Kezességvállalás és következményei
Kérdés
Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. június 20-án (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 734
[…] esetén a devizajogszabályok előírásainak megtartásával – legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni [Szt. 65. §-ának (7) bekezdése], egyéb ráfordításként el kell számolni. Behajthatatlan követelésnek minősül – az Szt. említett rendelkezése szerint – az elévült követelés is [Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10/f) pontja]. Nem lehet kimutatni a mérlegben az elengedett követelést sem, azt rendkívüli ráfordításként kell elszámolni [Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja]. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Szt. szerint a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A még behajthatatlannak nem minősíthető követeléseknél (mert nincs megfelelően dokumentálva a behajthatatlanság ténye) viszont a régi Szt. 27.§-ának (1) bekezdése szerint 2000. december 31-ig céltartalékot kellett képezni (a céltartalékként képzett összeg – az adott esetben – akár a követelés teljes összege is lehetett), 2001-ben pedig – hasonló minősítés alapján – értékvesztést kellett elszámolni. Hogy ez megtörtént-e, az a kérdésből nem derül ki. A társaságnál az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelés adóévben leírt összege, valamint az elengedett követelés [Tao. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja], és csökkenti a behajthatatlan követelés bekerülési értékéből az a rész, amelyről a mérlegkészítés napjáig a Szt. 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának a)-e) alpontjának alkalmazásával megállapítható, hogy behajthatatlanná vált. Azzal az összeggel azonban, amely követeléselévülés miatt – tehát nem az Szt. felsorolt rendelkezései alapján – vált behajthatatlanná, nem csökkenthető az adóalap. (Ha a társaság hitelintézet, akkor a pénzügyi szolgáltatásból, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, ha befektetési vállalkozás, akkor a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre az adózás előtti eredményt módosító tételeket – az elengedett követelésre […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. június 20-án (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 734
[…] esetén a devizajogszabályok előírásainak megtartásával – legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni [Szt. 65. §-ának (7) bekezdése], egyéb ráfordításként el kell számolni. Behajthatatlan követelésnek minősül – az Szt. említett rendelkezése szerint – az elévült követelés is [Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10/f) pontja]. Nem lehet kimutatni a mérlegben az elengedett követelést sem, azt rendkívüli ráfordításként kell elszámolni [Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja]. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Szt. szerint a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A még behajthatatlannak nem minősíthető követeléseknél (mert nincs megfelelően dokumentálva a behajthatatlanság ténye) viszont a régi Szt. 27.§-ának (1) bekezdése szerint 2000. december 31-ig céltartalékot kellett képezni (a céltartalékként képzett összeg – az adott esetben – akár a követelés teljes összege is lehetett), 2001-ben pedig – hasonló minősítés alapján – értékvesztést kellett elszámolni. Hogy ez megtörtént-e, az a kérdésből nem derül ki. A társaságnál az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelés adóévben leírt összege, valamint az elengedett követelés [Tao. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja], és csökkenti a behajthatatlan követelés bekerülési értékéből az a rész, amelyről a mérlegkészítés napjáig a Szt. 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának a)-e) alpontjának alkalmazásával megállapítható, hogy behajthatatlanná vált. Azzal az összeggel azonban, amely követeléselévülés miatt – tehát nem az Szt. felsorolt rendelkezései alapján – vált behajthatatlanná, nem csökkenthető az adóalap. (Ha a társaság hitelintézet, akkor a pénzügyi szolgáltatásból, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, ha befektetési vállalkozás, akkor a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre az adózás előtti eredményt módosító tételeket – az elengedett követelésre […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
