Nyílt végű lízing lezárása

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A lízing a futamidő lejárata előtt lezárult, és a lízingbe vevő 3. személyt jelölt ki, aki a személygépkocsit megvásárolja. Több helyen olvasom, hogy a lízingbe adó ad egy módosított számviteli bizonylatot. Ez meg is történt, a maradványértéket módosítja rajta, kb. 1 millió forinttal több, mint az eredeti. De mi a teendő ezzel? Más módosító dokumentumot én nem kaptam. Kellett volna? Azt értem, hogy ki kell vezetni a tőketartozást, meg az autó bekerülési értékét, az eddig elszámolt értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. De milyen szerepet játszik ez a módosító számviteli bizonylat? Az világos, hogy a maradványérték nagyobb 3 év elteltével, mint az 5 éves futamidő végén. A különbözetet kell könyvelni? Szeretnék egy levezetést a zárásról, rövid példán keresztül, könyvelési tételekkel.
Részlet a válaszából: […] vett eszközzel kapcsolatos könyvelést a lízingbe vevőnél:1. A lízingelt eszköz számlázott (számviteli bizonylattal dokumentált) bruttó értékének könyvelése (áfát nem kell felszámítani): T 131, 132 – K 448, legyen 10 millió forint.2. A számlázott lízingdíj, amely két részből áll, egyrészt a törlesztőrészlet (ez áfaköteles, ami jellemzően levonható), másrészt az esedékes kamat (ami áfamentes). A lízingdíjból:– a törlesztőrészlet (1500 E Ft), az áfa (405 E Ft) könyvelése: T 448, 466 – K 454 (1905 E Ft) és– a kamat (200 E Ft) könyvelése: T 8731 – K 454.3. A terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása belső bizonylat alapján (1400 E Ft): T 571 – K 139.4. A 2. és 3. tétel ismétlődik még háromszor, és utána:– a 131., 132. számla egyenlege továbbra is 10 millió Ft,– a 139. számla egyenlege: -5600 E Ft,– a 448. számla egyenlege: 4000 E Ft,– a terv szerinti értékcsökkenésként elszámolt összeg: 5600 E Ft.5. A lízingbe adó helyesbítő számlája (számviteli bizonylata) az elismert (a visszavételi) maradványértékről, könyvelése: T 448 – K 131, 132 (legyen 3000 E Ft), kapcsolódóan az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés: T 139 – K 131, 132 (5600 E Ft).6. A maradványérték könyvelése után:– a 131., 132. számla egyenlege: 1400 E Ft, amelyet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni: T 8664 – K 138, majd a 131., 132. számlát és a 138. számlát össze kell vezetni;– a 148. számla egyenlege 1000 E Ft, amelyet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:

Saját gépkocsi használatával kapcsolatos költségek megtérítése

Kérdés: Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] mértéket. [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja.] Ha az előzőekben részletezett feltételek teljesülnek, akkor az ügyvezetőnek a költségtérítésként kapott bevételt nem kell bevallania.A kiküldetési rendelvény akkor felel meg a jogszabályi előírásoknak, ha az tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). Kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával őrzi meg. [Szja-tv. 3. § 84. pont.]2. Útnyilvántartással történő elszámolásAz ügyvezető sajátszemélygépkocsi-használatára tekintettel fizetett költségtérítés elszámolására alkalmazható útnyilvántartás alapján történő elszámolás is. Az útnyilvántartás az ügyvezető bizonylata lesz, amely alapján majd az éves adóbevallás során megállapítja, hogy lesz-e véglegesen adóköteles jövedelme. Az ügyvezető a saját tulajdonú személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel kapott költségtérítés összegéig az Szja-tv. 3. számú melléklet IV. Járművek költsége fejezetben lévő szabályok szerint számolhatja el az üzemi célú használatra eső költségeket (az üzemanyag-felhasználásának, valamint számlával/bizonylattal történő elszámolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége). Ha az éves szinten kapott költségtérítés összege megegyezik az elszámolható költségekkel, akkor az ügyvezetőnek nem keletkezik adóköteles jövedelme. Az útnyilvántartás vezetésének szabályait az Szja-tv. 5. számú II. 7. pontja tartalmazza. Ebben az esetben is az ügyvezető sajátszemélygépkocsi-használata hivatali, üzleti utazásnak kell, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt telekre épített családi ház bérbeadása

