Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. április 17-én (58. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1197

[…] módszere, nem a jegybanki alapkamat alapján kell megállapítani a 20 százalékos osztalékrészt. A módosult szabályok alapján változatlanul meg kell állapítani a vállalkozás saját tőkéjének (a magánszemély vagyoni betétjének arányában) a magánszemélyre jutó értékét, és ennek 30 százalékát (nem a jegybanki alapkamat kétszeresét) meg nem haladó részének megfelelő osztalékjövedelem esik 20 százalékos adókulcs alá. A 30 százalékot meghaladó részen felül fizetett osztalékjövedelem után az adó mértéke 35 százalék. (Az Eho-tv. alapján a 35 százalékos adókulcs alá eső osztalékjövedelem után 2004. január 1-jétől nem kell 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást sem fizetni!) Átmeneti rendelkezések szabályozzák a 2003. év előtti osztalékjövedelmek adózását. A 2002. évről készült beszámoló mérlegében, vagy bármely korábbi évekre jóváhagyott osztalék alapján a kötelezettségként kimutatott összegből a 2003. december 31-éig kifizetett rész után a 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Tehát az új szabályok alkalmazására először 2004-ben történő osztalékfizetés esetében kerül sor (akkor is, ha ekkor nem 2003-ra, hanem korábbi évre jóváhagyott osztalék kifizetése történik). Ekkortól alkalmazandó az is, hogy az adó mértékének meghatározásakor már nem az osztalék megállapítása évében hatályos előírásokat, hanem az osztalék felvételének (kifizetésének) időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. Az Szja-tv. 66. §-a szerint tehát az osztalék egyértelműen a társas vállalkozás magánszemély tagját, tulajdonosát megillető összeg. A Gt. előírásai szerint a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot – kft. esetén – az üzletrész testesíti meg. A tag csak a társaság számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredményének a taggyűlés által felosztani rendelt részére (osztalékra) tarthat igényt. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani. A taggyűlést az ügyvezető hívja össze. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele, vagy a leadandó szavazatok többsége képviselve van. A Gt. alapján a társasági szerződésben kell meghatározni a szavazati jogok mértékét, rendelkezni az eltérő tagsági jogokat biztosítő üzletrészekről, a tagoknak járó részesedés mértékéről, ha ezek számítási módja eltér a törzsbetétek arányától. A Ptk. 157-164. §-ai tartalmazzák a haszonélvezet és használat jogi szabályait. Jóllehet, ezek a szabályok alapvetően az ingatlanokhoz kapcsolódó haszonélvezeti jogra értelmezendők, de a Ptk. nem zárja ki, hogy szabályai a jelen esetben is alkalmazhatók legyenek. Sőt, a Ptk. 164. §-ának (1) bekezdése arról ír, hogy a kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebből viszont […]