Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2004. november 11-én (94. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1924

[…] követelések behajtására a cégnek minden lehetséges eszközt igénybe kell vennie. Ilyen az is, ha a behajtással végrehajtókat bíznak meg. A végrehajtás azonban pénzbe kerül. Ezért az Szt. ad arra lehetőséget, hogy a társaság behajthatatlannak minősítse azt a követelést, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget). Nyilvánvaló, hogy ezt számítási anyaggal kell alátámasztani, amelynél egyrészt a követelés várhatóan megtérülő összegét kell figyelembe venni, másrészt azt a költséget, amelyet a végrehajtásért fizetni kellene. Ha ez utóbbi a több, a követelés ezen számítási anyag alapján behajthatatlanként leírandó. Leírandó azonban akkor is, ha a végrehajtásért fizetendő összeget ugyan meghaladja a várhatóan megtérülő összeg, de az a követelés teljes összegéhez képest elenyésző (a többletként befolyó összeget meghaladja a követelésből veszteségként elszámolandó összeg). A végrehajtással kapcsolatos költségeket vagy más követelésekhez kapcsolódó tényadatokkal, vagy e célból bekért ajánlatok adataival indokolt alátámasztani. Az Szt. szerint behajthatatlan az a követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel. Ezen feltétel teljesüléséhez nem elegendő az, ha a postai küldemény "a címzett ismeretlen", a "címzett nem található" megjegyzéssel visszaérkezett. A cégnek a megadott címen (amelyet előzetesen indokolt a cégjegyzék adataival egyeztetni) nem található voltáról célszerű a helyszínen meggyőződni, és a tapasztaltakat a lakóhely, a telephely, a székhely szerint illetékes hatósággal is igazoltatni. Nyilvánvaló, hogy a helyszínen történő ellenőrzés is pénzbe kerül. Így a helyszíni ellenőrzés költségeivel azonos vagy annál kisebb […]