Kérdés: Az építőipari cég megvásárolt telken családi házat kíván építeni, továbbértékesítési szándékkal. A családi ház több mint 300 négyzetméter lesz, így a cég 27%-os áfával tudja értékesíteni a magánszemélynek. Mi van abban az esetben, ha nem tudja a családi házat eladni, és a használatbavételi engedély után bérbe adja magánszemélynek? Akkor ezt a családi házat aktiválni kell, és a bérbe adott tárgyi eszközök között szerepeltetni? Aktiváláskor (miután saját tulajdonba kerül) a saját rezsis beruházás után a használatbavételkor meg kell fizetni az áfát 27%-kal? Ezt szerepeltetni kell az áfabevallásban is?
Részlet a válaszából: […] 27%-os áfa felszámításával számlázni. A családi ház is 27%-os áfával számlázandó.Ha a cég a családi házat nem tudja eladni, akkor azt át kell minősíteni beruházássá, külön a telket eredeti vételáron és külön a családi házat közvetlen önköltségen számított bekerülési értéken, konkrétan a saját termelésű készletek (késztermékek) közül át kell vezetni a beruházási számlára, mint a saját előállítású eszközök aktivált értékét. A 27%-os áfát az aktiváláskor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Diszkont Kincstárjegy, Magyar Államkötvény könyvelése mikrogazdálkodónál

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság Diszkont Kincstárjegyet (futamidő 1 év) és Magyar Államkötvényt (futamidő 7-10 év) vásárolt. Milyen főkönyvi számokra és milyen összeget kell könyvelni a beszerzéskor (beszerzési ár-névérték) és lejáratkor? Hova könyveljük az Államkötvény után fizetett kamatot?
Részlet a válaszából: […] névértéktől (pl. a főkönyvi számla száma és elnevezése lehet: 374. Diszkont Kincstárjegy);– a Diszkont Kincstárjegy névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet kamatnak minősül, de a tárgyévre időarányosan járó része a Korm. rendelet 6. §-a alapján nem számolható el kamatként;– a Diszkont Kincstárjegy értékesítésekor (beváltásakor),= az eladási (beváltási) ár, a névérték könyvelése: T 384, 366 – K 9752;= a beszerzési érték és a névérték különbözetének elszámolása kamatbevételként: T 9752 – K 9744 (alszámlán);= a könyv szerinti érték kivezetése: T 8752 – K 374= ha a kamattal csökkentett eladási (beváltási) ár és a kivezetett könyv szerinti érték eltér egymástól, a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyamnyereségként),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése).Az előzőekben leírtakat támasztja alá, hogy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) meghatározza, hogy a Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon önálló adóalanynak minősül. A kezelt vagyon adózása tekintetében a bizalmi vagyonkezelő jár el. Az Air. meghatározza a bizalmi vagyonkezelő speciális jogait és kötelezettségeit. A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adókötelezettségeit saját nevében, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti, továbbá gyakorolja a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget megillető jogokat. A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja nyilván. Az adóhatóság a kezelt vagyont megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a kezelt vagyon adóügyeivel összefüggésben a bizalmi vagyonkezelő által nyitott, a saját számláitól elkülönített belföldi pénzforgalmi számla javára történő átutalással teljesíti. [Air. 11. § (2) bekezdés; 21. § (1)-(4) bekezdések.]A leírtakból következően nem a vagyonkezelő számláján jelenik meg a kedvezményezett részére kifizetésre kerülő osztalékot terhelő adók összege, hanem a külön adószámmal rendelkező kezelt vagyon (a vagyontömeg) elkülönített számlakerete szerint megnyitott főkönyvi számláin. A kezelt vagyon (a vagyontömeg) a számviteli törvény hatálya alá tartozik, a kezelt vagyon esetében is a vállalkozókra érvényes szabályokat kell alkalmazni. A kezelt vagyon elkülönített számláin kell kimutatni a hozam keletkezésére ható bevételeket és ráfordításokat is, esetleges társasági adóját is. Feltételezzük, hogy a kérdés szerinti keletkezett hozam már adózott eredmény, amely a kezelt vagyon eredménytartalék-számláján szerepel. Ha ebből kifizetendő összeget írnak elő, akkor azt teljes összegében a kedvezményezettel szembeni kötelezettségként kell előírni a kezelt vagyon számláin (T 413 – K 4792). A kifizetendő összeget csökkenteni kell az osztalékjövedelem kapcsán fizetendő személyi jövedelemadóval[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Kezelt vagyon elkülönített könyvelése

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő (BVK) és a kezelt vagyon (KV) könyvvezetését egy könyvelőiroda végzi. A könyvelőiroda havi számláiban külön soron feltünteti a bizalmi vagyonkezelő (100 + 27% áfa) és a kezelt vagyon díját (20+27% áfa). A kezelt vagyonnak nincs saját bankszámlája. A kezelt vagyon kizárólag üzleti részesedés, tevékenységből eredő bevétele nincs, mint például ingatlan-bérbeadás. A könyvelésről szóló számlát mindkét, különálló számviteli nyilvántartásba könyvelném az alábbiak szerint:
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?
Részlet a válaszából: […] bevételeket, költségeket és ráfordításokat így a bizalmi vagyonkezelőnek kizárólag a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében kell szerepeltetnie, a saját cégének, mint vagyonkezelőnek a könyvvezetésétől elkülönítve. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében nem jelenhet meg.A bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében a bizalmi vagyonnal kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a számviteli törvény általános szabályai szerint kell elszámolnia. Ebből következően, bár a vagyonkezelő állítja ki saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről –, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerinti értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a saját tőke (annak megfelelő eleme) terhére kell elszámolni.A vagyonrendelőnél a számviteli törvény 27. §-a (9) bekezdésének előírása alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Apasági szabadság könyvelése

