MOHU kompenzációs díj könyvelése

Kérdés: A MOHU kompenzációs díjat fizet a hulladék után. Ezt a kompenzációs díjat miként könyveljük? Hulladékértékesítésként bevétel, vagy a hulladékköltségből jóváírás?
Részlet a válaszából: […] a szerződéses partner részére számlát állít ki, ahol a számlakibocsátó megnevezés helyett "szállító", a vevő a MOHU szerepel.Sem az Áfa-tv., sem a számviteli törvény nem ismeri az "önszámlázást". Nincsen viszont akadálya annak, hogy a kérdező cég helyett a számlát a MOHU állítsa ki. Azonban a MOHU számláján is az igazi vevőt és az igazi eladót kell feltüntetni. Ha van ilyen számla, akkor a számla szerinti –[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:

Szoftverek számviteli elszámolása

Kérdés: A társaság új könyvelési szoftvert vezet be, melynek használatáért a szerződés alapján egyéves intervallumra havonta licencdíjat fizet. A szerződés évente megújításra kerül, amíg a szoftvert a társaság használja. A társaság a havonta számlázott és fizetendő licencdíjat az igénybe vett szolgáltatások között számolja el. A társaság a beszállító partnertől a szoftver bérletén túl egyéb, a bevezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat is igénybe vesz (például rendszer-implementáció támogatása, kezdeti paraméterezések (testre szabás), egyedi funkciók, riportok fejlesztése stb.). Elfogadott szakmai álláspontok szerint az immateriális javak (pl. szoftver) esetén is igaz, hogy a kapcsolódó beruházás jellegű tételek kimutathatók, mint bérelt eszközön végzett beruházás. Milyen ismérvek alapján, milyen körülményeket vizsgálva indokolt eldönteni, hogy mely igénybe vett szolgáltatások számolhatók el a vagyoni értékű jogok között a bérelt szoftverhez kapcsolódóan, és melyek azok, amelyeket költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] használati, felhasználási jogát szerzi meg, akkor azt – a számviteli törvény 25. §-a (6) bekezdésének az előírása alapján – a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, amennyiben a szoftver éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet.Ha a megvásárolt, előállított szoftver éven belül szolgálja a vállalkozási tevékenységet, annak költségeit felmerüléskor költségként kell elszámolni.A kérdésben leírtak szerint a vállalkozás egyéves, határozott futamidejű szerződést kötött szoftver használatára. Az egy év lejárta után újabb egyéves, határozott idejű szerződést köt ugyanannak a szoftvernek a használatára, így a megvásárolt szoftver éven belül szolgálja a vállalkozási tevékenységet, ezért annak költségeit a felmerüléskor költségként kell elszámolni. A számviteli törvény 16. § (1) bekezdésének az előírásából következik az egyedi értékelés elve, így a két egymást követően megkötött szerződést a használati idő elbírálása tekintetében nem lehet összevonni, ezért a szoftverhasználat költségeit felmerüléskor költségként kell elszámolni.Mivel a bérelt szoftver[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése

Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
Részlet a válaszából: […] szabályozásban) leírt módon kell dokumentálni, hogy milyen jogszabály alapján történik a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg beszerzése (pontosabban, mint ahogyan a bevezető kérdésben azt körülírták!).Természetesen a nem pénzben kapott juttatásokat is könyvelni kell, bizonylattal alátámasztva, azaz a számlában szereplő összegben. Ezért a következők szerint kell eljárni:A munkavállaló a cég nevére szóló számlát hoz (az ellenértéket nyilvánvalóan már kifizette). Ha a számla megfelel a jogszabályi követelményeknek, akkor annak alapján a szemüveg beszerzését az optikai üzlettel szemben könyvelni kell, tekintettel arra, hogy annak egy része a munkavállalót terheli, célszerűen kétfelé bontva:– egyrészt a munkavállalót terhelő részre (a 45.000 forintot meghaladó összeg), ennek az áfája levonható: T 2611, 466 – K 341 (a számla szerinti eladó);– másrészt a munkáltató által átvállalt részre (a 45.000 forintra), de ennek az áfája nem vonható le: T 2612 – K 341.Ezt követően a munkavállalót terhelő részt az áfa felszámításával számlázni kell a munkavállaló nevére, árbevételként kell elszámolni: T 311 – K 91-92, 467, és a 2611. számlán lévő arányos bekerülési értéket az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni:[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
Kapcsolódó címke:

