Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben
Kérdés
A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. július 22-én (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1781
[…] pénzügyileg nem kell rendezni, a közbenső mérleg adatai alapján a társaságiadóelőleg-fizetési kötelezettség sem változik. Könyvelni csak az osztalékelőleg tényleges kifizetését kell. A fizetett osztalékelőleg valójában előleg, amelyet a kifizetéssel egyidejűleg kell az egyéb követelések között kimutatni (T 368 – K 384, 381). Mivel az osztalékelőleget 20 százalékos szja terheli, amit a kifizetőnek (a kft.-nek) a kifizetés időpontjában meg kell állapítania, és az Art. szerint meg kell fizetnie és be kell vallania, az osztalékelőleg-szja-val is az osztalékelőleg összegét kell növelni (T 368 – K 462). Mivel az osztalékelőleg előleg, egységesen 20 százalékos szja terheli, így a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást az osztalékelőleg fizetésekor nem kell megfizetni. A Gt. 141. §-ának (4) bekezdése alapján a kft.-nél az Szt. szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére akkor van lehetőség, ha a taggyűlés által elfogadott, az Szt. előírásai szerint készített közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. 2004. január 1-jétől az Szt. 39. §-ának (4) bekezdése alapján osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke alá. A változás abban van, hogy nemcsak a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény vehető figyelembe osztalékelőlegként a saját tőke feltételeinek teljesülése mellett, hanem az előző évi szabad eredménytartalék is. (2003-ig a szabad eredménytartaléknak az osztalékelőleg fedezetkénti számításbavételét az Szt. nem tette lehetővé, igaz, nem is tiltotta.) Itt kell utalni arra, hogy az Szt. 38. §-a alapján a lekötött tartalékba az előírt esetekben az eredménytartalékot év közben is át kell vezetni. Leegyszerűsített példával szemléltetve az osztalékelőleg-fizetés feltételeit: – […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. július 22-én (87. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1781
[…] pénzügyileg nem kell rendezni, a közbenső mérleg adatai alapján a társaságiadóelőleg-fizetési kötelezettség sem változik. Könyvelni csak az osztalékelőleg tényleges kifizetését kell. A fizetett osztalékelőleg valójában előleg, amelyet a kifizetéssel egyidejűleg kell az egyéb követelések között kimutatni (T 368 – K 384, 381). Mivel az osztalékelőleget 20 százalékos szja terheli, amit a kifizetőnek (a kft.-nek) a kifizetés időpontjában meg kell állapítania, és az Art. szerint meg kell fizetnie és be kell vallania, az osztalékelőleg-szja-val is az osztalékelőleg összegét kell növelni (T 368 – K 462). Mivel az osztalékelőleg előleg, egységesen 20 százalékos szja terheli, így a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást az osztalékelőleg fizetésekor nem kell megfizetni. A Gt. 141. §-ának (4) bekezdése alapján a kft.-nél az Szt. szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére akkor van lehetőség, ha a taggyűlés által elfogadott, az Szt. előírásai szerint készített közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. 2004. január 1-jétől az Szt. 39. §-ának (4) bekezdése alapján osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke alá. A változás abban van, hogy nemcsak a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény vehető figyelembe osztalékelőlegként a saját tőke feltételeinek teljesülése mellett, hanem az előző évi szabad eredménytartalék is. (2003-ig a szabad eredménytartaléknak az osztalékelőleg fedezetkénti számításbavételét az Szt. nem tette lehetővé, igaz, nem is tiltotta.) Itt kell utalni arra, hogy az Szt. 38. §-a alapján a lekötött tartalékba az előírt esetekben az eredménytartalékot év közben is át kell vezetni. Leegyszerűsített példával szemléltetve az osztalékelőleg-fizetés feltételeit: – […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
