125 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] vett eszközzel kapcsolatos könyvelést a lízingbe vevőnél:1. A lízingelt eszköz számlázott (számviteli bizonylattal dokumentált) bruttó értékének könyvelése (áfát nem kell felszámítani): T 131, 132 – K 448, legyen 10 millió forint.2. A számlázott lízingdíj, amely két részből áll, egyrészt a törlesztőrészlet (ez áfaköteles, ami jellemzően levonható), másrészt az esedékes kamat (ami áfamentes). A lízingdíjból:– a törlesztőrészlet (1500 E Ft), az áfa (405 E Ft) könyvelése: T 448, 466 – K 454 (1905 E Ft) és– a kamat (200 E Ft) könyvelése: T 8731 – K 454.3. A terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása belső bizonylat alapján (1400 E Ft): T 571 – K 139.4. A 2. és 3. tétel ismétlődik még háromszor, és utána:– a 131., 132. számla egyenlege továbbra is 10 millió Ft,– a 139. számla egyenlege: -5600 E Ft,– a 448. számla egyenlege: 4000 E Ft,– a terv szerinti értékcsökkenésként elszámolt összeg: 5600 E Ft.5. A lízingbe adó helyesbítő számlája (számviteli bizonylata) az elismert (a visszavételi) maradványértékről, könyvelése: T 448 – K 131, 132 (legyen 3000 E Ft), kapcsolódóan az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés: T 139 – K 131, 132 (5600 E Ft).6. A maradványérték könyvelése után:– a 131., 132. számla egyenlege: 1400 E Ft, amelyet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni: T 8664 – K 138, majd a 131., 132. számlát és a 138. számlát össze kell vezetni;– a 148. számla egyenlege 1000 E Ft, amelyet[…]

Részlet a válaszából: […] mértéket. [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja.] Ha az előzőekben részletezett feltételek teljesülnek, akkor az ügyvezetőnek a költségtérítésként kapott bevételt nem kell bevallania. A kiküldetési rendelvény akkor felel meg a jogszabályi előírásoknak, ha az tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). Kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával őrzi meg [Szja-tv. 3. § 84. pont]. 2. Útnyilvántartással történő elszámolás Az ügyvezető sajátszemélygépkocsi-használatára tekintettel fizetett költségtérítés elszámolására alkalmazható útnyilvántartás alapján történő elszámolás is. Az útnyilvántartás az ügyvezető bizonylata lesz, amely alapján majd az éves adóbevallás során megállapítja, hogy lesz-e véglegesen adóköteles jövedelme. Az ügyvezető a saját tulajdonú személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel kapott költségtérítés összegéig az Szja-tv. 3. számú melléklet IV. Járművek költsége fejezetben lévő szabályok szerint számolhatja el az üzemi célú használatra eső költségeket (az üzemanyag-felhasználásának, valamint számlával/bizonylattal történő elszámolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége). Ha az éves szinten kapott költségtérítés összege megegyezik az elszámolható költségekkel, akkor az ügyvezetőnek nem keletkezik adóköteles jövedelme. Az útnyilvántartás vezetésének szabályait az Szja-tv. 5. számú II. 7. pontja tartalmazza. Ebben az esetben is az ügyvezető sajátszemélygépkocsi-használata hivatali, üzleti utazásnak kell, hogy minősüljön. A[…]

Részlet a válaszából: […] költségvetés megtéríti, és a költség nem jelenik meg a munkaerőköltség egyik csoportjában sem, és így értelemszerűen nem része a keresetnek sem.Ha a KSH szerint az apasági szabadság idejére járó távolléti díj nem része a keresetnek, akkor azt bérköltségként nem lehet elszámolni. Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint személyi jellegű egyéb kifizetések azok a természetes személy részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartozik a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.A leírtakból következően az apának gyermeke születése esetén öt napra fizetett távolléti díjat és a távolléti díj után fizetendő közterhet is a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 553 – K 381), a központi költségvetésből megtérített összeget pedig az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 384 – K 9634), illetve a mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévre megtérített összeget (T 391 – K 9634).Az Mt. 146. §-ának (4) bekezdése szerint: A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.Az apasági szabadság öt munkanapjára járó távolléti díj megtérítésre kerül, elszámolásáról (könyveléséről) fentebb már[…]

Részlet a válaszából: […] 27%-os áfa felszámításával számlázni. A családi ház is 27%-os áfával számlázandó.Ha a cég a családi házat nem tudja eladni, akkor azt át kell minősíteni beruházássá, külön a telket eredeti vételáron és külön a családi házat közvetlen önköltségen számított bekerülési értéken, konkrétan a saját termelésű készletek (késztermékek) közül át kell vezetni a beruházási számlára, mint a saját előállítású eszközök aktivált értékét. A 27%-os áfát az aktiváláskor[…]