Kérdés: Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az apasági szabadságot és az azt terhelő közterhet a bérszámfejtéskor (azt a részt, amit a Magyar Államkincstár utal)? Hogyan kell könyvelni az apasági szabadság azon további napjait, amelyre a távolléti díj 40%-a jár, és ezt a részt nem téríti meg a Magyar Államkincstár? Hogyan kell könyvelni a Magyar Államkincstártól befolyt összeget?
Részlet a válaszából: […] költségvetés megtéríti, és a költség nem jelenik meg a munkaerőköltség egyik csoportjában sem, és így értelemszerűen nem része a keresetnek sem.Ha a KSH szerint az apasági szabadság idejére járó távolléti díj nem része a keresetnek, akkor azt bérköltségként nem lehet elszámolni. Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint személyi jellegű egyéb kifizetések azok a természetes személy részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartozik a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.A leírtakból következően az apának gyermeke születése esetén öt napra fizetett távolléti díjat és a távolléti díj után fizetendő közterhet is a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 553 – K 381), a központi költségvetésből megtérített összeget pedig az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 384 – K 9634), illetve a mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévre megtérített összeget (T 391 – K 9634).Az Mt. 146. §-ának (4) bekezdése szerint: A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.Az apasági szabadság öt munkanapjára járó távolléti díj megtérítésre kerül, elszámolásáról (könyveléséről) fentebb már[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:

100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért – a terjedelem korlátozott voltára tekintettel – az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
Részlet a válaszából: […] kell időbelileg elhatárolni, a jövőben sem költség, sem ráfordítás nem fog kapcsolódni hozzá, tehát 2022. évi egyéb bevétel lesz;– azon eszközökre jutó, elkülönítetten nyilvántartott egyéb bevételt, amely eszközök 2022. VII. hó előtt aktiválásra kerültek, az aktiválásnál figyelembe vett hasznos élettartamból a még hátralévő (idesorolva 2022-t és az azt követő éveket) évekre kell felosztani (ha pl. 7 évből 5 év van hátra, akkor 5 évre), a 2022-re jutó részt nem kell elhatárolni, csak az azt meghaladó részt, és kell az adott év egyéb bevételeként az időbeli elhatárolás megszüntetésével elszámolni. Ezen eszközöknél a 100%-os intenzitású támogatás miatt a bevételként elszámolandó összeg meghaladja a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét.Nézzük a kérdező által felvetett javaslatokat:1. 2022-ben az addig selejtezett eszközök értékét, plusz a 2022. évi vonatkozó eszközök értékcsökkenését. Majd minden évben a vonatkozó eszközök értékcsökkenését, és a már 2021. december 31-én nullára leírt eszközök értékét, ha kivezetésre kerülnek (értékesítés, selejtezés). Ebben az esetben, hogy és mikor történik a korábbi években elszámolt értékcsökkenés támogatásból történő feloldása?Válasz: A támogatás elhatárolásának feloldása a költségkénti, ráfordításkénti elszámoláshoz kapcsolódik, és nem a kivezetéshez, a nullára leírt eszközök esetében is, azaz a használatbavételhez. A nullára leírt eszközöket úgy kell számításba venni, mint a jóváhagyás előtt selejtezetteket. Nem az értékcsökkenést kell 2022-ben figyelembe venni, mivel a még hátralévő időszak terv szerinti értékcsökkenési leírásának összege – az adott esetben – kevesebb, mint az adott eszközre jutó támogatás.2. 2022-ben a már 2021. december 31-én nullára írt, és az addig kivezetett (selejtezett) eszközök értékét, valamint a vonatkozó 2022. évi értékcsökkenést. És onnantól a tényleges évi vonatkozó értékcsökkenést. Ez a megoldás megfelel a számviteli törvényben rögzített összemérés elvének?Válasz: Egyáltalán nem felel meg! Tekintettel azonban arra, hogy az előlegként kapott támogatást csak akkor lehet egyéb bevételként kimutatni, amikor azt jóváhagyták (jellemzően), amikor már több éve a támogatásból beszerzett eszközt használják, amortizálják, és a bevételt visszamenőlegesen nem lehet elszámolni, akkor csak közelíteni lehet az összemérés elvét. Azaz, a már értékben nem szereplő eszközökre jutó támogatást a jóváhagyáskor, az aktivált eszközökre jutó támogatást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Munkaruha-juttatás elszámolása