eÁFA-bevallás

Kérdés: 2024. január 1-től a NAV elindította az eÁFA rendszert. Az lenne a kérdésem, hogy januárról már kötelező ezen a felületen keresztül beadni a bevallást? Milyen szabályok vonatkoznak erre az adóbevallási módra?
Részlet a válaszából: […] adónyilvántartásból összeállított bevallástervezet bevallásként gépi úton történő jóváhagyásával.Az új eÁFA rendszer használata tehát nem kötelező, azt az adóalanyok a hagyományos, ('65-ös) nyomtatványalapú bevallás alternatívájaként használhatják. A havi bevallásra kötelezettek első alkalommal január hónapról, a negyedéves bevallók az első negyedévről, az éves bevallók pedig 2024. évről nyújthatják be elő­ször a bevallásaikat az új módszerrel. Az eÁFA rendszer januárban lekérdezési szolgáltatásokat nyújt. Az így benyújtott és jóváhagyott bevallástervezet ugyanúgy bevallásnak minősül, mint a hagyományos bevallás. Emiatt az Áfa-tv. 184. § (6) bekezdése előírja, hogy ha az adóalany a bevallási kötelezettségét több módon is teljesíti, akkor az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának.A webes felület a kevesebb, online felületen is átlátható mennyiségű bizonylattal rendelkező adózóknak nyújt támogatást azzal, hogy az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott számlaadat-szolgáltatásból, online pénztárgépi adatszolgáltatásból származó adatok és a termékimporttal kapcsolatos hatósági adatok kiegészítésével, módosításával összeállítható a bevallás. A rendszer a nyomtatványkitöltő keretprogramnál (ÁNYK) fejlettebb validációra képes, és a NAV kockázatelemzésében keresett eltérésekre is felhívhatja a figyelmet. A rendszer automatikusan adókódot társít az egyes bizonylatokhoz, amivel meghatározható, hogy egy adott ügylethez kapcsolódó bizonylat tételei a bevallás mely sorába, soraiba kerüljenek. Az automatikus adókódolást a felhasználók saját döntéseiknek megfelelően módosíthatják. Emellett lehetőség van a rendszerben nem szereplő bizonylatok (például kézi nyugták) rögzítésére, valamint a bejövő számlák kapcsán az adólevonásról való döntésre (például teljes egészében levonásba helyezi, nem helyezi levonásba, arányosítást alkalmaz, későbbi időpontra halasztja a levonást).Az eÁfa rendszer webes felülete a https://eafa. nav.gov.hu internetes oldalon érhető el. Az adóalany, illetve annak az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti állandó meghatalmazottja az elektronikus felületre elektronikus azonosítási szolgáltatás útján tud belépni. Aki rendelkezik Online Számla-regisztrációval, erre a felületre belépve is elérheti az eÁFA rendszert. Hasonlóan az online számlaadat-szolgáltatásnál megismert eljáráshoz, az adóalanyok, illetve állandó meghatalmazottjaik megjelölhetnek más természetes személyt is (másodlagos felhasználó), akinek jogot adnak az elektronikus felületen szereplő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
Kapcsolódó címke:

