A kilépő tagot megillető vagyon
Kérdés
Kettős könyvvitelt vezető betéti társaság tagja felmondással felmondja tagsági viszonyát. Elszámolás a 2002. évi mérleg adatai alapján történik: Eszközök: Tárgyi eszközök 23 456 Készletek 15 391 Követelések 10 314 Értékpapírok 12 000 Pénzeszközök 703 Aktív időbeli elhat. 208 Összesen: 62 072 Források: Jegyzett tőke 23 000 Eredménytartalék 1 766 Lekötött tartalék 12 000 Mérleg szerinti e. – 3 061 Saját tőke 33 705 Hosszú lejáratú köt. 2 775 Rövid lejáratú köt. 25 416 Passzív időbeli elhat. 176 Összesen: 62 072 Kölcsönös megállapodás alapján az ingatlanok forgalmi értékét 44 523 E Ft-ban fogadják el, így a tárgyi eszközök különbözete 21 067 E Ft. A kilépő tag szerint részére a saját tőke + értékhelyesbítés [54 772 E Ft] vagyoni betéte arányában (5,55 százalék) jár [3039 E Ft]. A vagyoni betét értéke 2000 E Ft. A lekötött tartalék a másik tagtól visszavásárolt vagyoni betét (névértéke: 5000 EFt), amelyet 18 havi részletben fizetnek ki. Helyes-e az az álláspont, hogy a kötelezettségekkel is csökkenteni kell az elszámolás alapját?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. július 3-án (63. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1316
[…] nem, akkor viszont akár értékesítik, akár bevonják, az mindenképpen vagyonvesztéssel jár. Ez viszont azt indokolja, hogy a kilépő tagot megillető vagyon összegének meghatározásakor a lekötött tartalékkal nem lehet, nem szabad számolni. Amennyiben a visszavásárolt vagyoni betétet bevonják, leszállítják a tőkét, a jegyzett tőke 5 millió forinttal, a mérleg szerinti eredmény 7 millió forinttal csökken. Ha igaz, hogy a jegyzett tőke 23 000 E Ft, akkor az 18 000 E Ft-ra, a saját tőke pedig 21 705 E Ft-ra csökken. A Gt. 105. §-a alapján a társaságtól megváló taggal a tagsági viszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A fennálló állapotot tükrözi a mérleg, ha azt az Szt. előírásai szerint készítették el. A lekötött tartalékkal a betéti társaság nem rendelkezik szabadon, azért van lekötve. Ebből következően, a kilépő tag a lekötött tartalékból nem részesedhet. De nem részesedhet a tárgyi eszközök felértékeléséből adódó különbözetből sem, amíg az nem realizálódik. Ha a tárgyi eszközök könyv szerinti értéküknél valóban többet érnek, akkor azokat értékesíteni kell, a bevételi többlet után társasági adót fizetni, és a már realizált adózott eredményből részesedhet a kilépő tag is. Ha a bemutatott mérleg adatait vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a kötelezettségek teljes összegét a készletek és követelések együttes összege nem fedezi ugyan, de a hiányzó összeget meghaladó a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke is. Gazdasági társaságoknál sem a Gt., sem az Szt. nem ír elő olyan követelményt, hogy csak akkor lehet a jegyzett tőkét tőkekivonással csökkenteni, ha a saját tőke több mint a kötelezettségek együttes összege. A jegyzett tőkét – betéti társaságnál – taggyűlési határozattal, tőkekivonással […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. július 3-án (63. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1316
[…] nem, akkor viszont akár értékesítik, akár bevonják, az mindenképpen vagyonvesztéssel jár. Ez viszont azt indokolja, hogy a kilépő tagot megillető vagyon összegének meghatározásakor a lekötött tartalékkal nem lehet, nem szabad számolni. Amennyiben a visszavásárolt vagyoni betétet bevonják, leszállítják a tőkét, a jegyzett tőke 5 millió forinttal, a mérleg szerinti eredmény 7 millió forinttal csökken. Ha igaz, hogy a jegyzett tőke 23 000 E Ft, akkor az 18 000 E Ft-ra, a saját tőke pedig 21 705 E Ft-ra csökken. A Gt. 105. §-a alapján a társaságtól megváló taggal a tagsági viszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A fennálló állapotot tükrözi a mérleg, ha azt az Szt. előírásai szerint készítették el. A lekötött tartalékkal a betéti társaság nem rendelkezik szabadon, azért van lekötve. Ebből következően, a kilépő tag a lekötött tartalékból nem részesedhet. De nem részesedhet a tárgyi eszközök felértékeléséből adódó különbözetből sem, amíg az nem realizálódik. Ha a tárgyi eszközök könyv szerinti értéküknél valóban többet érnek, akkor azokat értékesíteni kell, a bevételi többlet után társasági adót fizetni, és a már realizált adózott eredményből részesedhet a kilépő tag is. Ha a bemutatott mérleg adatait vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a kötelezettségek teljes összegét a készletek és követelések együttes összege nem fedezi ugyan, de a hiányzó összeget meghaladó a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke is. Gazdasági társaságoknál sem a Gt., sem az Szt. nem ír elő olyan követelményt, hogy csak akkor lehet a jegyzett tőkét tőkekivonással csökkenteni, ha a saját tőke több mint a kötelezettségek együttes összege. A jegyzett tőkét – betéti társaságnál – taggyűlési határozattal, tőkekivonással […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
