Szerződés írásban vagy szóban
Kérdés
Sok problémát jelent, a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Különösen zavaró az, ha több millió forintos tételekről van szó, hogy a gazdasági esemény a megfelelő helyen kerüljön elszámolásra. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. november 10-én (117. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2394
[…] felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A Ptk. 216. §-a alapján a szerződést – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – akár szóban, akár írásban lehet juttatni. Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Ez esetben követelmény az írásbeliség. A leírtakból következően, a jogszabályi előírástól függetlenül, véleményünk szerint, indokolt a szerződést írásba foglalni akkor, ha a szerződés teljesítése és a szerződés szerinti teljesítés ellenértékének kiegyenlítése időben elválik egymástól. Különösen fontos ez az adásvételi, a szállítási, a vállalkozási szerződéseknél akkor, ha az eladott (vásárolt), későbbi időpontban leszállított, elvégzett teljesítmény összetett, a hétköznapi használat során nem fordul elő stb. A Ptk. szerződésekkel kapcsolatos követelményei sajátos módon jelennek meg a számviteli elszámolások során. Az Szt.-ben jellemző követelményként jelenik meg az árbevétel-elszámolásnál, a beszerzéseknél stb. a szerződés szerinti feltételeknek megfelelő teljesítés kitétel, bár nincs utalás arra, hogy mögötte írásban vagy szóban megkötött szerződésnek kell lennie. Ennek a kérdésnek a megítéléséhez hivatkoznunk kell a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeire [az Szt. 165. §-a]. Könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A könyvviteli nyilvántartásokban rögzítendő adatok legfontosabb bizonylata a számla. A számlával – mint számviteli bizonylattal - szembeni követelményeket az Szt. 166-167. §-ai tartalmazzák. Ezek közül – a kérdéshez kapcsolódóan – kiemelendő: általános alaki és tartalmi kellék, hogy a számla tartalmazza a megtörtént gazdasági művelet […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. november 10-én (117. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2394
[…] felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A Ptk. 216. §-a alapján a szerződést – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – akár szóban, akár írásban lehet juttatni. Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Ez esetben követelmény az írásbeliség. A leírtakból következően, a jogszabályi előírástól függetlenül, véleményünk szerint, indokolt a szerződést írásba foglalni akkor, ha a szerződés teljesítése és a szerződés szerinti teljesítés ellenértékének kiegyenlítése időben elválik egymástól. Különösen fontos ez az adásvételi, a szállítási, a vállalkozási szerződéseknél akkor, ha az eladott (vásárolt), későbbi időpontban leszállított, elvégzett teljesítmény összetett, a hétköznapi használat során nem fordul elő stb. A Ptk. szerződésekkel kapcsolatos követelményei sajátos módon jelennek meg a számviteli elszámolások során. Az Szt.-ben jellemző követelményként jelenik meg az árbevétel-elszámolásnál, a beszerzéseknél stb. a szerződés szerinti feltételeknek megfelelő teljesítés kitétel, bár nincs utalás arra, hogy mögötte írásban vagy szóban megkötött szerződésnek kell lennie. Ennek a kérdésnek a megítéléséhez hivatkoznunk kell a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeire [az Szt. 165. §-a]. Könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A könyvviteli nyilvántartásokban rögzítendő adatok legfontosabb bizonylata a számla. A számlával – mint számviteli bizonylattal - szembeni követelményeket az Szt. 166-167. §-ai tartalmazzák. Ezek közül – a kérdéshez kapcsolódóan – kiemelendő: általános alaki és tartalmi kellék, hogy a számla tartalmazza a megtörtént gazdasági művelet […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