Egyszerűsített végelszámolással megszerzett ingatlan

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély – a vagyonfelosztási javaslat szerint – megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek – az ingatlan tekintetében – az szja-n kívül – milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?
Részlet a válaszából: […] eladás!), tehát a bt.-nek a bérleti jogviszonyt – hatályosan – a végelszámolást lezáró beszámoló fordulónapja előtt meg kell szüntetnie.A cégtörvény előírásai alapján a vagyont csak akkor lehet kiadni, ha a Cégbíróság a betéti társaságot a cégjegyzékből törölte. A vagyont jellemzően a tulajdoni hányadok arányában kell kiadni. Ahhoz, hogy a beltag a piaci értéken értékelt ingatlant a vagyonfelosztási javaslat szerint megkapja, az szükséges, hogy a bt. egyéb piaci értéken értékelt eszközeinek és pénzeszközeinek együttes értéke fedezze a kültag tulajdoni hányadára jutó vagyoni hányadot. (A tulajdonosokkal szembeni összes kötelezettséggel [a bt. saját vagyo­nával] a bt. kiadásra kerülő eszközei piaci értékének együttes összege egyezzen meg!)Amennyiben az előző bekezdésben leírtak nem teljesülnek, azaz a beltagnak kiadni tervezett ingatlan piaci értékével csökkentett vagyon kevesebb, mint a kültagot megillető összeg, akkor a következők szerint indokolt eljárni.Még az egyszerűsített végelszámolás befejezése előtt a bt.-nek piaci értéken (indokolt esetben az áfa felszámításával) értékesítenie kell a beltag részére a szóban forgó ingatlant. A számlázott ellenértéket a beltaggal szembeni követelésként kell kimutatni. A cég törlése után a vagyon kiadásakor a beltagnak az őt – a tulajdoni hányada alapján – megillető vagyoni hányad miatti kötelezettség összegébe a beltaggal szembeni követelést be kell számítani, és csak a beszámításra nem kerülő vele szembeni követelést kell pénzügyileg a beltagnak rendeznie.Adózási szempontból külön kell választani az ingatlanszerzést, illetve a társaság megszűnéséhez kapcsolódó vállalkozásból kivont jövedelmet.Az ingatlan megszerzése – akár adásvétellel, akár a vállalkozásból történő kivonással – vagyonszerzésnek minősül, és így a beltagot visszterhes vagyonátruházásiilleték-fizetési kötelezettség terheli, amelyet az adóhatósághoz[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Időszakos elszámolású számlák könyvelése

Kérdés: Az időszakos elszámolású számlák időbeli elhatárolása vagy a szállító/vevő témakör tekintetében nagyon megoszlanak a vélemények a kollégák között. Szeretném az alábbi esetekben állásfoglalásukat és a könyvelési lépések levezetését kérni (pontonként, melyik számla melyik évben könyvelendő, mikor kell elhatárolást képezni, vagy mikor lesz vevő/szállító az adott számla év végén, egyszerűsített éves beszámoló készítésekor):
1. 2024. 01. havi költség, számla kelte 2023. 12. 10., áfateljesítés 2023. 12. 10. Fizetési határidő 2023. 12. 24.
2. 2023. 12. havi költség, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
3. 2023. 12. havi bevétel, számla kelte 2024. 01. 10., áfateljesítés 2024. 01. 24. Fizetési határidő 2024. 01. 24.
4. 2024. 01. havi bevétel, számla kelte 2023. 12. 20., áfateljesítés 2023. 12. 31. Fizetési határidő 2023. 12. 31.
Könyvelőprogramunk tudja külön kezelni a számviteli és az áfafizetési időszakot. Ha az első példánál maradva könyvelem 2023-ban a számlát, mivel rajta minden dátum 2023-as, de számviteli teljesítésnek megadom a 2024. 01. 31-et (mivel az az időszak utolsó napja), akkor költségben és nyitott szállítóban csak 2024-ben hozza, az áfabevallásban pedig 2023. 12. hónapban állítja be. Így az év végi egyenlegközlőben ez nem fog szerepelni.
Részlet a válaszából: […] időpontjainak) a következő:1. Itt a számla egyértelműen előlegszámla, a teljesítésről, a 2024. évre való könyveléshez új számla (végszámla) kell, az időbeli elhatárolás fel sem merülhet.2. Mivel a teljesítés 2023. évi, a 2024. 01. 10-én kelt számlát 2023. évre kell könyvelni (az áfabevallás helyességéről – adat hiányában – nem lehet nyilatkozni). A 2023. üzleti év mérlegkészítése időpontjáig beérkezett – 2023. évi teljesítésű –, 2024-ben kiállított számlákat 2023. évre el kell számolni. El kell számolni akkor is, ha nem érkezik számla, mint nem számlázott szállítást, nem számlázott szolgáltatást. Időbeli elhatárolás nem lehet.3. A 2024. 01. 10-i keltű számlát 2023. évi bevételként kell könyvelni. Nem szabályos, mert a számlát 2023. 12. 31-ig ki kell állítani, ha a szerződés teljesítése 2023. évi!4. A teljesítést megelőzően kibocsátott számla elő­legszámlának minősül. Ezért a teljesítésről újabb számlát kell kiállítani. Nem lehet a 2023.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.
Kapcsolódó címke:

