Épületek aktiválásának időpontja
Kérdés
A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. szeptember 15-én (113. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2328
[…] használatbavételi eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv készült, amely szerint a szakhatóság mindent rendben lévőnek talált, – és a szakhatóság vállalta a használatbavételi eljárás, illetve az erről készült jegyzőkönyv alapján, hogy a használatbavételi engedélyt ki fogja adni. A jogszerűen használatba vett épület esetén érvényesülnek a számviteli alapelvek, azaz a bevételekhez hozzárendelődnek a bevétel elérése érdekében felmerülő költségek (az üzemeltetési költségeken túlmenően a terv szerinti értékcsökkenési leírás is, a felvett hitelek kamata is stb.). Addig azonban ezek a költségek csak részben vehetők számításba a bevételekkel szemben. A számviteli szabályozás a jogszerű használatbavételt követő aktiválás előtti használatot úgy tekinti, mint a próbaüzemeltetést. Amiből az következik, hogy a felvett hitel kamatráfordítása az épület bekerülési értékét növeli, beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek árfolyam-különbözetével az épület bekerülési értékét kell korrigálni, sőt a próbaüzemeltetés többletköltsége is (ha van!) az épület bekerülési értékét növeli. Az épület jogszerű aktiválásáig elszámolt bérleti díjat árbevételként kell kimutatni. Az aktiválás időpontjáig felmerült üzemeltetési költségeket pedig elsődlegesen a megfelelő költségnemek között kell elszámolni, majd a beruházás ráfordításaként (mint saját előállítású eszközök aktivált értékét) kell kimutatni, össze kell vetni a kapott, elszámolt bérleti díjak összegével, és amennyiben nem haladja meg a beruházás ráfordításaként elszámolt összeg az árbevételként kimutatott öszszeget, akkor a beruházásként elszámolt üzemeltetési ráfordítást vissza kell vezetni (csökkenteni kell a saját előállítású eszközök aktivált értékét). Abban az estben, ha a még nem aktivált épület jelentős hányadát már bérbeadták, nagy valószínűséggel a ténylegesen elszámolt bérleti díj meghaladja az üzemeltetés tényleges költségeit, és így a kft. nagyobb nyereséget […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. szeptember 15-én (113. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2328
[…] használatbavételi eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv készült, amely szerint a szakhatóság mindent rendben lévőnek talált, – és a szakhatóság vállalta a használatbavételi eljárás, illetve az erről készült jegyzőkönyv alapján, hogy a használatbavételi engedélyt ki fogja adni. A jogszerűen használatba vett épület esetén érvényesülnek a számviteli alapelvek, azaz a bevételekhez hozzárendelődnek a bevétel elérése érdekében felmerülő költségek (az üzemeltetési költségeken túlmenően a terv szerinti értékcsökkenési leírás is, a felvett hitelek kamata is stb.). Addig azonban ezek a költségek csak részben vehetők számításba a bevételekkel szemben. A számviteli szabályozás a jogszerű használatbavételt követő aktiválás előtti használatot úgy tekinti, mint a próbaüzemeltetést. Amiből az következik, hogy a felvett hitel kamatráfordítása az épület bekerülési értékét növeli, beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek árfolyam-különbözetével az épület bekerülési értékét kell korrigálni, sőt a próbaüzemeltetés többletköltsége is (ha van!) az épület bekerülési értékét növeli. Az épület jogszerű aktiválásáig elszámolt bérleti díjat árbevételként kell kimutatni. Az aktiválás időpontjáig felmerült üzemeltetési költségeket pedig elsődlegesen a megfelelő költségnemek között kell elszámolni, majd a beruházás ráfordításaként (mint saját előállítású eszközök aktivált értékét) kell kimutatni, össze kell vetni a kapott, elszámolt bérleti díjak összegével, és amennyiben nem haladja meg a beruházás ráfordításaként elszámolt összeg az árbevételként kimutatott öszszeget, akkor a beruházásként elszámolt üzemeltetési ráfordítást vissza kell vezetni (csökkenteni kell a saját előállítású eszközök aktivált értékét). Abban az estben, ha a még nem aktivált épület jelentős hányadát már bérbeadták, nagy valószínűséggel a ténylegesen elszámolt bérleti díj meghaladja az üzemeltetés tényleges költségeit, és így a kft. nagyobb nyereséget […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
