Garanciális visszatartás az egyéni vállalkozónál

Kérdés:

Építőipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén a garanciális és a jóteljesítési visszatartásokkal kapcsolatosan: A visszatartások 36–60 hónapig terjednek. A visszatartások egyéni vállalkozás esetében mikor válnak adóköteles jövedelemmé? Mi a teendő, ha a visszatartást nem fizetik ki, és elszámolást sem küldenek róla?

Részlet a válaszából: […] Építőipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében a garanciális és jóteljesítési visszatartások akkor válnak adókötelessé, amikor a visszatartást kifizetik, a bankszámlán jóváírják a visszatartás összegét. Az Szja-tv. 9. §-a (2) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Építőipari tevékenységnél 180 nap figyelembevétele

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységet végez különböző településeken. Van, ahol a munkák időtartama rövidebb ideig, egy-két hónapig tart, más esetben viszont előre láthatóan több lesz, mint fél év vagy akár több mint egy év. Mikor kell bejelentkezni a településnél iparűzésiadó-alanyként? Be kell-e jelentkezni már akkor, ha az építési munka kezdetekor látható, hogy az hosszabb ideig fog tartani?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-a, valamint 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozónak abban az esetben keletkezik iparűzésiadó-kötelezettsége a helyi iparűzési adót működtető önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik.Tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Kötelező-e a megosztási módszer alkalmazása? (Htv.)

Kérdés: Társaságunk a helyiadó-törvény által, az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak lehetővé tett adóalap-megosztási módszertan alapján határozta meg iparűzési adóját a 2021-es üzleti évre (Htv. melléklet 2.3. pontja szerinti megosztás). Vállalkozási szintű adóalapunk meghaladta a 100 millió forintot. A vállalkozási adóalap azon 50%-a esetében, ahol a törvény szerint "az adóalap 50%-át a székhelye és az 52. § 31. pontja a)-d) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani", kötelező-e alkalmaznunk a 100 millió forint feletti adóalap miatt a 2.1 pont szerinti komplex megosztási módszertant, vagy ebben az esetben ez csak egy módszertani választási lehetőség, és alkalmazhatjuk a személyi jellegű ráfordításarányos megosztást? Véleményünk szerint a 2.3. pont első mondatának azon része, mely szerint "...döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően" valójában lehetőséget ad arra, hogy az adóalap nagyságától függetlenül, a vállalkozás sajátosságainak leginkább megfelelően, vagy a személyi jellegű ráfordítások, vagy a komplex módszertan alapján osszuk meg az adóalap 50%-át.
Kötelező-e tehát véleményük szerint a komplex megosztás módszer a vázolt esetben, és ha nem, milyen szakmai érveléssel lehet ezt alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett meglátással egyetértünk. A Htv. mellékletének 2.3. pontja – speciális szabályként – lerontja a Htv. melléklete 2.1. pontjában foglalt azon rendelkezést, miszerint ha a vállalkozó előző adóévi adóalapja 100 millió forint felett volt, csak a Htv. 2.1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Perköltség könyvelése

Kérdés: Ügyfelünk építőipari tevékenységet folytat. Az egyik megrendelő az elkészült épületnél hibákat fedezett fel, ami alapján nem ismerte el a teljesítést, és nem fogadja be a végszámlát. Majd teljesítési szakértő bizottság lett felkérve, amely felmérte a munkát, és egy alacsonyabb összeget határozott meg, ami alapján a végszámla korrigálásra került. Amegrendelő még ezt sem hajlandó befogadni és kifizetni, így ügyvéddel peres eljárást indított ügyfelem. A perrel kapcsolatos ügyvédi és bírósági költségeket hogyan kell könyvelni? Adott évi költség lesz, vagy esetleg követelésként kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi és a bírósági költségeket akkor kell az igénybe vett szolgáltatások között könyvelni, amikor azok felmerülnek, amikor az ügyvéd, a bíróság által adott bizonylat alapján az ügyvéd, a bíróság által elvégzett munka ellenértékeként azt a bizonylaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá

Kérdés: Be kell-e jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá a vállalkozás székhelyétől eltérő településre az alábbi esetekben?
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
Részlet a válaszából: […] Egy adott településen az iparűzésiadó-kötelezettség miatti bejelentkezési kötelezettség a településen lévő székhely, telephely létéhez kötődik. Ezért azt kell tisztázni, hogy a kérdésben említett két esetben keletkezik-e Htv. szerinti telephely az építési munka helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Garancia egyösszegű megváltása

Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. Az átadott munkái után garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelővel szemben. Amennyiben a társaság garanciális kötelezettségeinek nem a javítások tényleges elvégzésével, hanem annak egyösszegű megváltásával kíván megfelelni, mi a helyes eljárás? Garanciális visszatartás nem volt. Az eredeti szerződéses ár számlahelyesbítését kell elvégeznie a társaságnak, vagy a megrendelőnek kell számlát kiállítania a garancia egyösszegű megváltásáról? Ha a megrendelő számláz, akkor milyen áfamegítélés alá esik? Egyenes, mert ez már garanciális időszak, vagy fordított, mint maga az építőipari tevékenység volt?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a kivitelezést végző társaság az átadott munkákhoz kapcsolódó, ténylegesen elvégzett garanciális javítások ellenértékét téríti meg, vagy a tényleges (esetleg fel sem merülő) garanciális javításoktól függetlenül garanciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Konzorcium keretében építőipari beruházás

Kérdés: Társaságunk egy másik vállalkozóval közösen konzorciumi megállapodás keretében egy nem engedélyköteles építőipari beruházás kivitelezését vállalja 50-50%-ban. A tagok a megrendelővel közösen szerződnek, a vállalkozási díjat 50-50%-os megoszlásban számlázzák a megrendelő részére, a konzorciumi megállapodás alapján a költségeket is 50-50%-os arányban vállalják. A kivitelezési munkákhoz a konzorcium alvállalkozókat is igénybe kíván venni. A tagok az alvállalkozókkal a megrendelővel kötött szerződéshez hasonlóan közösen szerződnek, és az alvállalkozók 50-50%-ban állítják ki számláikat a tagok részére. A konzorciumi tagok saját teljesítményükkel is részt vesznek a kivitelezés során. A tagok az általuk végzett saját teljesítményük 50%-át átszámlázzák a másik konzorciumi tag részére, tehát egymás felé is hasonló módon számláznak az Áfa-tv. rendelkezései szerint (27% áfa felszámításával), mint az építkezés többi számlázott alvállalkozói teljesítménye. Álláspontunk szerint a tagok saját teljesítményének egymás felé történő átszámlázása a Tao-tv. szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdésben leírtakat sem a Ptk., sem az Szt., sem az Áfa-tv., de még a Tao-tv. előírásaival sem lehet alátámasztani, a kérdésben leírtaknak a gyakorlatban való alkalmazása esetén pedig vélelmezhető a hatályos jogszabályi előírások szándékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Idegenforgalmi adó a munkásszálláson elhelyezettek után

Kérdés: Munkásszállást üzemeltetünk egy idegenforgalmi szempontból frekventált településen, s az ott megszálló munkavállalók több társasághoz tartoznak. Van olyan cég, amelynek nincs a településen székhelye vagy telephelye az iparűzési adó szempontjából, de van, amelyiknek igen. Továbbá van olyan társaság is, amely az év egy szakaszában építőipari tevékenységet végez. Ami a munkavállalókat illeti, egy részük a munkásszállás helye szerinti településen végez munkát (a munkáltatója telephelyén), mások más településeken. A munkavállalóknak nem kell a szállásért díjat fizetni, mert azt a munkáltatójuk megtéríti számunkra. A kérdés az, hogy kell-e idegenforgalmi adót fizetniük, pontosabban mely esetekben kell beszednünk szállásadóként az idegenforgalmi adót?
Részlet a válaszából: […] Az idegenforgalmiadó-kötelezettség – a Htv. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint – azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Először tehát azt kell tisztázni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] Bevezetésként körülírjuk a garanciális visszatartás "fogalmát". Az építőipari tevékenység sajátossága az, hogy a kivitelező a vállalkozási szerződésben hosszabb lejáratú kötelezettséget vállal arra, hogy ha a garanciális időszak alatt a garanciális kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Igazolás nélküli pótmunka a beszámolóban

Kérdés: Az építőipari tevékenységgel foglalkozó cég egy csarnoképítésben alvállalkozóként vett részt. A vállalkozás leszámlázta a kialkudott ár szerinti tételeket. A pótmunka igazoltan pluszként jelent meg, amelyet a megrendelő elfogadott, viszont a fővállalkozóval szemben az igazolás a mai napig nem történt meg. Az ügy jogi útra terelődött. Ilyen esetben mi vonatkozik a pótmunkára, amelyet nem lehet számlázni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján arra lehet következtetni, hogy ténylegesen elvégezték (legalább részben) a pótmunkákat, amelyet a megrendelő elfogadott, de a fővállalkozó felé számlázni nem lehet. Nyilvánvaló, hogy a cég mint alvállalkozó ragaszkodik ahhoz, hogy a pótmunka ellenértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
1
2
3
5