Előleg mikor lesz árbevétel?

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?
Részlet a válaszából: […] a vevőnek (az adott esetben a szolgáltatás igénybe vevőjének) a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő (a szolgáltatást igénybe vevő) által elismert, elfogadott számlában ... rögzített ... – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt.Az árbevétel elszámolásának alapdokumentuma tehát a szerződésben rögzített feltételek teljesítése esetén, alapvetően a teljesítés időpontjával a szolgáltató (a kérdező cég) által kiállított számla, részszámla. Ha a teljesítés időpontja a szerződés szerint a következő évben van, vagy átcsúszik a következő évre, a tárgyévre vonatkozóan nem lehet számlát kibocsátani, az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében a befejezetlen szolgáltatás, a nem számlázható szolgáltatás közvetlen önköltségét meg kell állapítani, és mint saját termelésű befejezetlen szolgáltatást készletre kell venni. Ezt egyébként a valódiság számviteli alapelv is indokolja.A megrendelővel kötött szerződésben kell rögzíteni, hogy a szolgáltató mikor kér előleget, és a kapott elő­leget mikor fogja a teljesítésbe beszámítani. A szolgáltatónál a kapott előleg pénzbevétel (T 384 – K 453), abból soha nem lesz árbevétel. (Az árbevétel elszámolása – a fentiekben leírt módon – csak a szolgáltató által kibocsátott és elfogadott számla alapján lehetséges. Az előleg a számla alapján kimutatott követelésbe – T 311 – K 91-92, 467 – számítható be!)Így tehát csak akkor lehet árbevételt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
Kapcsolódó címke:

Külföldi utazás, szállás, étkezés elszámolása számla nélkül

Kérdés: Az adott vállalkozó magyar társaság, de külföldi az ügyvezető, külföldi tulajdonosok. A cég ügyvezetőjének az a feladata, hogy Európában utazva, ingatlanok felkutatásával foglalkozzon, azokat – ha olyan – megvásárolja. Emiatt sokat utazik, és ezzel kapcsolatban különböző költségek merülnek fel. Szálloda, utazás, étkezés stb. Az ügyvezető ezekről a szolgáltatásokról számlát, bizonylatot nem kért, de a cég bankkártyájával fizetett, így minden költése a bankkivonaton látszódik, beazonosítható. Ezek a költségek, ráfordítások a bankkivonat alapján számviteli szempontból elszámolhatók költségként, ráfordításként? Ha igen, akkor ezek a társasági adóban is érvényesíthető kiadások, nem kell az adóalapot ezekkel az összegekkel megemelni? Még az is felmerült, hogy esetleg áfát is kell fizetni (bár véleményem szerint nem kell, mert nincs számla)?
Részlet a válaszából: […] szállásfoglalással, étkezéssel kapcsolatos kifizetéseket csak a szolgáltatást nyújtó – a magyar társaság nevére szóló – számlája alapján lehet könyvelni. Külföldi kirendelés esetén az esetenként adott kiküldetési rendelvényben megjelölt szolgáltatások költségei az ügyvezető nevére szóló számla alapján is – igazolás után – elszámolhatók! (Az adott esetben az ügyvezetőt az ezzel megbízott tulajdonos küldheti ki, a cégen belüli szabályozásnak megfelelően.)A kérdés szerinti esetben az ügyvezető külföldi utazással,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Értékpapírok árfolyam-különbözete

