A forgalmi visszatérítések elszámolása
Kérdés
A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. szeptember 18-án (67. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1411
[…] előbbiekben körülírt – utólag adott engedmény szerződésen alapul, az a célszerű, ha a szerződés szerinti feltételek teljesülését a két fél közösen állapítja meg, és például jegyzőkönyvben vagy a szerződésre hivatkozással különmegállapodásban rögzíti. Ez a jegyzőkönyv vagy különmegállapodás lesz az engedmény átutalásának és elszámolásának egyik bizonylata. A kérdés második felében leírtak viszont ellentétesek az Szt., illetve az Áfa-tv. vonatkozó előírásaival. A forgalommal arányosan, a forgalom százalékában meghatározható az utólag adott engedmény összege, de azt – a hivatkozott előírásból következően – nem szabad számlázni. Az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatások (mint például a reklámtevékenységhez való hozzájárulás) szerződés szerinti összegeit a szolgáltatást nyújtónak számláznia kell. Ezen szolgáltatások ellenértékét azonban jellemzően nem az értékesítés (a forgalom) nagysága határozza meg. így helytelen azt a forgalom százalékában meghatározni. A szolgáltatás értékének a forgalom százalékában történő meghatározása ténylegesen el nem végzett teljesítmények számlázását eredményezheti, így az adóellenőrzés jogosan minősítheti nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak. A szolgáltatások számlázásával szemben is alapvető követelmény, hogy a számlázott szolgáltatás azonosítható legyen, hogy a szolgáltatásnyújtás megtörténte utólag is ellenőrizhető legyen. Ehhez az szükséges, hogy vagy a számla, vagy a számlát alátámasztó szerződés egyértelműen rögzítse a szolgáltatásnyújtás tartalmát, leírását, mennyiségi, minőségi jellemzőit, illetve adatait, és természetesen a számlán szerepeljen a szolgáltatásnyújtás megtörténtének […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*