Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. március 31-én (103. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2107

[…] utókalkuláció teljes körű (azaz a tárgyévben végzett valamennyi építési-szerelési munkára kiterjedő, nemcsak az év végén meglévő befejezetlen munkákra), és így biztosítható, hogy megteremthető az utókalkuláció és a könyvviteli adatok közötti egyeztetés lehetősége, illetve nem teljes körű (azaz csak a mérlegfordulónapon meglévő, befejezetlen építési-szerelési munkákra terjed ki), amikor az utókalkuláció és a könyvviteli adatok közötti egyeztetés lehetősége kizárt. Mivel az utókalkuláció módszerére, illetve a teljeskörűségre az Szt. nem ad kötelező előírást, a befejezetlen építési-szerelési munkáknak az Szt. 51. §-a szerinti közvetlen önköltsége nem teljes körű utókalkulációval is meghatározható. Nem teljes körű utókalkuláció esetén a közvetlen önköltség minden kalkulációs tételénél különös figyelmet kell fordítani azok bizonylattal történő alátámasztottságára, megalapozottságára, megbízhatóságára. Nem teljes körű utókalkuláció esetén a befejezetlen (a mérlegfordulónapig még kiszámlázásra nem került) építési-szerelési munka közvetlen anyagköltségébe tartozó vásárolt anyagokat, továbbfelhasznált saját termelésű készleteket az építési-szerelési munkákat irányító műszaki vezetőnek tételesen kell – külön bizonylaton – utalványoznia, legalább a ténylegesen felhasznált anyagok, szerkezetek, berendezések, a továbbfelhasznált saját termelésű készletek megnevezésének, mennyiségi egységének, mennyiségének, minőségének a megjelölésével. Az utalványozott mennyiségek költségként figyelembe veendő értékét belső (általában az értékelési, illetve önköltség-számítási) szabályzatban meghatározott bekerülési (beszerzési, előállítási) értéken kell megállapítani. Mivel nem teljes körű a bizonylatok feldolgozása, különösen fontos, hogy a naturális adatok szolgáltatásának helyességét az építési-szerelési munka helyszínén, továbbá a bekerülési (beszerzési, előállítási) értékek megalapozottságát fokozottan ellenőrizzék. Nem teljes körű utókalkuláció esetén a befejezetlen építési-szerelési munka közvetlen bérköltségének meghatározásához biztosítani kell, hogy a társaság szintjén legalább a következő adatok megállapíthatók legyenek: – a kalkulációs egységeknél közvetlenül munkában eltöltött munkaidő (órában), – nem közvetlenül a kalkulációs egységnél (a költséghelyeken) munkában eltöltött munkaidő (órában), továbbá – nem a munkahelyen eltöltött munkaidő (órában), – az összes munkaidő (órában), – az építési-szerelési munkát végzők összes bérköltsége, – ezek függvényében arányosítással a kalkulációs egységekre összesen elszámolandó közvetlen bérköltség, – a költséghelyeket terhelő közvetlen bérköltség, – az egyéb címen elszámolt bérköltség. A fentieken túlmenően az építési-szerelési munkákat irányító műszaki vezetőnek külön bizonylaton utalványoznia kell a kalkulációs egységre elszámolandó munkaidőt, legalább szakmunka, betanított, illetve segédmunka megbontásban. Az utalványozott munkaidő (óra) alapján a közvetlen bérköltség megállapítása kalkulációs egységenként a belső (általában az értékelési, illetve az önköltség-számítási) szabályzatban meghatározott módon történik, a munkaügyi, a bérelszámolási adatok (teljesítménybér, időbér, munkaidő-kihasználási mutatók) felhasználásával, az összes munkaidő és az összes bérköltség figyelembevételével. Mivel nem teljes körű a bizonylatok feldolgozása, különösen fontos, hogy a munkaügyi adatok (elsősorban a kalkulációs egységekre közvetlenül felhasznált munkaidő-ráfordítás) szolgáltatásának helyességét, […]