Exportértékesítés


2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. szeptember 1-jén (112. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2309

[…] meghatározás annyiban tér el a korábbitól, hogy hiányzik a "külföldre" szó, amiből az következik, hogy az exportárbevétel számviteli elszámolásának nem feltétele az, hogy a termék külföldre kikerüljön. De feltétele az, hogy külkereskedelmi termékforgalomban valósuljon meg. Ha a külföldi vevővel szerződést kötöttek (akár szóban is) a termék adásvételéről (az áruszállításról), az értékesítést számlázni kell, a számla alapján történik az exportárbevétel elszámolása. Amennyiben kiskereskedelmi egységben, illetve vendéglátóhelyen történik a termékértékesítés, illetve a szolgáltatásnyújtás, és a vevő (a vendég) nem kér áfás számlát, akkor az – áfa nélküli – ellenérték a belföldi értékesítés árbevételeként realizálódik. Amennyiben – az előbbi esetben – a vevő (a vendég) áfás számlát kér és kap, akkor a számla kötelező adatai alapján a vevő (a vendég) azonosítható, a külföldi vevő (vendég) részére kiállított számla szerinti ellenérték az, amit az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni. Nincs az Szt.-ben olyan előírás (és az egyéb előírásokból sem következik), mely szerint a kiskereskedelmi egységben, a vendéglátóhelyen minden vevőt, vendéget meg kellene kérdezni, hogy ő belföldi-e vagy külföldi, és a pénztárgépbe a bevételt ennek megfelelően beütni. Az exportértékesítéskénti […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.