Részlet a válaszából: […] bevételeket, költségeket és ráfordításokat így a bizalmi vagyonkezelőnek kizárólag a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében kell szerepeltetnie, a saját cégének, mint vagyonkezelőnek a könyvvezetésétől elkülönítve. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében nem jelenhet meg.A bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében a bizalmi vagyonnal kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a számviteli törvény általános szabályai szerint kell elszámolnia. Ebből következően, bár a vagyonkezelő állítja ki saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről –, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerinti értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a saját tőke (annak megfelelő eleme) terhére kell elszámolni.A vagyonrendelőnél a számviteli törvény 27. §-a (9) bekezdésének előírása alapján[…]

Részlet a válaszából: […] (pl. a főkönyvi számla száma és elnevezése lehet: 374. Diszkont Kincstárjegy); – a Diszkont Kincstárjegy névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet kamatnak minősül, de a tárgyévre időarányosan járó része a kormányrendelet 6. §-a alapján nem számolható el kamatként; – a Diszkont Kincstárjegy értékesítésekor (beváltásakor), = az eladási (beváltási) ár, a névérték könyvelése: T 384, 366 – K 9752; = a beszerzési érték és a névérték különbözetének elszámolása kamatbevételként: T 9752 – K 9744 (alszámlán); = a könyv szerinti érték kivezetése: T 8752 – K 374 = ha a kamattal csökkentett eladási (beváltási) ár és a kivezetett könyv szerinti érték eltér egymástól, a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyamnyereségként), illetve[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Az előzőekben leírtakat támasztja alá, hogy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) meghatározza, hogy a Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon önálló adóalanynak minősül. A kezelt vagyon adózása tekintetében a bizalmi vagyonkezelő jár el. Az Air. meghatározza a bizalmi vagyonkezelő speciális jogait és kötelezettségeit. A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adókötelezettségeit saját nevében, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti, továbbá gyakorolja a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget megillető jogokat. A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja nyilván. Az adóhatóság a kezelt vagyont megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a kezelt vagyon adóügyeivel összefüggésben a bizalmi vagyonkezelő által nyitott, a saját számláitól elkülönített belföldi pénzforgalmi számla javára történő átutalással teljesíti [Air. 11. § (2) bekezdés; 21. § (1)–(4) bekezdések]. A leírtakból következően nem a vagyonkezelő számláján jelenik meg a kedvezményezett részére kifizetésre kerülő osztalékot terhelő adók összege, hanem a külön adószámmal rendelkező kezelt vagyon (a vagyontömeg) elkülönített számlakerete szerint megnyitott főkönyvi számláin. A kezelt vagyon (a vagyontömeg) a számviteli törvény hatálya alá tartozik, a kezelt vagyon esetében is a vállalkozókra érvényes szabályokat kell alkalmazni. A kezelt vagyon elkülönített számláin kell kimutatni a hozam keletkezésére ható bevételeket és ráfordításokat is, esetleges társasági adóját is. Feltételezzük, hogy a kérdés szerinti keletkezett hozam már adózott eredmény, amely a kezelt vagyon eredménytartalék-számláján szerepel. Ha ebből kifizetendő összeget írnak elő, akkor azt teljes összegében a kedvezményezettel szembeni kötelezettségként kell előírni a kezelt vagyon számláin (T 413 – K 4792). A kifizetendő összeget csökkenteni kell az osztalékjövedelem kapcsán fizetendő személyi jövedelemadóval[…]

Részlet a válaszából: […] összegéig. Ha a tőketartalékot a tulajdonossal szembeni kötelezettségként számításba kell venni, akkor annak összege a magántulajdonost terhelő rész adóalapjába beszámít. A tőketartalék belső igénybevétele: T 412 – K 413.A tőkekivonással – a Ptk. szerinti legfőbb szerv által hozott határozat alapján – történő jegyzett tőke leszállításakor:– a jegyzett tőke leszállítása: T 411 – K 4792;– a jegyzett tőkével arányosan a tőketartalék kivonása: T 412 – K 4792;– a jegyzett tőkével arányosan az eredménytartalék kivonása: T 413 – K 4792; ha az eredménytartalék negatív, akkor a jegyzett tőkével arányosan az eredménytartalék nő: T 4792 – K 413;– ha készült közbenső mérleg, akkor az adózott eredményt célszerű az eredménytartalék részének tekinteni.A fentieket azonban csak akkor lehet könyvelni, ha a legfőbb szerv által kezdeményezett tőkekivonással történő tőkeleszállítást a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.A 4792. számlára könyvelt együttes összeg vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül. Ha a tulajdonos magánszemély, akkor a társaságnak kell megállapítania a vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelem­adóját, szociális hozzájárulási adóját, azoknak a tulajdonost megillető összegét csökkentő tételekként bevallania [T 4792 – K 462, T 4792 – K 463-8] és befizetnie. Amennyiben a 4792. számlán a tulajdonost megillető nettó összeget a társaság nem tudja kifizetni, mert a tulajdonos telket és ingatlant kér, akkor az adók címén befizetendő összeget a tulajdonosnak a társaság részére meg kell térítenie.Az Áfa-tv. kérdésben hivatkozott előírásaiból is, de a számviteli előírásokból is következik, hogy a szóban forgó telek és ingatlan átadása a tulajdonosnak csak az értékesítés szabályai szerint történhet, jellemzően az áfa felszámításával (figyelembe veendő az Áfa-tv.[…]