Kérdés: A kft. bérleti díjat fizet a dolgozóinak kiadott munkaruhákért. Ezt szolgáltatás igénybevételeként, áfa levonása mellett könyveli. Azon dolgozók számára, akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra (irodisták), de mégis kapnak, hogyan számolható el a bérelt munkaruha?
Részlet a válaszából: […] bérleti díjat is fizetett, amelyet igénybe vett szolgáltatásként számolt el, és így a – feltételezhetően jogszerű – ruhahasználatot kétszeresen számolta el. A kétszeres elszámolás azonban jogellenes!Felmerül a kérdés, hogy kinek fizette a bérleti díjat? A kft. dolgozóinak (és a dolgozók számláztak a kft. felé, mint egyéni vállalkozók)? Vagy valaki másnak? Ez a kérdésből nem derül ki!A kérdésben leírtaktól érdemileg eltérő feltételezéssel kell élnünk. Feltételezzük, hogy a dolgozók részére az Szja-tv. szerint járó munkaruhákat egy harmadik cég adta át, adta bérbe a kft.-nek, a kft. pedig átadta a bérbe vett munkaruhákat a dolgozóknak azzal, hogy a bérleti díjat a kérdező kft. fizeti meg, a kft. nevére küldött számla alapján. Ez esetben a kft. nevére szóló számla alapján a bérleti díjat a kft.-nél az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján – mint nem pénzben kapott juttatást – a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, azt nem lehet igénybe vett szolgáltatások költségeként könyvelni.A kérdés bevezetőjében lévő rész értelmezése után az igazi kérdésre a válasz a következő:Akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra, azoknál a fentiek szerint feltételezett munkaruha-juttatás bérleti díját egyértelmű, hogy nem lehet az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentesen elszámolni. Ezen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Tőkekivonáshoz kapcsolódóan a saját tőke rendezése

Kérdés: A tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállítás törvény adta lehetőség. A jegyzett tőke leszállításával, azzal arányosan a tőketartalék- és az eredménytartalék-csökkenés összegét is elő kell, hogy írják a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként [2000. évi C. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, 37. § (2) bekezdés f) pontja]. A saját tőke összege jelentősen meghaladja a jegyzett tőke összegét. A saját tőkében negatív az eredménytartalék és pozitív a tőketartalék. Van-e bármilyen teendő a saját tőke rendezésében a tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállítása előtt? A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése telek és ingatlan átadásával történik. Jól értelmezzük-e az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdését és a 11. § (1) bekezdését, miszerint az eszközök kivonása miatt az ügylet értékesítésnek minősül, és az eszközöket piaci értéken kell eladni?
Részlet a válaszából: […] összegéig. Ha a tőketartalékot a tulajdonossal szembeni kötelezettségként számításba kell venni, akkor annak összege a magántulajdonost terhelő rész adóalapjába beszámít. A tőketartalék belső igénybevétele: T 412 – K 413.A tőkekivonással – a Ptk. szerinti legfőbb szerv által hozott határozat alapján – történő jegyzett tőke leszállításakor:– a jegyzett tőke leszállítása: T 411 – K 4792;– a jegyzett tőkével arányosan a tőketartalék kivonása: T 412 – K 4792;– a jegyzett tőkével arányosan az eredménytartalék kivonása: T 413 – K 4792; ha az eredménytartalék negatív, akkor a jegyzett tőkével arányosan az eredménytartalék nő: T 4792 – K 413;– ha készült közbenső mérleg, akkor az adózott eredményt célszerű az eredménytartalék részének tekinteni.A fentieket azonban csak akkor lehet könyvelni, ha a legfőbb szerv által kezdeményezett tőkekivonással történő tőkeleszállítást a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.A 4792. számlára könyvelt együttes összeg vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül. Ha a tulajdonos magánszemély, akkor a társaságnak kell megállapítania a vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelem­adóját, szociális hozzájárulási adóját, azoknak a tulajdonost megillető összegét csökkentő tételekként bevallania [T 4792 – K 462, T 4792 – K 463-8] és befizetnie. Amennyiben a 4792. számlán a tulajdonost megillető nettó összeget a társaság nem tudja kifizetni, mert a tulajdonos telket és ingatlant kér, akkor az adók címén befizetendő összeget a tulajdonosnak a társaság részére meg kell térítenie.Az Áfa-tv. kérdésben hivatkozott előírásaiból is, de a számviteli előírásokból is következik, hogy a szóban forgó telek és ingatlan átadása a tulajdonosnak csak az értékesítés szabályai szerint történhet, jellemzően az áfa felszámításával (figyelembe veendő az Áfa-tv.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
10