[…]

Részlet a válaszából: […] szállásfoglalással, étkezéssel kapcsolatos kifizetéseket csak a szolgáltatást nyújtó – a magyar társaság nevére szóló – számlája alapján lehet könyvelni. Külföldi kirendelés esetén az esetenként adott kiküldetési rendelvényben megjelölt szolgáltatások költségei az ügyvezető nevére szóló számla alapján is – igazolás után – elszámolhatók! (Az adott esetben az ügyvezetőt az ezzel megbízott tulajdonos küldheti ki, a cégen belüli szabályozásnak megfelelően.)A kérdés szerinti esetben az ügyvezető külföldi utazással,[…]