Részlet a válaszából: […] bérleti díjat is fizetett, amelyet igénybe vett szolgáltatásként számolt el, és így a – feltételezhetően jogszerű – ruhahasználatot kétszeresen számolta el. A kétszeres elszámolás azonban jogellenes!Felmerül a kérdés, hogy kinek fizette a bérleti díjat? A kft. dolgozóinak (és a dolgozók számláztak a kft. felé, mint egyéni vállalkozók)? Vagy valaki másnak? Ez a kérdésből nem derül ki!A kérdésben leírtaktól érdemileg eltérő feltételezéssel kell élnünk. Feltételezzük, hogy a dolgozók részére az Szja-tv. szerint járó munkaruhákat egy harmadik cég adta át, adta bérbe a kft.-nek, a kft. pedig átadta a bérbe vett munkaruhákat a dolgozóknak azzal, hogy a bérleti díjat a kérdező kft. fizeti meg, a kft. nevére küldött számla alapján. Ez esetben a kft. nevére szóló számla alapján a bérleti díjat a kft.-nél az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján – mint nem pénzben kapott juttatást – a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, azt nem lehet igénybe vett szolgáltatások költségeként könyvelni.A kérdés bevezetőjében lévő rész értelmezése után az igazi kérdésre a válasz a következő:Akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra, azoknál a fentiek szerint feltételezett munkaruha-juttatás bérleti díját egyértelmű, hogy nem lehet az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentesen elszámolni. Ezen[…]

Részlet a válaszából: […] értékcsökkenésként kell a kivezetéskor elszámolni.Az önkormányzat a tárgyi eszközöket csak azután értékelheti, ha már a vagyonkezelésből visszavette, és az önkormányzatra vonatkozó törvényi előírások a vagyonértékelésre lehetőséget adnak (például újbóli vagyonkezelésbe adás előtt).Az általános előírások kivonatos ismertetése után nézzük, hogyan kellett, illetve kell könyvelni a kérdés szerinti zrt.-nél:– tárgyi eszközök kezelésbe vétele: T 11-14 – K 4491, a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken, ez lesz a bruttó érték;– a zrt. által alkalmazott leírási kulcsokkal elszámolt amortizáció: T 571 – K 117, 127, 137, 147;– a vagyonkezelési szerződés szerinti leírási kulcsokkal elszámolt amortizáció: T 4491 – K 4492 (a 4492. számla tartalmazza a visszapótlási kötelezettséget);– a vagyonkezelésbe vett tárgyi eszközök pótlása, felújítása esetén:= a bekerülési érték könyvelése: T 161, 162 – K 455,= rendeltetésszerű használatbavételkor először átadása (eladása) az önkormányzatnak: T 311 – K 961, 467, piaci (legalább könyv szerinti) értéken, a könyv szerinti érték kivezetése: T 861 – K 161, 162, majd az értékesítés eredményének megállapítása: T 961 – K 861, mivel a visszapótlás terhére történt a pótlás, a felújítás a visszapótlási kötelezettség csökkentése a követelés összegével: T 4491 – K 311;= pótlásként, felújításként elszámolt eszközértékek vagyonkezelés szerződés szerinti értékének állományba vétele: T 11-14 – K 4491;(az állományba vételt követően ez után is amortizációt kell elszámolni, az adott esetben kétféle módon)– a tárgyi eszközök vagyonkezelésből történő visszaadásakor, az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján:= a bruttó érték kivezetése: T 4491 – K 11-14;= a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolható amortizációnak megfelelő összegben kimutatott érték kivezetése: T 117, 127, 137, 147 – K 4492;= a zrt. által elszámolt és a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolható amortizáció különbözetének kivezetése terven felüli értékcsökkenésként: T 8664 – K 117, 127, 137, 147 (adóalapot[…]