Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység
Kérdés
Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. február 28-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 581
[…] tényleges tevékenységvégzés 31. napján kezdődik, s legfeljebb annak 180. napjáig tarthat. [Amennyiben a Htv. 37. §-a (2) bekezdése b) pontja szerinti tevékenységek folytatásának időtartama a 6 hónapot (180 napot) meghaladja, akkor azok helyszíne telephellyé válik.] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja konkrétan meghatározza, hogy mely tevékenységek végzése esetén, milyen feltételek teljesülésekor lehet szó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről. Ez azt jelenti, hogy ezen tevékenységek ideiglenes vagy állandó iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségének megítélése szempontjából a tevékenységvégzés időtartamának számítása során annak kezdő napja nem lehet más, mint a tevékenység tényleges megkezdésének napja. Ennek meghatározása jellemzően az építési napló alapján történhet, nevezetesen a tényleges tevékenységvégzés első napja az első (munkavégzés kezdő napját rögzítő) bejegyzéshez köthető. A tevékenységvégzés kezdő napja a legritkább esetben egyezik meg a (megrendelővel kötött) szerződés aláírásának napjával, s a munkaterület átvételének napja is rendszerint megelőzi a tényleges munkavégzés kezdő napját. A tevékenység megszűntének napja a tényleges munkavégzés végleges befejezése, a vállalkozónak a munkaterületről való végleges levonulásának napja, azaz jellemzően (de nem feltétlenül) a munka megrendelőnek vagy – alvállalkozó esetén – a fővállalkozónak történő műszaki átadásának napja. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítéshez a munkaterületről való végleges levonulást követően is kell további munkákat végezni, akkor természetesen annak időtartamát is számításba kell venni az adóévben a tevékenységvégzés napjainak meghatározása során. Figyelemmel az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó átalányjellegére, kiemelendően fontos, hogy a munkavégzés időtartamának meghatározása naptári évenként történjen, annak időtartama a tevékenységvégzés tényleges megkezdésének napjától megszűntének napjáig terjedő időszakot foglalja magában. Tehát […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. február 28-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 581
[…] tényleges tevékenységvégzés 31. napján kezdődik, s legfeljebb annak 180. napjáig tarthat. [Amennyiben a Htv. 37. §-a (2) bekezdése b) pontja szerinti tevékenységek folytatásának időtartama a 6 hónapot (180 napot) meghaladja, akkor azok helyszíne telephellyé válik.] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja konkrétan meghatározza, hogy mely tevékenységek végzése esetén, milyen feltételek teljesülésekor lehet szó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről. Ez azt jelenti, hogy ezen tevékenységek ideiglenes vagy állandó iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségének megítélése szempontjából a tevékenységvégzés időtartamának számítása során annak kezdő napja nem lehet más, mint a tevékenység tényleges megkezdésének napja. Ennek meghatározása jellemzően az építési napló alapján történhet, nevezetesen a tényleges tevékenységvégzés első napja az első (munkavégzés kezdő napját rögzítő) bejegyzéshez köthető. A tevékenységvégzés kezdő napja a legritkább esetben egyezik meg a (megrendelővel kötött) szerződés aláírásának napjával, s a munkaterület átvételének napja is rendszerint megelőzi a tényleges munkavégzés kezdő napját. A tevékenység megszűntének napja a tényleges munkavégzés végleges befejezése, a vállalkozónak a munkaterületről való végleges levonulásának napja, azaz jellemzően (de nem feltétlenül) a munka megrendelőnek vagy – alvállalkozó esetén – a fővállalkozónak történő műszaki átadásának napja. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítéshez a munkaterületről való végleges levonulást követően is kell további munkákat végezni, akkor természetesen annak időtartamát is számításba kell venni az adóévben a tevékenységvégzés napjainak meghatározása során. Figyelemmel az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó átalányjellegére, kiemelendően fontos, hogy a munkavégzés időtartamának meghatározása naptári évenként történjen, annak időtartama a tevékenységvégzés tényleges megkezdésének napjától megszűntének napjáig terjedő időszakot foglalja magában. Tehát […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
