Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. február 5-én (76. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1576

[…] kiadják, a műszakilag körülhatárolható, elkülöníthető teljesítmények, részteljesítések tételes felsorolásával, az elkülönített, körülhatárolt teljesítményekhez, részteljesítésekhez rendelt értékadatok megadásával úgy, hogy azok összevontan a szerződés szerinti munka értékével azonos értékűek legyenek. A teljesítési fok meghatározásánál külön-külön kell kezelni az adott társaság által elvégzett és elvégezendő munkák értékét, illetve az alvállalkozók, a közvetített szolgáltatók által elvégzett és elvégezendő munkák értékét. Amennyiben rendelkezésre áll az adott kalkulációs egység ténylegesen elvégzett munkáiból a befejezett (kiszámlázott) saját termelésnek az üzleti évben számlázott értéke, a befejezetlen termelés – közvetített szolgáltatások értékét nem tartalmazó – állományi leltára (amely tartalmában azonos a befejezett termelés árbevételével), akkor a kalkulációs egység Szt. szerint meghatározott közvetlen önköltsége az árbevétel és az állományi leltár értéke alapján megosztható, és a befejezetlen termelésre jutó hányad készletre vehető (T 23 – K 581). Egyszerűsített éves beszámolót készítőnél az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a befejezetlen termelés a) norma szerinti közvetlen önköltsége a szerződés szerinti építési-szerelési munka norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható [az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése alapján], továbbá b) a még várhatóan felmerülő költségekkel és kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron (szerződés szerinti áron) is értékelhető, a még várhatóan felmerült költségek a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók. Az a) esetben a költségvetés szerinti építési-szerelési munka tervezett összköltsége akkor tekinthető a szerződés szerinti építési-szerelési munka norma szerinti (műszaki ismérvek alapján meghatározott) közvetlen önköltségének, ha a költségvetés szerinti összköltséget nem a megrendelővel kötött szerződés szerinti érték százalékában határozták meg, hanem tételesen, felmérés alapján, a saját vállalati költségnormák felhasználásával. A befejezetlen építési-szerelési munka teljesítési fokát a fentiekben leírtak (a tényleges műszaki teljesítmények) alapján kell meghatározni. A teljesítési fok és a norma szerinti közvetlen önköltség szorzata adja meg a befejezetlen építési-szerelési munka közvetlen önköltségét, amelyet év végén készletre kell venni (T 23 – K 581). Az a) esetben tehát év közben nem kell (de lehet) kalkulációs egységenként gyűjteni a közvetlen önköltségbe tartozó költségeket. Ez a módszer azonban feltételezi, hogy a normát (amelyet a ténylegesen elvégzendő munkák anyag-, gép-, munkaerőigénye és azok bekerülési értéke figyelembevételével határoztak meg) hozzáigazították a valós helyzethez mind az elvégzendő munkák, mind az azokhoz szükséges anyag-, gép-, munkaerő-ráfordítások és azok bekerülési értéke vonatkozásában. A b) esetben az értékelési (az önköltség-számítási) szabályzatban rögzíteni kell a kalkulált haszon eladási árhoz (árbevételhez) viszonyított arányát, legalább a vállalkozás szintjén, pontosabb eredményre lehet jutni, ha azt az építési-szerelési munka jellegéhez (anyagigényes, nem anyagigényes) igazítják. A kalkulált haszon a közvetlen önköltségbe nem tartozó költségekre, a közvetlenül ráfordításként elszámolt, de bevétellel nem fedezett ráfordításokra, továbbá az adott munka tervezett nyereségére nyújt fedezetet. A szabályozás abból indul ki, hogy a befejezett szerződés szerinti építési-szerelési munkánál a szerződés szerinti ár, csökkentve a kalkulált haszonnal, az építési-szerelési munka közvetlen önköltsége. Amennyiben az építési-szerelési munka nem fejeződött be, akkor a még el […]