Kérdés: Gazdasági társaságként októberben értékpapírt vásároltunk, amit a 3. számlaosztályban tartunk nyilván. December 31-én a felgyűlt kamatot/hozamot az értékpapírszámla-kivonaton látjuk, de ez az összeg csak eladás esetén realizálódik. Milyen könyvelési tételeket kell könyvelni az év végi záráshoz kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] tárgyévre időarányosan járó kamatot legkésőbb a zárlati feladatok között el kell számolni az időbeli elhatárolásokkal szemben: T 3913 – K 9744, az időbeli elhatárolást a pénzügyi rendezéskor (T 384 – K 9744) kell megszüntetni: T 9744 – K 3913.Ha a tárgyévre járó kamat még nem került kiegyenlítésre, akkor a bank által adott értékpapírszámla-kivonat szerinti érték általában magában foglalja azt, de azt – az előbbi tételek mellett – nem kell külön könyvelni. Nem kell könyvelni a könyvekben szereplő értékpapírok piaci értékének a vételárhoz viszonyított növekedését sem. (Ha a – kamat nélküli – piaci érték tartósan alacsonyabb, mint a beszerzési érték, akkor indokolt értékvesztést az üzleti év végével elszámolni.)Nem kamatozó értékpapírok (részvény, üzletrész) esetében a beszerzési érték nem növelhető az értékpapírszámla-kivonaton szereplő magasabb értékre tekintettel. Azonban ez esetben is csökkenteni kell a beszerzési értéket értékvesztés elszámolásával, ha ezen nem kamatozó értékpapírok piaci értéke tartósan alacsonyabb, mint ezek beszerzési értéke.Szólni kell még a névérték alatt, illetve a névérték felett vásárolt értékpapírok esetében a különbözet sajátos elszámolásáról, mint a mérlegfordulónaphoz kapcsolódó feladatról.A névérték alatt kibocsátott, beszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű – különbözet a vállalkozó döntésének megfelelően elszámolható az értékpapír későbbi eladásakor, beváltásakor, de elszámolható az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.
Kapcsolódó címke:

Kimenő-bejövő számlák könyvelése

Kérdés: A következő bejövő szállítói számlát a 2023. vagy a 2024. üzleti évben kell kimutatni szállítói kötelezettségként? (Az üzleti évek 01. 01-től 12. 31-ig tartanak.) A számla kelte: 2023. 12. xy., teljesítése: 2023. 12. xy. Érintett számviteli időszak: 2024. 01. 01. – 2024. 01. 31. Ha a bizonylatot a 2024. üzleti évben kell rögzíteni, de az átutalása 2023-ban megtörtént, akkor a fordulónapon ez túlfizetésként jelentkezik? A következő kimenő számlát a 2023. vagy a 2024. üzleti évben kell kimutatni vevőkövetelésként? (Az üzleti év a naptári évvel megegyezik.) A számla kelte: 2023. 12. xy., teljesítése 2023. 12. xy. Érintett számviteli időszak: 2024. 01. 01. – 2024. 01. 31. Ha a bizonylatot a 2024. üzleti évben kell rögzíteni, de az átutalása 2023-ban megtörtént, akkor a fordulónapon ez kötelezettségként jelentkezik?
Részlet a válaszából: […] rögzíteni, és így nem beszélhetünk érintett számviteli időszakról.A legsúlyosabb hiba mindkét esetben az Áfa-tv. 59. §-ában foglaltak megsértése. A kérdésben leírtak alapján a teljesítést [2024. 01. 01. – 2024. 01. 31., az érintett számviteli időszakot] megelőzően történt a pénzügyi rendezés (a számla teljesítése), amely az Áfa-tv. szerint, de az Szt. szerint is előlegnek minősül.Így a bejövő számlát is, a kimenő számlát is 2023-ban előlegként kell könyvelni: a szállítói számlát a T 35, 466 – K 384, a vevői számlát a T 384 – K 453, 467 könyvelési tétellel, majd a szállítói végszámlát 2024-ben T 51-52, 466 – K 454, és az előleg beszámítása: T 454 – K 35, 466, a vevői számlát 2024-ben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
14